Fertőzött a lépfene, szifiliszes babát is regisztráltak

Ötödével nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest a gyomor-, és bélfertőzések száma, 37,5 százalékkal több Hepatitis A megbetegedést jelentettek, 13 százalékkal magasabb volt a HIV-fertőzések aránya és csaknem másfél évtized után ismét találtak lépfenét. Sőt, más, már-már feledésbe merült fertőzések is újra előfordultak tavaly, például két veleszületett szifiliszes eset és három lymphogranuloma venereum is nyilvántartásba került. Mindez az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) összesítéséből derül ki, amelyben a 2014-es fertőző betegségek adatait veszik számba. A járványügyi központ felhívja azonban arra is a figyelmet, hogy tavaly Magyarországon nem jelentettek sem hazai, sem importált eredetű járványos gyermekbénulás, diftéria, kanyaró és rubeola megbetegedést. Ezen kívül kifejezetten kedvező volt az állatok által terjesztett fertőző betegségek helyzete: tavaly regisztrálták a legkevesebb Lyme-kór és kullancsencephalitis esetet.

Gyomor-, és bélfertőzések
A részletes összesítés szerint tavaly valamivel több, mint 21 ezer bélfertőzést jelentettek, szemben a 2013-as 17,4 ezerrel. A bejelentett megbetegedések 60 százaléka campylobacteriosis, 39 százaléka salmonellosis volt. Mindkét betegségből több esetet regisztráltak, mint az előző évben. A gyomor-, és bélfertőzések 604 esetben váltak járványossá (2013-ban ez szám 485 volt).

Összesen 5523 szalmonellás fertőzést regisztráltak tavaly, amelyek következtében kilenc, 50 éven felüli beteg halt meg. A legtöbb salmonellosis Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Baranya megyében volt, a legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jegyezték.

A 8490 Campylobacteriosis-es eset közül is egy személy meghalt. Ebből a fertőzésből is Csongrád megyében volt a legtöbb, az esetek száma az országos átlag több mint kétszerese fordult itt elő. Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont igen kevés campylobacteriosist regisztráltak.

A többi előforduló gyomor-, és bélfertőzések közül meg kell említeni a csaknem 7 ezer rotavírus-fertőzést, amely az egy évvel korábbihoz képest 45 százalékkal volt több. Két beteg halt meg, 1 csecsemő és 1 idős ember. A legtöbb esetet ebben az évben is Somogy megyében regisztrálták, amely több mint a háromszorosa volt az országos átlagnak. A csecsemők érintettsége az országos átlag 17-szeresét is meghaladta, de igen jelentős volt a fertőzés az 1-2 évesek között is.

Vírushepatitis
2014-ben a heveny vírushepatitisek száma 36 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, összesen 1812 esetet jelentettek. Az emelkedés elsősorban a Hepatitis A vírus okozta májgyulladások számának növekedéséből adódott, a bejelentett megbetegedések 85,9%-át ez a vírus tette ki. A regisztrált 1 556 hepatitis A megbetegedésből egy esetben a fertőzött meghalt. A kiugróan magas fertőzés oka a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lezajlott területi hepatitis A járvány volt, melyben 879 fő betegedett meg. A járvány kialakulását elsősorban az érintett lakosság rossz higiénés helyzete segítette elő.

A heveny hepatitis B fertőzöttek száma (67) tavaly alig változott a 2013. évihez képest. Két beteg halt meg. A legtöbb esetet a fővárosból és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették. A fertőzés a 30-39 évesek és a 40-49 évesek között volt a legmagasabb, a betegek 65,7 százaléka férfi volt. 2014-ben 44, az előző évivel csaknem megegyező számú heveny hepatitis C megbetegedést jelentettek. A legtöbb esetet Budapesten kórismézték. Az előző évhez képest több mint felével nőtt a hepatitis E bejelentések száma (140). A legtöbb megbetegedést Budapesten, Csongrád és Pest megyében diagnosztizálták. A morbiditás a korábbi évekhez hasonlóan a 40 éven felüliek között volt magas.

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek
A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete ebben az évben is kedvezően alakult. Magyarország egyike annak a nyolc európai országnak, ahol 2014-re sikerült felszámolni a kanyarót és a rubeolát.

Két tetanus megbetegedést jelentettek, egy-egy esetet Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, az egyik halálos kimenetelű volt. Mindkét beteg 80 éven felüli volt, életkoruk alapján tetanusz elleni védőoltásban nem részesültek.

Ebben az évben ugyanannyi szamárköhögést diagnosztizáltak (20), mint az előző évben. A legfiatalabb beteg 3 napos, oltási koron aluli csecsemő volt, a legidősebb beteg 81 éves. Az egyedi járványügyi vizsgálati lapok adatai szerint 2 beteg, azért nem részesült a betegség elleni védőoltásban, mert mindketten oltási koron aluliak voltak, illetve 4 olyan idős - 60 év feletti - személy is megbetegedett, akik életkorukból adódóan nem kaptak védőoltást szamárköhögésre.
Két mumpsz került a nyilvántartásba az előző évi 8 esettel szemben. A két fővárosi beteg 27 illetve 30 éves volt, egyikük nem részesült életkorhoz kötött védőoltásban.

