Az ortopédiai várólistákon lévő betegek ellátására fordított pénzből akár meg is lehetne őket műteni.
Nagy szórást mutat a nagy protézisműtétek várakozási ideje: 3 és 25 hónap között mozog az időintervallum. A leghosszabb várakozással utolsók vagyunk Európában, a szlovákok és románok is megelőznek bennünket. Németországban két hónapot, Angliában 3-4, a svédeknél 10 hónapot kell várni átlagosan, tájékoztatta lapunkat Szendrői Miklós professzor. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának igazgatója jelenleg (2010-2011-ben) a legnagyobb Európai Ortopédiai és Traumatológiai Társaság elnöke is egyben.
A hosszú várólista mellett kihasználatlan kapacitás jellemzi az ellátást. Sőt, ma már orvoshiány is mutatkozik, holott ez nem volt hiányszakmás terület: 340 magyar ortopédust jegyeznek, 15 százalékuk tartósan külföldön dolgozik.
Mint Szendrői professzor mondja, a várólisták csökkentésére jól jött a kormány intézkedése, de sajnos csak egyszeri lökést adott: 20-30 százalékkal lehetett csökkenteni a várakozást, ám, mivel a körülmények nem változnak, legkésőbb év végére visszaáll a korábbi állapot.
Az egyetem klinikáján évente 600 csípőprotézis műtétet végeznek, az első félévben plusz 192 beavatkozásra kaptak forrást a várólisták csökkentésére fordított 2,7 milliárd forintos keretből.
Kollégáival felmérést készítettek a várólista költséghatékonyságáról, hiszen a beteget a várakozás ideje alatt is el kell látni: orvosi, gyógyszeres, fizioterápiás ellátásra, betegszállításra, otthoni ápolásra, esetleg táppénzre van szüksége. Megnézték, hogy mennyi idő alatt fizetnek ki különböző ellátások címén egy komplett műtétet. Az aktív korú betegeknél ez hat hónapra, nyugdíjas esetében 12 hónapra jött ki. E fölött már „nagyon drága" a beteg, hiszen előbb-utóbb meg fogják műteni, miközben a műtét árát már a konzervatív kezelésére elköltötték, s minden egyes várakozási nappal tovább nő az ellátásra fordított összeg.
A csípőízületi arthroplasztikát tekintve egy szinten vagyunk Szlovákia, Anglia állami kórházaival, ugyanakkor ötven százalékkal többet végeznek Németországban, Ausztriában, Svédországban - állítja a professzor. A hazai műtéteknél a betegek 49 százaléka 65 év alatti, 51 százalékuk pedig 65 év feletti, (közülük sokan nem érik meg a protéziscserét). A biztosító Magyarországon 1700, Szlovákiában 3000, Angliában 7500-9000 eurót fizet egy beültetésért a protézissel együtt.
Az úgynevezett generikus (olcsóbb) protézis beültetések aránya nyugaton 10-30 százalék, hazánkban 60-70. Igazán modern protézishez vagy alapítvány révén, vagy saját erőből juthat a magyar beteg.
2004-től, a viszonylagos beültetési csúcs után lassú visszaesés jellemző a beavatkozások számának alakulásában a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján. A tvk bevezetése és a forráskivonás miatt (2006-ban 192 ágy helyett 110 maradt az SE klinikáján) átlag 20-30 százalékkal csökkent a beavatkozások száma, kialakult a várólista.
Mint a Népszabadság beszámolt róla, a Péterfy Sándor utcai Kórházban pénzhiány miatt leállították a protézis műtéteket, aminek következtében 150-160 beteg kezelése halasztódik hónapokkal. Tavaly ősszel a kórházi konszolidációra szánt kormányzati pénzből mintegy 54 millió forintot kaptak a nagy értékű protézisműtétek várólistájának 25-28 százalékos mérséklésére. Ezt a feladatot elvégezték, az évi szokásos 363 beavatkozás helyett mostanáig 468 operációt végeztek. A pénz elfogyott.
Az, hogy a várólistákra kapott támogatás ténylegesen mennyivel rövidítette meg a várakozási időt, egyelőre nem lehet tudni. Mint lapunkban már beszámoltunk róla, az OEP 2011. június 30-át követő adatösszesítéséből és az azt követően elkészült jelentésekből fog kiderülni a szakállamtitkárság tájékoztatása szerint.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!