Szócska ma tárgyal a praxisalapról, a héten konkrétumok várhatók.
Ma ül asztalhoz az érintett szereplőkkel Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, hogy a tavaly október óta ígért praxisalappal kapcsolatban megtehessék az első, konkrét lépéseket, pont kerülhet az új eszköztámogatási rendszer körüli vita végére, és teljesül a háziorvosok régi vágya: az ágazati vezetés egységesíti az önkormányzatok és a háziorvos között kötött szerződések tartalmát. Többek között erről is beszélt dr. Füredi Gyula, aki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) képviseletében vett részt a Budapesten, a hétvégén megrendezett Magyar Praxis Konferencián.
Az államtitkárság tavaly óta tervezi, hogy 5 milliárd forintos praxisalapot hoz létre a háziorvosok és a házi gyermekorvosok letelepedésének ösztönzésére. Füredi Gyula a konferencián úgy fogalmazott: „az alap nem jótékonysági, hanem háttérintézmény lesz", amely lehetővé teszi az idősebb kollégáknak, hogy méltó körülmények között vonuljanak nyugdíjba, míg a fiataloknak könnyebbséget jelent az alapellátásba való belépéshez.
A háziorvos és az alapellátásért felelős helyi önkormányzatok között gyakori feszültségek oldására, a jogi visszásságok rendezésére egységesítik a fenntartó és a szolgáltató között születő szerződések tartalmát. Első sorban azt tisztáznák, hogy kinek mit kell biztosítania a működéshez. A területet érintő törvények együttes módosításával azt is el kívánják érni, hogy a most meglehetősen nagy szabadságot élvező helyhatóságoknak ne legyen módja megvétózni a területükön praxist vásároló háziorvost a működésben azzal, hogy nem kötnek vele szerződést, tehát az utód kijelölésének jogát is az alapellátó orvos kapná meg.
A szabályozás arra is kiterjedne, hogy az évekig a praxis fejlesztését finanszírozó doktort nem lehetne a szerződés felmondásával következmények nélkül kitenni az állásából.
A sokat kritizált új eszköztámogatási rendszer keretei is kezdenek kitisztulni. Október 1-től kezdik meg annak a másfél milliárd forintnak a kiosztását, amely 3 év alatt, 50 ezer forintos részletekben jut el a háziorvosokhoz – mondta Füredi Gyula. Az orvosok ezt az összeget olyan felszerelésekre költhetik, amelyek szerepelnek a kompetencialista alapján összeállított lajstromban, amely bővebb, mint a minimumfeltételekben meghatározott, a működéshez elengedhetetlenül szükséges műszerek köre.
A támogatást az ellátási kötelezettség nélküli alapellátók is megkapják, amennyiben a betegeik száma eléri a rendeletben meghatározott szintet.
Korábban egyébként több, háziorvosokat képviselő szervezet, így az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége is azt jelezte, hogy az új rendszer forrásokat von el az alapellátástól. Míg a háziorvosok a korábbi támogatási szisztémában havonta kisebb összeget kaptak eszközbeszerzésekre, ennek összegyűjtögetése jelenthetett némi segítséget, októbertől azonban megvonják ezt az állandó havidíjat, s helyette osztják ki a 1,5 milliárd forintot 3 év alatt.
Az ügyeleti rendszer átalakítása sem várathat magára – derült ki a konferencián a felszólalásokból. A felmérések szerint ma a betegek fél órát töltenek el annak kiderítésével, hogy problémájukkal a háziorvosi ügyeletet, a mentőket, vagy éppen a közeli kórház sürgősségi osztályát kell-e felkeresniük. Ehelyett egykapus beléptetési rendszer kialakítása lenne kívánatos, ahol a páciens a telefonban azonnal választ kap arra, személyesen menjen-e be a sürgősségi ellátó központba, vagy otthonában várja meg a mentőt. Füredi Gyula ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, „az ügyeleti feladatok az orvos napközbeni munkájától nem térhetnek el, így ha a rendelőjében például nem fogadhat gyermekeket, akkor őket éjszaka se láthassa el. Szigorúan, kizárólag orvosszakmai szempontok szerint kellene szabályozni azt is, milyen esetekben mehet az orvos a beteg lakására.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!