Fogatlan nemzetről mesél a mosolyunk

Megdöbbentő adatokat soroltak a magyar lakosság szájüregi állapotáról a fogászati szakma vezetői kedden. Az Országos Fogászati Prevenciós Napon tartott előadásokból például kiderült, hogy szájüregi rákban, arányaiban nálunk többen halnak meg, mint Európa bármelyik országában, de még Ausztráliát, és az USA-t is megelőzzük ebben a nem túl dicső versenyben. Sőt, egy felmérés tanúsága szerint még a felsőfokú végzettségűek 3 százaléka sem mos naponta fogat.

Utoljára tíz éve végeztek egy átfogó felmérést a magyar lakosság szájállapotáról – derült ki a Euromedic Dent által támogatott országos prevenciós napon Hermann Péter professzor, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika igazgatójának előadásából. Ez a reprezentatív, több mint 4600 fő vizsgálatán alapuló kutatás többek között azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy hány hiányzó, szuvas foga van az embereknek, milyen a nyálkahártya állapota, mennyi a fogpótlások száma. A szokások és a szájüregi egészség összefüggését is vizsgálták, például azt, hogy hogyan függ össze a dohányzás, az alkoholfogyasztás a fogászati betegségekkel.

A felmérés eredményei szerint a vizsgált 18 évesnél idősebb lakosságnak csupán 12 százaléka mondhatta el magáról, hogy semmilyen fogágy-betegségben nem szenved. A többség parodontális állapota viszont szinte nemtől, kortól függetlenül gyengének bizonyult. Fogköve szinte mindenkinek van, a férfiak 34 százalékánál, a nők 29 százalékánál találtak közepes vagy súlyos fogágybetegséget.

A szokások vizsgálatánál igazolódott több előfeltevés. Például az, hogy mind a fogmosás mind a fogselyem használata összefügg az iskolai végzettséggel. Az alapfokú végzettségűeknél 5 százalék vallotta be, hogy nem mos fogat, míg a közép és felsőfokú végzettségűek közül 2, illetve 3 százalék nyilatkozott így. A fogselyem rendszeres használata szintén különbséget mutatott az iskolai végzettség szerint (3 vs. 9 vs.13 százalék).

Az is bizonyítást nyert, hogy a rossz életmód, a cigaretta, az alkohol, a nem megfelelő étkezés is hozzájárul a betegségek kialakulásához. Hermann Péter megjegyezte, hogy a tíz évvel ezelőtti kutatáshoz képest e téren valószínűleg némi javulás állt be, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2012-től megszigorított dohányzási szabályok jelentősen növelték a leszokók arányát.

Összességében az alábbiakat állapította meg a kutatás:
•Egy magyar felnőtt lakosnak 10 ép, 10 hiányzó foga van, ebből 4 fog van pótolva.
•Szuvas fogak száma: 1,5, tömött fogak száma: 2,7
•Egészséges fogágya a vizsgáltak 12 százalékának volt.
•30 százalék szenvedett közepes vagy súlyos parodontitisben.
•A megvizsgáltak 11 százalékánál találtak a nyálkahártyán valamilyen eltérést.
•8 százalék volt teljesen fogatlan, ép fogazattal 0,5% rendelkezett.
•A páciensek egyharmada jár rendszeresen fogorvoshoz.
•A megkérdezettek 12 százaléka öt éve nem járt fogorvosnál.

Még súlyosabb képet mutatott a szájüregi daganatokról Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar dékánja. 46 országot összehasonlítva Magyarország az első a 100 ezer lakosra vetített, ilyen típusú rák-halálozások tekintetében. A professzor nő is azt hangsúlyozta, hogy a cigaretta és az alkohol együttes fogyasztása nem egyszerűen összeadódóan, hanem megtöbbszöröződve növeli a szájüregi rákok kialakulásának veszélyét. A kockázatot egyébként az is emeli, hogy az emberek többsége nincs tudatában annak, hogy a szájüregben is lehet daganat, így nem is tesz a megelőzésért.

A prevenció fontosságáról többen is beszéltek, például a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa. Pinke Ildikó szerint nagyon sokat segíthetne, ha már nagyon korán, akár magzati korban, a várandós édesanyáknál el lehetne már kezdeni a megelőzést. A megszületett gyerekeket is minél előbb tanítani kellene például a helyes táplálkozásra, a cukrozott üdítők helyett a vízivásra.

A szakember egy példán keresztül a szociális helyzet és a parodontális betegségek összefüggésére is felhívta a figyelmet. Egy szegedi körzet két óvodája között tízszeres volt a különbség a 6 éves gyerekek rossz fogai összehasonlítva: a főleg romák gyermekeit foglalkoztató óvodában 7,33 százaléknak volt szuvas foga, míg az egyetemi dolgozók csemetéinek óvodájában ez az arány 0,74 volt. Tehát a szociális helyzet, a körülmények, az általános egészségi állapot javítása is segítheti a prevenciót. Hozzátette: külföldön számos eredményes modell létezik, amelyeket át lehet venni.

Az Országos Fogászati Prevenciós Nap résztvevői több ilyen – például egy dán és egy izraeli – prevenciós modellel is megismerkedhettek, valamint kerekasztal beszélgetésben vitathatták meg, milyen preventív szemléletváltásra lenne szükség a jövő fogászatában Magyarországon. Felszólalt a program házigazdája, a Euromedic International Group elnöke, Joseph Priel is, aki idézte a csoport által is támogatott, jelenleg is futó reklámkampány jelmondatát: Fontos a megfelelő fog-, és szájápolás, mert „a mosolyod rólad mesél".