• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Érdemes reménykedni a BCG-oltás kedvező hatásában

Egészségpolitika 2020.04.07 Forrás: Weborvos Szerző:
Érdemes reménykedni a BCG-oltás kedvező hatásában

A gyermekpulmonológus Szijjártó László szerint a jelenség feltűnő, bár egyelőre nincs rá tudományos bizonyíték.

Még nem tudták pontosan kideríteni a kutatók, miért mutatkozik jelentős mértékű különbség az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány során a halálozási arányokban az egyes országok között, miért tarol Olaszországban, Kínában, miért jobb a helyzet például Japánban. Ami biztos, hogy a járványügyi adatok nem tekinthetők homogénnek, hiszen nagyban függenek az adott ország tesztelési protokolljától, stb., ám a különbségekre sem adnak igazából választ. Egyre többet hallani, olvasni a tuberkulózis elleni BCG-oltás kedvező hatásáról a COVID-19 járványban. Magyarországon 1954 óta kötelező az oltás, minden újszülött még a kórházban megkapja. Vajon érdemes-e reménykednünk, teljesen kiesett-e az 1954 előtti gereneráció az oltásból, élethosszig tart-e a hatása? – erről kérdeztük dr. Szijjártó László gyermekpulmonológust, a mosonmagyaróvári Karolina kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosát, aki a hollandiai Streekziekenhuis Koningin Beatrix kórházban is dolgozik, valamint a MOK Győr Moson Sopron Megyei Területi Szervezete elnöke.

– Igen, érdemes reménykedni, hiszen sok olyan adat áll rendelkezésünkre, amelyek szerint azoknak az országoknak, ahol folyamatosan és régóta alkalmazzák a BCG-oltást, jobbak a megbetegedési és halálozási adataik – szögezte le Szijjártó László, hozzátéve: a reménykedés mellett azért rengeteg a nyitott kérdés, nem tudni pontosan, mi az oka az eltérésnek. A járványügyi adatok, az eltérő vagy éppen elégtelen tesztelések, a nem egységes regisztrációs rendszerek, miatt bizonytalan alapot adnak. És bár messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, a jelenség mégis feltűnő.

Arról is beszélt, hogy az 1954 előtt születettek sokasága kapott BCG-oltást, mert kampányszerűen a kisebbek és az iskoláskorúak egy részét is beoltották, így mondhatni, a 60-70 év közöttiek is jórészt részesültek a vakcinázásból.

Hogy egész életünkre védettek lehetünk-e, nincs igazán megnyugtató válasz, ugyanis különleges oltás a BCG, másként működik, mint a legtöbb oltás, nem biztos, hogy élethosszig tart, de tarthat nagyon sokáig, s feltételezhető, hogy idősebb korra gyengül a hatása. Ám nem tudni, hogy ha gyengül is, az befolyásolja-e a koronavírussal szembeni esélyét az egyénnek. Hangsúlyozza, hogy itt nem magunkra kell gondolni, hogy oltás esetén védettek vagyunk, és akkor biztonságban is tudhatjuk magunkat, hanem országokban kell gondolkodni.

– A tuberkolózissal szemben alkalmazott oltásnak immunrendszert befolyásoló, szabályozó hatása van. Elképzelhető, hogy a koronavírussal szemben a szervezet által indított immunreakció más lefolyású lesz, s emiatt nem lépnek fel a gyakran életveszélyes szövődmények. Erre csak hipotéziseink vannak, tehát senki ne bízza el magát, hogy hú, én be vagyok oltva, akkor nekem semmi bajom nem lesz – mutat rá. – Arra nincs bizonyíték, csak megfigyelések, hogy időskorban egy esetleges újraoltás fokozza az idős emberek védekező képességét, amit hollandok mutattak ki az influenza elleni védekezés kísérleteként. A gyermekek ugyanakkor védettnek tűnnek függetlenül a BCG oltástól. Ám minden arra mutat, el kell kezdeni a kutatásokat, hogy a nyitott kérdésekre választ kapjunk.

Amerikai kutatók vizsgálataira hivatkozva elmondta, hogy Olaszországban, ahol a COVID-19 halálozási aránya nagyon magas, soha nem hajtottak végre az egyetemes BCG-oltást. Japánban alacsony a halálozási arány, és bár nem rendelték el társadalmi elszigeteltség legszigorúbb formáit, ugyanakkor tudni kell, hogy Japánban 1947 óta végzik a BCG-oltást. Iránban szintén súlyossá vált a fertőzés, és itt ugyan kötelező az oltás, de csak 1984 óta, így a 36 évesnél idősebbek lényegében védtelenek. Érdekes kérdésként kezelik a kutatók, hogy miért terjedt el a COVID-19 Kínában annak ellenére, hogy az 1950-es évek óta egyetemes BCG-oltásrenddel bír. Ennek oka vélhetően az lehet, hogy a kulturális forradalom alatt (1966-1976) a tuberkulózis megelőző és kezelő ügynökségeket feloszlatták és gyengítették. USA-ban sem kötelező a BCG. Rendkívül látványos a Robert Koch Intézet naponta frissülő jelentésében Németország térképe, ahol a volt NDK területe erősen elüt alacsonyabb számaival a volt nyugat-németországi régiótól a COVID-19 fertőzöttséget tekintve.

Az általános BCG-oltás kezdete és a COVID-19 elleni védelem közötti kapcsolat azt sugallja, hogy a BCG tartós védelmet nyújthat a koronavírus jelenlegi törzse ellen. Ennek bizonyításához további elemzésekre van szükség, mert más okok is közre játszhatnak a különbségek kialakulásában.

Legolvasottabb cikkeink