Felbomlik a szolidaritási elv az egészségügyben?

Az Országgyűlés szerdai ülésén a kormány tagjainak címzett kérdések és azonnali kérdések során az egészségügyet, cafetériát érintő felvetések is elhangzottak.

DK: vizsgálták az ÁEEK felelősségét? 

László Imre (DK) a kórházaknál végzett állami számvevőszéki (ÁSZ-) jelentésből idézve azt mondta, anarchia, káosz jellemzi az intézmények gazdálkodását. Hozzátette: a kórházakat hat éve államosították és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a kormány szerint folyamatosan figyeli az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Az ÁSZ-jelentésben méltatlanul kevés szó esik a felügyeleti szerv felelősségéről, amely nemcsak elsiklott a hiányosságok felett, hanem a nagyobb értékű bevásárlásokat maga intézi, és ezek szabálytalanságaiért a Gazdasági Versenyhivatal többször szabott ki rá bírságot, közölte, azt firtatva, vizsgálták-e az ellátóközpont felelősségét.

Rétvári Bence államtitkár érdekesnek nevezte az ellenzék magatartását az ÁSZ-szal kapcsolatban, mert amikor a szervezet a pártok gazdálkodását vizsgálja, azt mondják, szakmaiatlan, de amikor a kórházaknál tár fel szabálytalanságokat, dicsérik. Hangsúlyozta, átfogó vizsgálatokat folytatnak, egyaránt vizsgálják a jól és a rosszul gazdálkodó kórházakat, a tapasztalatokat most összegzik.

MSZP: felbomlik az egészségügyben a szolidaritás elve

Korózs Lajos (MSZP) szerint végérvényesen felbomlik a szolidaritási elv az egészségügyben. Azt kérdezte: kaphat-e térítésmentes ellátást egy idős ember? Három olyan ügyet mesélt el, amelyben szerinte ez nem valósult meg. A többi közt egy olyan esetről számot be, amikor az orvos döntötte el, kaphat-e valaki életmentő gyógyszert.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az egészségüggyel kapcsolatos riogatásra nincs ok. Jelenleg nagyságrendekkel, mintegy 500 milliárd forinttal fordítanak több forrást az ágazatra, mint a szocialista kormányok utolsó évében. Az ápolói bérek megduplázódtak és az orvosbérek is jelentősen emelkedtek.

Minden nyugdíjasnak kijár az egészségbiztosítás - szögezte le -, ha valaki ezen ellátás keretében szándékosan nem írná fel a gyógyszert, az súlyos bűncselekményt követne le. 

MSZP: mi fog történni a vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedő betegekkel?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy Magyarországon a magas vérnyomás népbetegségnek számít, és 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedtek akár éveken keresztül. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kivont gyógyszerek miatt óriási a hiány a vérnyomáscsökkentőkből. Mi fog történni az érintett betegekkel? - érdeklődött.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: a hatóanyag Európában mindenhol engedélyezett volt, a magyar hatóság lépett fel ellene először. Egyebekben arra kérte a szocialista politikust, forduljon az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

DK: lehetővé kívánják-e tenni, hogy a cafeteria mégse bérjövedelemként adózzon?

Székely Sándor (DK) szerint a kormány egyik legnagyobb hazugsága, hogy a magyarok bérei szárnyalnak. Ráadásul - mondta - béren kívüli juttatások kivezetésével nettó 25-30 százalék bevételt vettek ki a munkavállalók zsebéből, a megmaradt cafeteria pedig csak étteremre, vendégházra, fürdőre költhető, holott az emberek általában ételt, tanszert, bérletet vásároltak belőle. Tervezik-e, lehetővé kívánják-e tenni, hogy a cafeteria mégse bérjövedelemként adózzon? - tette fel a kérdést.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a magyar bérjövedelmek növekedése uniós szinten is kiemelkedő. A cafeteria ügyében pedig a kormánynak és a parlamenti többségnek az volt a véleménye, hogy az emberek ne természetben kapják meg a bérjövedelmüket, hanem elsősorban "forintban", és azt arra költsék, amire akarják – közölte.

Párbeszéd: mikor készülnek el a mammográfiás szűrőbuszok?

A kormányzat által 1,7 milliárd forintért megrendelt mammográfiás szűrőbuszflotta kilenc el nem készült darabjáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Szabó Tímea (Párbeszéd), kiemelve, hogy a évi hétezer esetben diagnosztizálnak emlőrákot, ami kétezernél több betegnél halálosnak bizonyul. Hangsúlyozva, hogy kezdeti stádiumban 80, áttét esetén 15 százalékos a felépülés esélye, kifogásolta, hogy a megrendelést elnyerő cégnek eddig nem volt köze az egészségügyhöz, csupán Pintér Sándor belügyminiszterhez.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy minél több megbetegedést sikerüljön megelőzni, a cél az, hogy az érintettek 70 százaléka vegyen részt a szűrővizsgálatokon, de napjainkban 40-50 százalék ez az arány. A szűrőbuszok elkészültének időpontjaként az államtitkár jövő április végét jelölte meg.