A férfiaknál másfélszer több egészségügyben dolgozó nő, közülük például három 65 év feletti orvosnő készül külföldre.
Az ENKK idén év elején bevezetett újfajta statisztikai feldolgozása alapján nehezebb összehasonlítani az új és a régebbi adatokat, azonban a trend lemérhető.
A központ legfrissebb számai alapján kimondható, hogy változatlan az elvándorlási kedv, hiszen 2016. első fél évében 419 orvos, 108 fogorvos, 23 gyógyszerész és 359 szakdolgozó, összesen 909 fő fordult igazolásért a hivatalhoz. Összehasonlításként egy évvel korábban hat hónap alatt 912-en kérték ugyanezt a papírt: 415 orvos, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész, 259 ápoló, 8 szülésznő és 83 egyéb egészségügyi dolgozó.
Ahogy korábban, úgy idén, az első fél évben is másfélszer több nő döntött a külföldi munkavállalás mellett, igaz az orvosok és a fogorvosok között még mindig kicsivel több a férfi kérelmező, a gyógyszerészek és szakdolgozók zöme viszont a szebbik nemhez tartozik (353 férfi-556 nő).
Az idén a hivatalhoz forduló orvosok többsége fiatal, a 25-29 éves korosztályból kerül ki, a távozni készülő szakdolgozók átlagéletkora magasabb, közülük a 40-44 évesek vannak a legtöbben. Ez nagyjából egy évvel ezelőtt is így volt, igaz, akkor valamivel idősebbek voltak a hivatalhoz forduló orvosok. Ahogy korábban úgy idén is vannak meglepő életkorok: a kérelmező orvosok között 3 doktornő is 65 év feletti.
Nem változtak a kedvelt célországok sem: a két legfelkapottabb az Egyesült Királyság és Németország, valamennyi egészségügyi dolgozó közül a legtöbben ide kérték a hivataltól a hatósági bizonyítványt. Az orvosok és fogorvosok egyébként inkább Angliába, míg a szakdolgozók inkább Németországba mennének. Kedvelt országok még: Svédország, Ausztria, Írország és Svájc.
A mostani összesítésből nem derül ki, hogy mely szakmák képviselői készülnek külföldre, de a korábbi évek statisztikáiból tudható, hogy főleg belgyógyászok, aneszteziológusok, sebészek és háziorvosok fordulnak a hivatalhoz.
Az újfajta statisztikai feldolgozásból kiolvasható viszont az, hogy a hatósági igazolást kérők között mennyi a magyar egészségügyi szakember. Fontos megjegyezni ugyanis, hogy az egészségügyben dolgozó magyar szakemberek mellett az adatokban azok a külföldi kérelmezők is szerepelnek, akikről feltételezhető, hogy tanulni jöttek Magyarországra, és a diploma megszerzése után hazájukba, vagy más országba távoznak.
Az ENKK arra is felhívja a figyelmet, a hatósági bizonyítványt kérők száma nem egyértelműen jelent külföldi munkavállalást, hiszen nincs információ arról, hogy a kérelmezők valóban elhagyják-e az országot. Mivel azonban más mód nincs az egészségügyben dolgozók migrációjának mérésére, hivatalosan is ezeket az adatokat szokták alapul venni.