Impozánsnak tűnnek az eddig elért eredmények, azonban ellentmondások is feszítik az egynapos ellátást.
Növekvő feszültség és erősödő ellentét tapasztalható az egynapos beavatkozások elvégzése terén az önálló járó-, illetve aktív fekvőbeteg-ellátást végző szolgáltatók között. Míg az előbbieknek a számukra hátrányos (tvk-val sújtott) finanszírozás miatt fáj fejük, s orvosok hagyják el őket, addig a jobb kondíciókkal (országos átlag felett tvk-mentesítés) felvértezett fekvőellátók attól tartanak, hogy a „szakellátók” lefölözik a beteganyagot. Márpedig a piac szűkül, amire csak a betegkör és az ellátási paletta bővítése adhat orvoslást. Többek között ez derült ki a Nemzetközi Egynapos Sebészeti Társaság és párhuzamosan a magyar Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság 14. kongresszusán, amelyet a hétvégén Budapesten rendeztek.
Hogy előbb-utóbb lépni kell, s a mainál előnyösebb finanszírozást kell biztosítani a szakellátóknak, azt Mészáros János leköszönő helyettes államtitkár is elismerte. Ugyanakkor nem titkolta, hogy a közfinanszírozott, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket szándékosan preferálja a kormányzat. Míg korábban Ónodi-Szűcs Zoltán szintén leköszönő egészségügyi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a „kivételezés” a fekvőellátók kapacitásának lehető végességét szeretné megtalálni ebben a speciális ellátási formában, addig Mészáros János szakmai indokokat sorolt: a kórházakban megvan az intenzíves és sebészeti háttér, amennyiben probléma merül fel az egynaposban végzett beavatkozáskor. Arról is beszélt, hogy a pozitív ösztönzésnek köszönhetően az aktív fekvőellátásból egynapos ellátásba került esetek több milliárd forint felszabaduló tvk-t eredményeztek, amelyeket más, a járóellátásba konvertálva tudtak a kórházak felhasználni.
Az esetszámokat tekintve 109 százalékkal nőtt 2010-hez képest 2017-ben az ES-ben elvégzett beavatkozások száma: 266 ezer volt a NEAK adatai szerint. Ezzel elérték, hogy a hazai viszonyok közepette az összes ES-ben elvégezhető ellátás 72 százalékát ebben a formában végezték el a 2010-es 38 százalékos arányhoz képest. Ez nagyon impozánsnak tűnik, ám a nemzetközi mutatókhoz képest – még ha az adatokat különbözőségük miatt nehéz is összevetni – így is el vagyunk maradva, s potenciálisan duplázással kerülhetnénk megfelelő helyre egy ES-világlistán. Ehhez további szakmai kérdéseket kell rendezni, megvizsgálni, milyen ellátásokkal lehet bővíteni az ES-listát, illetve miként lehet növelni a betegek körét. Mivel dinamikusan fejlődő területről van szó, az igényekkel az egészségügyi irányításnak is lépést kell tartania.
Hazánkban jelenleg 283 különféle műtétet lehet elvégezni egynapos beavatkozásban. Ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, az ma már természetes: a világ fejlett országaiban vállműtéteket, implantátumos csípő- és térdműtéteket is végeznek az egynapos sebészetek. Hazánkban azokban a centrumokban, ahol a felkészült sebészek és a műszerparkok is készen állnak ezekre a beavatkozásokra, már csak a beavatkozási lista bővítésére, többletfinanszírozásra és jogszabályváltozásra lenne szükségük, hogy ezek a kisebb megterhelést jelentő, biztonságos egynapos műtétek elvégezhetők legyenek, nyilatkozta lapunknak dr. Gamal Eldin Mohamed. a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke.