Nem kell HIPA-t, TAO-t és SZJA-t fizetni az eszköztámogatás után.
A 216/2011. (X.19.) Kormányrendeletben biztosított eszköztámogatásból beszerzett, beszerzendő eszközök ÁFÁ-ja valóban a praxist működtető vállalkozást terheli, de sem helyi iparűzési adó, sem társasági adó, sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem merülhet fel szabályos elszámolás esetén.
Helyi adó vonatkozásában:
Tekintettel arra, hogy a jogszabály alapján nyújtott fejlesztési támogatás nem minősül nettó árbevételnek, hanem rendkívüli bevételként kell figyelembe venni, így nem képezheti helyi iparűzési adó alapját sem. A HIPA alapja ugyanis a vállalkozás által elért nettó árbevétel, amely a kapott támogatásokat ( Számv. tv. 72. §) nem tartalmazza.
Társasági adó vonatkozásában: (gazdasági társasági formában működő praxisok)
A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli vagy egyéb bevételként elszámolt, fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét.
A rendkívüli vagy egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét.
A halasztott bevételt a fejlesztés során a tárgyi eszközzel szemben felmerült költségek arányában (értékcsökkenési leírás arányában) kell megszüntetni a rendkívüli vagy egyéb bevételekkel szemben. Így a bevételek és költségek egyidejű elszámolása biztosítja a támogatásból megvalósított eszköz eredménysemlegességét.
Személyi jövedelem adó vonatkozásában (egyéni vállalkozóként működtetett praxisok)
A támogatások folyósításával kapcsolatos alapelv az, hogy azok cél szerinti felhasználása nem visel adóterhet. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (3) bekezdése értelmében, a jogszabály alapján, vagy államközi megállapodás szerint, a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolása és nyilvántartása, az önálló tevékenységet végző magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint történik az egyéni vállalkozóknál is. Ez pedig azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 19. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az előzetesen kapott támogatásból tárgyi eszközt vagy nem anyagi jogot vesz, - lásd az Szja törvény 11. számú mellékletében lévő fogalmakat, - akkor azok üzembe helyezésekor akkora értékcsökkenési leírást számolhat el a bekerülési értékből, amekkora összegű a kapott támogatás.
Az adott évben a támogatásnak azon részét kell bevételként elszámolni, amelynek cél szerinti felhasználása, költségként történő felhasználása (beleértve az értékcsökkenési leírást is,) az adott évben megtörtént. Tehát ugyanakkor összeget számolunk el bevételként, mint amennyit költségként. (Adóévben megszerzett bevétel, és kifizetett költség. Szaldójaként a jövedelem nulla.)
A 216/2011. (X.19.) Kormányrendeletben biztosított eszköztámogatás adófizetési kötelezettsége és könyvviteli elszámolása (a NEFMI javaslata)
Adófizetési kötelezettség:
EVA:
Az EVA-t meg kell a támogatás után is fizetni, mert az EVA alapja az összes bevétel (a 9-es számlaosztály teljes összege).
Ezen könyveléstechnikailag sem lehet segíteni.
Iparűzési adó (IPA):
A kapott támogatás nem része a nettó árbevételnek, így nem lehet iparűzési adó vonzata sem.
ÁFA:
A támogatottak tevékenységi körére tekintettel az ÁFÁ-t nem lehet visszaigényelni, de költségként el lehet számolni, így ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Társasági adó (TAO):
A vállalkozásnak rendelkeznie kell a számviteli politikájában, hogy a kapott támogatásokat miként számolja el:
- - rendkívüli bevételként, (98)
VAGY
- egyéb bevételként (96).
A kapott támogatás könyvviteli elszámolása a valódiság és az összemérés elvét alapul véve:
a kapott támogatás rendkívüli (98-as számlacsoport) vagy egyéb bevételként (96-os számlacsoport) kell kimutatni,
T 38 bankszámla
K98 rendkívüli bevétel
VAGY
T38 bankszámla
K96 egyéb bevétel
Passzív időbeli elhatárolással, halasztott bevételt kell belőle képezni (48-as főkönyvi számlacsoport),
T98 rendkívüli bevétel
K48 passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel)
VAGY
T96 egyéb bevétel
K48 passzív időbeli elhatárolás (halasztott bevétel)
Az eszköz beszerzését követően:
T13 tárgyi eszköz
K38 bankszámla
A passzív időbeli elhatárolást (halasztott bevételt) az eszközzel szemben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével megegyezően kell csökkenteni, megszüntetni, így a bevétel és a költség összege azonos lesz, nem keletkezik adófizetési kötelezettség:
T48 passzív időbeli elhatárolás
K98, 96 rendkívüli vagy egyéb bevétel
T57 terv szerinti értékcsökkenési leírás
K139 tárgyi eszközök értékcsökkenése
Elvárt adó:
Felmerülhet még az elvárt adó megfizetésének kötelezettsége is. Az elvárt adó alapja a vállalkozás teljes bevétele, de nyilatkozhat a vállalkozó, hogy a kapott támogatással szemben nem kívánja ezt alkalmazni. Erre van külön melléklet a beszámolóhoz.
Egyéni vállalkozó:
Bevételként elszámolja az egyéni vállalkozó a kapott támogatást és a támogatás összegével megegyező adókedvezmény érvényesítésére van lehetősége az SZJA törvény szerint.