• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Fej-nyak rák, a társadalmi probléma

Egészségpolitika Forrás: Weborvos

A betegek öt éves túlélése nem haladja meg az 50%-ot, ezért a szakemberek az egészségpolitika irányítóihoz fordulnak.

A fej és a nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok közel 90%-a a szájüreg, a garat és a gége nyálkahártyáján alakul ki, általában előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, és a betegek öt éves túlélése nem haladja meg az 50%-ot. A késői felismerésnek két oka van: egyrészt az, hogy mind a betegek, mind az első ellátást végző orvosok sokáig figyelmen kívül hagyják a látszólag jelentéktelen korai tüneteket és nem gondolnak daganatra, a másik ok pedig az, hogy a daganatok egy része gyorsan növekszik. Magyarországon a férfiak harmadik leggyakoribb daganatos haláloka a fej-nyak rák, és több mint két évtizede mind férfiak, mind nők tekintetében a 100000 lakosra eső fej-nyak rák halálozás hazákban a legmagasabb a világ statisztikákat szolgáltató országai között - közölte az Országos Onkológiai Intézet.

Egy évvel ezelőtt New Yorkban az IFHNOS fej-nyak rák világkongresszusán 53 ország szakembereinek részvételével döntés született arról, hogy 2015. július 27-ét a fej-nyak rák elleni küzdelem világnapjává nyilvánítsák. Szükségesnek látták mind a társadalom, mind az egészségügy résztvevői, mind az egészségpolitika irányítói világméretű figyelem felhívását arra, hogy veszélyes, a társadalom és az egyén számára súlyos megterhelést jelentő betegségről van szó, mely megelőzhető, és ha mégis kialakul, minél korábban fedezik fel, annál valószínűbben gyógyítható. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sebészi, sugár- és gyógyszerterápiás módszerek kombinációjával ma már az előrehaladottabb esetek egy részében is elérhető a gyógyulás, amennyiben a kezelések a szakmai szabályoknak megfelelő koncepció szerint, megfelelő mennyiségben és minőségben történnek. A modern szemléletű kezelés feltétele kellő számú, jól képzett, az új eljárások alkalmazásával lépést tartani képes szakember jelenléte a gyógyításban.

Egyelőre azonban világszerte elégtelen a fiatalok nevelése és védelme a káros szenvedélyek, elsősorban a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás kialakulása ellen, és nem kellően hatékony a betegség korai tüneteinek felismerését célzó felvilágosítás sem: fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése, seb a szájban, meglazult fogak, tartós torok- vagy nyelési fájdalom.

A korai felismerés érdekében a klinikum bármely területén dolgozó szakembernek gondolnia kellene fej-nyak rák lehetőségére a veszélyeztetett populáció tagjainak vizsgálatakor, különösen az említett korai tünetek észlelésekor. Kiemelt szerepe van ebben a háziorvosoknak, fül-orr-gégészeknek, fogorvosoknak és szájsebészeknek, akikhez legnagyobb valószínűséggel kerülhetnek első panaszaikkal ezek a betegek.

A már kialakult betegség gyógyítását speciális, a komplex onkológiai kezelést biztosító centrumokban szabadna csak végezni, ahol a kezelési tervet onkológiai szakbizottság állítja fel, melyben minden érintett szakma képviselője részt vesz.

Az Országos Onkológiai Intézet már évtizedek óta végzi a betegek felvilágosításán és korszerű kezelésén túl a társadalom és az egészségpolitikusok figyelem felhívását a fej-nyak rák Magyarországon kiemelkedő jelentőségére, mely nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági és szociális probléma is. Az Intézet üdvözli és támogatja a Deklarációban megfogalmazott célkitűzéseket.

Felhívás a fej-nyaki rák elleni küzdelemre!

Július 27. napját az IHNOS (International Federation of Head and Neck Oncology Societies) 5. Világkongresszusának alkalmával New Yorkban a Fej-nyaki Daganatok Napjának nyilvánítja.

Az IHNOS 5. Világkongresszusa minden idők legtöbb fej-nyak sebész résztvevőjével került megszervezésre. A rendezők és résztvevők aggodalommal észlelik, hogy az emberek többségének aktív életkorában jelentkező fej-nyaki laphámrák a világ számos részén vezető halálokként és súlyos fogyatékosság okozójaként szerepel, holott a megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne.

Világszerte felismerték, hogy a kezelés okozta mellékhatások, szorongás, testtorzulások és fogyatékosság jelentősen növelik a betegség okozta terheket az egészségügyi ellátórendszer, az érintett személyek, családok és a társadalom számára.

A fej-nyaki laphám rák kiváltó okai (mint a dohányzás, alkohol fogyasztás, bételdió rágás, HPV fertőzés) gazdasági, társadalmi politikai hatással is bírnak. Ezért a fej-nyaki laphám rák elleni küzdelem összefogást igényel. A kormány, a civil társadalom, a tudomány, a magán szektor szoros közreműködése elengedhetetlen. Aggodalomra ad okot, hogy emberek milliói szenvednek a késői diagnózis, a nem megfelelő kezelés, az alkalmatlan rehabilitáció és szakszerűtlen palliáció miatt.

Az IFHNOS tagjainak és az 5. Világ Kongresszus résztvevőinek állásfoglalása szerint megfogadják, hogy kormányaikat a fej-nyaki laphám rák okozta terhek csökkentésében a következő pontokban ösztönözik:

1.) Biztosítson elérhető körülményeket a megelőzéshez, a korai felismeréshez, teljes kivizsgáláshoz, kezeléshez, rehabilitációhoz, követéshez és a palliatív kezelésekhez.

2.) A fej-nyaki laphámrák elleni küzdelem erőit egyesíteni kell. Összehangolni a szélesebb körű nemzeti rákprogrammal.

3.) Erősíteni kell az alapellátást és bevezetni a helyi közösségek szintjén történő felvilágosítást, a megelőzést és a korai felismerés jelentőségét a fej-nyaki laphámrákra vonatkozóan.

4.) Folyamatos szakirányú képzésekkel és gyakorlati oktatással kell javítani az orvosok (onkológus, fül-orr-gégész, fogorvos, háziorvos) jártasságát és szaktudását.

5.) Létre kell hozni olyan környezetet, mely csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát (dohányzás, alkohol, bételdió, alkoholizmus) jogi, adózási szabályozásokkal, irányelvek kidolgozásával, széleskörű felvilágosítással.

6.) Meg kell erősíteni a Nemzeti Rákregisztert, melyben a fej-nyaki laphámrák és kockázati tényezőinek monitorozására is helyeződik a hangsúly.

7.) Támogatni kell a fej-nyaki laphám rákkal kapcsolatos kutatásokat, főképpen azokat, amelyek alacsony költségvetésű megoldásokat keresnek a megelőzésre, a korai felismerésre, a kezelésre és az életminőség javítására irányulóan.

A fenti célok elérése érdekében az IHNOS támogatja a javaslatot, hogy július 27-e a fej-nyaki daganat elleni küzdelem közös megemlékezésének napja legyen. Ez a nap jelenti elkötelezettségünk megerősítését a fej-nyaki daganatok elleni, fent említett, több tényezőből álló küzdelem megvalósításában.