Légúti fertőző betegségek
2014-ben a bejelentésre kötelezett légúti fertőző betegségek közül az elmúlt évekhez hasonlóan a bárányhimlő fordult elő legnagyobb számban, 28 882 megbetegedés került a nyilvántartásba, 16,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A legtöbb esetet áprilisban és márciusban regisztrálták, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében.

A skarlátos megbetegedések száma (2 077) 11,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az esetek közel fele - az előző évekhez hasonlóan - Budapesten és Pest megyében fordult elő. A 3-5 évesek korcsoportja volt a legérintettebb.

Az előző évi 29 megbetegedéssel szemben 2014-ben 32 legionárius megbetegedést regisztráltak. A 32 beteg közül kettő halt meg. A megbetegedések közel felét a fővárosból jelentették, kétharmada az 50 éven felüliek között fordult elő.

Tavaly az év elején, a 6-12. hét között közepes intenzitású influenzajárvány zajlott le. Ezen időszak alatt a becsült adatok szerint 140 550 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A járvány ideje alatt H1N1 altípusú influenza A vírus dominancia volt megfigyelhető.

Idegrendszeri fertőző betegségek
2014-ben a 206 gennyes agyhártyagyulladást jelentettek, hasonlóan a 2013-ban jelentett 203 megbetegedéshez. Járványos agyhártyagyulladásból 33 került be a nyilvántartásba, közülük 3 halálos kimenetelű volt. Három haemophilus-agyhártyagyulladást is jelentettek 2014-ben, közülük egy 79 éves beteg meghalt.

Pneumococcus-meningitisből 50-et regisztráltak tavaly, körülbelül annyit, mint a korábbi években. Minden beteget kórházban ápoltak. 13 beteg meghalt. A legtöbb esetet Nógrád megyéből jelentették, a legfiatalabb beteg 2 éves volt, a legidősebb 87 éves, mindketten meggyógyultak.

56 savós agyhártyagyulladás került a nyilvántartásba tavaly, két beteg halt meg. Az év során mindössze 76 fertőző agyvelőgyulladás bejelentés érkezett az előző évi 130 esettel szemben. A 76 eset közül 31 kullancsencephalitis, 10 nyugat-nílusi láz, és 35 encephalitis infectiosa kmn. néven maradt a nyilvántartásban. A kullancsencephalitises betegek 70,9 százaléka férfi volt. Halálozás nem történt. A legtöbb megbetegedést Vas megyében észlelték, a legérintettebbek a 40-49 évesek illetve a 6-9 évesek közül kerültek ki.

Egyéb állatok által terjesztett fertőzések
Kilenc, főleg patások által terjesztett bőranthrax megbetegedést jelentettek tavaly. Minden beteg férfi volt. Valamennyiüket kórházban ápolták, és a terápiát követően gyógyultan távoztak. Hat fő Jász-Nagykun-Szolnok megyei, két fő Hajdú- Bihar megyei és egy személy Heves megyei lakos. A betegek klinikai mintáiból nem sikerült a kórokozót kimutatni, de hét beteg igazoltan lépfenében szenvedő szarvasmarhával való tevékenység során fertőződött meg.

A 2014-ben regisztrált nyúlpestises esetek száma (140) lényegesen, 2,8-szor több volt, mint az előző évben (49) jelentett megbetegedéseké. Haláleset nem történt. Kiugróan magas volt a fertőzés Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében. 44 szárnyasok által terjesztett ornithosis megbetegedést regisztráltak, 63 százalékkal többet, mint az előző évben. A legtöbb beteget Csongrád megyében észlelték (24 beteg), itt csaknem 15-szöröse volt a betegség gyakorisága az országos átlagnak. 21 megbetegedés baromfifeldolgozókban előforduló járványokhoz kapcsolódott.

Az emlősök, például patkányok, sertések, kutyák által terjesztett leptospirosis bejelentések száma (62) tavaly csaknem nyolcszorosa volt a 2013. évben regisztrált eseteknek. Kiugróan magas volt a betegszám Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a 46 esetből 43 járványhoz kapcsolódott. A fertőző forrás a mezei pocok volt, melynek jelentős mértékű elszaporodása volt megfigyelhető a járvány által érintett területen. A betegek a lappangási időben az eső által elárasztott földeken csizma nélkül, sokszor mezítláb dolgoztak és a bőrön keresztül fertőződtek meg a rágcsálók vizeletével. Szövődmény nem fordult elő, valamennyien meggyógyultak.

2014-ben 59 Q-láz esetet jelentettek. Az előző évi megbetegedések kiugróan magas számát követően a betegség előfordulási gyakorisága visszatért az előző években megszokott szintre. A betegek háromnegyede férfi. Egy megbetegedés halálos kimenetelű volt, a betegség hazai járványügyi történetében ez az első regisztrált haláleset. A legtöbb beteget Hajdú-Bihar megyéből jelentették.

