Fokozatosan kivérezteti az állam a kórházi beszállítókat

A kórházak eladósodása nem ágazati, hanem összkormányzati kérdés, így annak megoldása nem a szakminisztérium, hanem a kormány kezében van. A kormány az elmúlt években bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetekben képes rendkívüli intézkedésekkel kezelni a problémákat. A kórházi adósságoknál ez nem történt meg, illetve a hozott intézkedések nem elégségesek – mindez mára kritikus helyzetet eredményezett, áll a lapunkoz eljuttatott közös közelményben, amelyet az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség jegyez. 

Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban az alacsony versenyképességet nevezte az európai gazdaság legnagyobb problémájának. Magyarország friss Versenyképességi Stratégiája a kiemelt stratégiai ágazatok közé sorolja az egészségipart. A versenyképesség alapvető feltétele a kiszámíthatóság, az üzleti szereplők egymás iránti bizalma. A kötelezettségek teljesítése nem csak üzleti, de bizalmi kérdés is.

A kormányzati intézkedéseknek és a korábbi gazdasági konjunktúrának köszönhetően az elmúlt években rendkívüli módon nőttek az állam adó- és járulékbevételei. Ez azonban csak részlegesen jelent meg a gyógyítás finanszírozásában: az állam az intézmények dologi költségeinek növekedését nem finanszírozta.

Mindez oda vezet, hogy a magyar állam gazdaságilag kivérezteti a kórházi beszállítókat. A központi költségvetési szervek teljes tartozásállományán belül az egészségügyi intézmények részaránya évek óta 70-80% volt, ez mára közel 95% (2024. októberi adat).

A magyar gazdaságban a kormány erős bérfelzárkóztatást szeretne elérni az elkövetkező években. A kórházak alulfinanszírozásával az állam választásra kényszeríti a beszállítókat: bért fizessenek vagy áfát. A kifizetetlen kórházi tartozások nemcsak a béremeléssel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket veszélyeztetik, hanem sok beszállítónál már a munkahelyeket is.

Az elmúlt időszakban az egészségügyi kormányzat sokat dolgozott az egészségfinanszírozás javítása érdekében. Ennek egyik fontos lépése, hogy a jövő évi költségvetés plusz 150 milliárd forintot biztosít a kórházi ellátásra. Ez egyrészt kevés a megoldáshoz: maga a szaktárca is kétszer ekkora pluszforrást tart indokoltnak. Másrészt a korábbi negatív tapasztalatok alapján kérdéses, hogy ebből az összegből mennyi jut el az orvostechnikai beszállítókhoz.

A késedelmi kamat és a behajtási költségátalány rendkívüli és fölösleges teher az intézményrendszeren. A kórházak folyamatosan kérik ezek elengedését. A reálgazdaságban nem kérdés, hogy ezek felszámíthatók, járnak a fizetési határidő letelte után. A kifizetetlen kórházi számlákat a beszállítók kénytelenek banki forrásból finanszírozni, márpedig ennek kamatterhét a bankok egyetlen kórházi beszállítónak sem hajlandóak elengedni.

2024-ben a kormány többször biztosított többletforrást a kórházi konszolidációra, azonban a szállítók lejárt követeléseinek teljeskörű rendezése elmaradt. A legutóbbi adósságrendezési lépcső novemberben történt, ez a jelenleg fennálló adósságállomány egyharmadát sem fedezi. Paradox módon a kormányzat eközben az orvostechnikai eszközökhöz kapcsolódó hatósági eljárási díjak 33%-os emelését tervezi.

A magyar gyártókat azért is kiemelten sújtja a kórházi adóssághelyzet, mert az MDR-felkészülés rendkívüli pénzügyi terhet ró rájuk. Ehhez hozzáadódik az MDR-felkészülés kormányzati támogatásának hiánya, valamint az, hogy több orvostechnikai termékgyártó vállalkozás – pénzügyi és/vagy szakmai okok miatt – nem tudott auditori szerződést kötni a bejelentett szervezetek valamelyikével. Mindez leálló fejlesztésekhez, ezáltal az innovációs készségek romlásához és a piacképes termékek, szolgáltatások csökkenéséhez vezet. Ennek megfelelően szükségesnek ítéljük, hogy haladéktalanul készüljön – és az MDR rendelet szerint erre lehetőség van – nemzeti eltérési engedélyre vonatkozó szabályozás. 

Az állam a saját működési zavarainak következményeit nem háríthatja másokra. Ha az állam az adófizetőktől elvárja a közterhek napra pontos teljesítését – melynek hiányában bírságol és késedelmi kamatot számít fel – akkor arról is gondoskodnia kell, hogy a közintézmények kiszámítható módon, határidőben fizessenek a vele szerződő vállalkozásoknak. Mindaddig, amíg a kórházak finanszírozása nem fedezi az egészségügyi ellátás tényleges költségeit, a kormánynak egyéb pénzügyi megoldásokkal kell garantálnia a kórházi beszállítókat megillető követelések kiegyenlítését. Ennek hiányában a stratégiailag kiemelt fontosságú hazai orvostechnikai szektor nem lesz képes hozzájárulni a versenyképesség és a bérszínvonal javítására vonatkozó kormányzati célokhoz.

***

A közleményt kiadó három szervezet által képviselt vállalkozások a magyarországi kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét lefedik.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak. Bővebb információ: www.etosz.org, dr. Rádai Tamás igazgató, tamas.radai@etosz.org

A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége. Bővebb információ: http://mediklaszter.eu/, Tóth Zsolt főtitkár, toth.zsolt@mediklaszter.hu

Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli. Bővebb információ: www.osz.hu, Rásky László főtitkár, osz@osz.hu