Először rendet kell tenni

Csaknem 400 egészségügyi intézmény működéséért lesz felelős a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mire valamennyi átadás-átvételi folyamat lezajlik. Az országos intézetek, a megyei és fővárosi kórházak után, várhatóan idén szeptember-októberig a városi kórházak és a járóbeteg szakrendelők is a központi állami szervhez kerülnek. Az IME hétfői, VII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján szakértőkből álló kerekasztal igyekezett felvázolni, hogy a jelenlegi ismeretek szerint milyen funkciókat lát majd el ez a centralizációért felelős intézmény.

Stefka Nóra, a GYEMSZI főigazgató helyettese azt hangsúlyozta, hogy a nagyon gyors centralizációs folyamat miatt állandóan alakul az intézmény szervezeti és működési felépítése. Természetesen az elsődleges feladat az intézményfelügyelet, az ellátásszervezés, a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központok (TESZK) kialakítása. Azonban folyamatosan alakul, hogy a GYEMSZI mindezt hogyan lássa el. Az állandó változás miatt például a felügyelő szaktárca, a NEFMI szervezeti és működési szabályzatát is most dolgozzák át, ami egyébként a bürokatikus folyamatok miatt legalább 4 hónapot vesz igénybe. A szakértő szerint leghamarabb jövé év január 1-re alakulhat ki a működőképes rendszer, bár még ez sem lesz véglegesnek mondható. Drexler Donát, a GYEMSZI ellátásszervezési főigazgatója hozzátette: az intézmény egyes részegei, főigazgatóságai között átjárás van, tehát a rendszer rugalmasságát fenn akarják tartani.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a kerekasztal szakértője felvetette, hogy vajon nem lesznek-e párhuzamosságok a GYEMSZI, az OEP és az ÁNTSZ hálózatai között, tehát szükség van-e egy ekkora, harmadik hálózatra is. Úgy vélte megfontolandó, hogy a GYEMSZI számos funkciója közül a több száz intézmény felügyeletét nem kellene-e leválasztani? Ónodi-Szűcs Zoltán, az Észak-Alföldi TESZK leendő vezetője szerint is kérdés, hogy 400 intézményt lehet-e egy központból irányítani. Felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy a GYEMSZI sokat tehet az egészségügyi ellátások térségi különbségeinek felszámolásáért. Példaként említette, hogy felmérések szerint Észak-nyugat Magyarországon sokkal kevesebbe kerül a gyógyítás, mint az ország többi területén. Ha ezt a mintát ki lehetne terjeszteni, akkor évente 48-63 milliárd forintot lehetne megspórolni.

Tamás László János a győri Petz Aladár Kórház vezetője szerint az eddigi tapasztalatok szerint a tulajdonosváltás egyelőre nem hozott nagy változást a betegforgalomban. Az azonban már érezhető, hogy nem az önkormányzat, hanem a GYEMSZI a fenntartó, például sokkal nehézkesebb a kommunikáció a tulajdonossal. A főigazgató hátrányként említette azt is, hogy míg önkormányzati kórházként több kedvezményt is kaptak, most, hogy állami lett az intézmény, elvesztették ezeket a kedvezményeket, a víz-, és csatornadíj például két és félszeresébe kerül. A beszélgetésben ráadásul el is hangzott, hogy késik az a kormányrendelet, amely az árkedvezményt biztosító közbeszerzéseket elidíthatja. A győri főigazgató, – ahogy a debreceni Kenézy Kórház ügyvezetője, Lampé Zsolt is – arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos ügyeket csak helyben lehet megoldani, tehát fontos, hogy a centralizáció mellett a kórházaknak bizonyos autónómiát is meghagyjanak.

Stefka Nóra is úgy vélte a távoli jövőben majd helyben kell megoldani az egyes problémákat. A jelenlegi finanszírozási és széttagolt helyzetben a legfontosabb az egységesítés. Tehát először centralizálni kell, rendet kell tenni, majd ezután következhet a feladatok leadása. Drexler Donát is azt hangsúlyozta, hogy elképesztő anomáliákkal találkoztak az intézmények jelenlegi működésének felmérése során, példaként említette a kódolási technikákat. Mindezeket a problémákat is megoldhatja az egységesítés. Egyetértett ezzel Lampé Zsolt is, aki szerint már az sokat segíthet az intézményeknek, ha a kiszámítható, azonos szabályozásnak köszönhetően hosszú távra tudnak majd tervezni.