Az importált víruseredetű vérzéses lázak csoportjában 2014-ben hat szúnyogok által terjesztett dengue-láz esetet jelentettek. Mind a hat beteg férfi volt. Három beteg állapota kórházi ápolást igényelt, három esetben ambuláns ellátásra került sor. Halálozás nem történt. Mindegyik megbetegedés importált eredetű volt, négyen Ázsiában, egy-egy beteg pedig Afrikában illetve Kubában járt a lappangási időben, így ott kaphatta el a fertőzést.

A szintén szúnyogok terjesztette chikungunya-láz 2012 óta bejelentendő betegség, azonban az első eseteket 2014-ben regisztrálták Magyarországon. Mindkét megbetegedés importált eredetű volt. Egy beteg valószínűsíthetően az indonéziai Bali szigetén fertőződött, egy másik beteg pedig Puerto Rico-ban járt. Mindkét beteg meggyógyult.

15 malária esetet jelentettek tavaly, háromszor többet, mint az előző évben. A szintén szúnyogok által terjesztett megbetegedések kétharmadát Budapesten és Hajdú-Bihar megyében diagnosztizálták. A malária kórokozóját 14 esetben Afrikából és egy esetben Közép-Amerikából hurcolták be. A betegek közül 8 magyar és 7 külföldi állampolgár volt. 7 fő munkavállalás céljából tartózkodott Afrikában és egy fő Közép-Amerikában, 3 fő turistaként betegedett meg. Négy beteg nigériai állampolgár, csak tanulmányait folytatja Magyarországon. Ez utóbbi betegek az Ebola-láz járvány miatt megerősített járványügyi vizsgálatok során kerültek felderítésre.

A Lyme-kór bejelentések száma (615) tavaly csaknem a felére csökkent az előző évihez képest. A legtöbb esetet Nógrád megyében és a fővárosban diagnosztizálták. A legfiatalabb beteg 11 hónapos, a legidősebb 90 év feletti volt.

HIV/AIDS
2014-ben összesen 271 újonnan diagnosztizált HIV-pozitív esetet regisztráltak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. Az ismert HIV-pozitív személyek 91 százaléka férfi volt. Az új fertőzöttek 71 százaléka a 20-39 éves korcsoportba tartozott. Az ismert állampolgárságú személyek közül 196 magyar és 34 külföldi volt. A 201 ismert HIV-pozitív személy 85 százaléka homo/biszexuális, 14 százaléka heteroszexuális érintkezés révén fertőződött. Egy magyar nő intravénás kábítószer-használat útján, egy gyermek a mamájától örökítette át a fertőzést.

A fertőzöttek közül 51 AIDS-megbetegedést diagnosztizáltak tavaly, és összesen 15 beteg halt meg a betegség következtében. Az 51 AIDS-beteg közül csak 21volt korábban is ismert HIV-fertőzött, 30 személynél a HIV-fertőzésre és az AIDS-betegségre egy időben derült fény.

Magyarországon 2014. december 31-ig a regisztrált HIV-pozitív személyek összesített száma 2845 volt. 1985 óta 796 személynél diagnosztizálták az AIDS-betegséget, közülük 358 fő halt meg. Ezen kívül 72 esetben nem AIDS volt a halál oka, így összesen 430 HIV-pozitív személy halálozását tartják nyilván.

Szexuális úton terjedő fertőzések
2014-ben a bejelentett szifiliszes fertőzések és az acut urogenitalis chlamydiasisok száma az előző évhez képest nem változott, a gonorrhoeas (tripper) fertőzések száma 6 százalékkal nőtt. Két megerősített veleszületett szifilisz és három lymphogranuloma venereum került a nyilvántartásba.

A 623 szifiliszes fertőzés 70 százalékát férfiak körében kórismézték. 62 százalékát Budapesten. A férfiaknál a 25-29 évesek között, a nőknél a 20-24 évesek között volt a legmagasabb a fertőzés. A két veleszületett szifiliszes eset közül az egyiket a kecskeméti bőr- és nemibeteg-gondozó jelentette január hónapban. Az újszülött gondozatlan terhességből született, az anyát syphilis latens recens diagnózissal kórismézték a szülés után.

Összesen 1620 gonorrhoeas fertőzést jelentettek tavaly, a fertőzöttek háromnegyede férfi, egynegyede nő volt. A fertőzések 74 százalékát a főváros területén regisztrálták, vidéken Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye volt a legérintettebb. A férfiaknál kiemelkedően magas volt a fertőzés aránya a 20-24 és a 25-29 éves korcsoportban, a nőknél a 20-24 éves korcsoportban volt legmagasabb az előfordulás.

1 121 urogenitális chlamydiasist jelentettek, ugyanannyit, mint 2013-ban. A diagnosztizált fertőzöttek háromnegyede férfi, egynegyede nő volt. Budapesten fordult elő a legtöbb eset, vidéken pedig Somogy, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A férfiaknál a 25-29 évesek között, nőknél a 20-24 évesek között volt a legmagasabb az érintettség. 2014-ben három személyt jelentettek lymphogranuloma venereum diagnózissal. Mind a három beteg HIV-pozitív férfi volt.