• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elvesztett életévekben mérhető a népegészségügyi stratégia hiánya

Lapszemle 2021.05.13 Forrás: MedicalOnline
Elvesztett életévekben mérhető a népegészségügyi stratégia hiánya

Minél szegényebb, depriváltabb egy adott régió lakossága, annál nagyobb a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata, szinte nincs gyógyszeres prevenció.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben – különösen a hátrányos helyzetű régiókban – tovább romlik a lakosság egészségi állapota. Átfogó népegészségügyi stratégiára van szükség, hangzott el a Debreceni Egyetem konferenciáján, írja a MedicalOnline.

Az öt nemzeti egészségprogramra támaszkodva készül el az átfogó népegészségügyi stratégia, amely évtizedekre meghatározza majd a magyar egészségügy fejlődését – ígérte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 2018 nyarán, amikor bőrkötésben bemutatta a programokat, amelyeket egyébként – bár ígérték – azóta sem hozták nyilvánosságra. Mindennek tükrében meglepő kijelentét tett Ádány Róza, a DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet professzora, aki egy kedden véget érő, két napos konferencián úgy fogalmazott: átfogó, nemzeti népegészségügyi stratégiára van szükség.

A gének töltik meg a puskát, de az életmód és a környezet húzza meg a ravaszt – fogalmazott a professzor az előadásában, amelyben beszámolt a kardiometabolikus betegségek genetikai és környezeti kockázati tényezőit felmérő vizsgálat eredményeiről. A magyar általános és roma populációkban súlyozott és súlyozatlan vizsgálatokkal is igazolták, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak a csökkent HDL szint hátterében, amelynek döntő szerepe van a kardiometabolikus szindróma iránti fogékonyságban. A hazai roma populációban a hajlamosító snipek is gyakoribbak, így a betegség rizikója is magasabb az ő körükben. Korábban manifesztálódik a 2-es típusú diabétesz is ebben a csoportban, amelynek tagjai 6,5 évvel korábban válnak cukorbeteggé.

Minél szegényebb, depriváltabb egy adott régió lakossága, annál nagyobb a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata, szinte nincs gyógyszeres prevenció: minél elmaradottabb egy térség, annál alacsonyabb a korai statin használat – állapította meg a vizsgálat. Nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetőek meg a vérnyomáscsökkentők, klasszikus ACE-gátlók, béta blokkolók, antitrombotikus szerek használatában is.