• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Folytatódik az egészségügy átalakítása

Egészségpolitika 2023.12.08 Forrás: Weborvos Szerző:
Folytatódik az egészségügy átalakítása

Jövőre a fekvőbeteg-ellátás kasszájából átcsoportosítanak forrásokat a járóbeteg-ellátás és a labordiagnosztika kasszájába.

A jövő évben sem fejeződik be az egészségügyi rendszer másfél éve tartó jelentős átalakítása. A tervekbe és az eddig elért eredményekbe adott bepillantást az egészségügyi államtitkár a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság csütörtöki konferenciáján. Takács Péter 2024 egyik legnagyobb változásának a szakdolgozók márciusban esedékes következő béremelését említette, amely együtt jár majd az elavult jelenlegi bértábla sutba dobásával, és egy új, a terhelést és a teljesítményt sokkal jobban honoráló rendszerrel.

Az államtitkár elmondta, hogy a mostani ciklus egyik fontos célja az alapellátás fejlesztése, hiszen a jelenlegi rendszernek már nincs sok köze például a jelenlegi demográfiai folyamatokhoz. A háziorvosi hálózatot anno 10,5 millió lakosra tervezték, miközben már egymillióval kevesebben laknak az országban, ráadásul sokan mozdultak el a falvakból a városokba. Most az a cél, hogy az eddigi körzethatárokat kijelölő önkormányzatok helyett az egész országot átlátó szakmai szervezet, az OKFŐ alapellátási igazgatósága racionalizálja a helyzetet: a körzetek újragondolásával, az üresen álló praxisok beolvasztásával, a betöltött, de kislétszámú praxisok felszámolásával. A cél az, hogy 2028-ig felálljon az új rendszer, amelyben nem lehet 1200 felnőttnél, illetve 600 gyermeknél kevesebbet ellátó háziorvosi praxis.

Utolsóként Fejér és Pest csatlakozik

Az elért eredmények között említette az államtitkár az alapellátási ügyeleti rendszer idén megkezdett átalakítását, amelyhez a 19 vármegye közül utolsóként jövő februárban Fejér és Pest csatlakozik. Egyedül Budapest csatlakozásának dátuma tisztázatlan még, de ahogy Takács Péter fogalmazott: a főváros beléptetése sem kérdéses. Államtitkár megjegyezte azt is, hogy az új rendszer beváltotta a reményeket: a telefonos szakmai segítségnyújtásnak köszönhetően csökkent a sürgősségi osztályok leterheltsége, az indokolatlan riasztások száma, így 10-15 százalékkal kevesebbszer kellett a mentőszolgálatnak kivonulnia azokban a vármegyékben, ahol már bevezették. Ráadásul az érintett lakosság is elégedett az új ügyeleti ellátással, a mérések alapján egy 5-ös skálán 4,24-re értékelték.

A fekvőbeteg-ellátás jelenlegi rendszere is elavult, hiszen az elmúlt 30 évben rengeteget fejlődött az orvostudomány. Már egy-egy beavatkozás után nem kell heteket benn feküdnie a betegeknek, sok esetben gyógyításuk megoldható egynapos sebészeti ellátásban. Az így felszabaduló kórházi ágyaknak sokkal érdemesebb más funkciót adni. Az elöregedő társadalom miatt például óriási igény van a tartós ápolásra. Ezt a feladatot azonban nem szükséges kórházi ellátásban végezni, így leválasztják majd róla.

Az orvosi béremelést az ápolói bérfelzárkóztatás követi

Az államtitkár az elmúlt időszak nagy vívmányának nevezte az orvosi béremelést, amelyet az ápolók bérfelzárkóztatása követett, illetve követ. Az orvosok bére 2010-től megnégyszereződött, a szakdolgozóké az előző ciklusban 72 százalékkal nőtt. Az ápolók további emelést kaptak idén júliusban, és jövő év márciusában újabb bérfejlesztés lesz, a korábbinál kétszer nagyobb. Így az ápolók alapfizetése eléri majd az orvosi alapbér 37 százalékát. Márciusban a szakdolgozói bértáblát is lecserélik egy, a korábbinál sokkal rugalmasabbra, amely a nagyobb terhelést és a végzettséget jobban honorálja. A pótlékokat be kívánják építeni az alapbérbe, a mozgóbér-elemeket viszont megtartják A béralkunak is teret engednek, hiszen a fiataloknak is vonzóvá akarják tenni az ápolói szakmát.

Erősödjön a NEAK biztosítói szerepe

Az államtitkár a finanszírozási rendszer átalakításáról is beszélt. Az alapellátásban a fix díjakat első körben az indikátor felé terelik. Tehát a finanszírozás arányaiban nagyobb része legyen a teljesítménynek, a minőségnek, az ellátott betegek számának. Folyik a kontrolling alapú kódkarbantartás a fekvőbeteg-ellátásban, amelynek célja, hogy valós értéken történjen a finanszírozás. Takács Péter azt is mondta, szeretnék, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő biztosítói szerepe erősödne.

A járóbeteg-ellátás és a labor finanszírozásának is követnie kell a lakossági mozgásokat. Például sokan költöztek ki Budapestről, és már nem a fővárosban, hanem az agglomerációban veszik igénybe ezeket az ellátásokat. Tehát hozzá kell nyúlni az eddigi keretekhez – mondta Takács Péter, aki a pandémiával kapcsolatos folyamatra is felhívta a figyelmet. A Covid óta 20-30 százalékkal csökkent a fekvőellátás volumene, az emberek ugyanis nem szívesen fekszenek be kórházba, inkább az ambulanciákat, járóbeteg-ellátást preferálják. Éppen ezért jövőre a fekvőkasszából átcsoportosítanak forrásokat a járó- és laborkasszába.

Digatalizáció, digitalizáció...

Az államtitkár bevallotta, hogy bár ő maga digitális bevándorló, de tisztában van azzal, hogy mennyire fontos az egészségügy terén is a digitalizáció. A tervek eddigi megvalósítását jelentős mértékben segítik a digitális megoldások, de ezen túlmenően számos olyan fejlesztés zajlik, amely például a jobb egészségértést, egészségtudatosságot segítheti. Az Egészségablak applikáció fejlesztése is folyamatos, az online időpontfoglalásra jövő év közepétől már nemcsak a háziorvosoknak, hanem a lakosságnak is lehetősége lesz.

Egy új népegészségügyi program is születőben van. Az államtitkár elmondta, hogy egy hosszú távú terv első két évéről szóló szakmai anyagot a közeljövőben bocsátják társadalmi vitára. Többek között az oltási, szűrési rendszert is újra kívánják gondolni, különösen a lakosság megszólításának, a behívásnak a hatékonyságát szeretnék növelni. Például azzal, hogy a behívott lakosság ne csak egy-két központi helyen vehesse igénybe a szűrést, hanem az otthonához közel is.

Csató Gábor: így segíthet az MI

Döbbenetes lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználásában – erről már Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszélt. Alapvetően már a digitalizáció egy olyan „okos-egészségügyet” hoz létre, amely a legújabb technológiák alkalmazásával, az eszközök összekapcsolásával, az adatok gyors elemzésével javítja és optimalizálja az ellátás minőségét, hatékonyságát, elérhetőségét.

 

Az OMSZ már eddig is bizonyított, évek óta minden mérhető és felhasználható információt, esetlapot digitalizálnak, hiszen ahogy a főigazgató fogalmazott az „adat életet menthet”. Az adatok digitális elemzésével, felhasználásával ugyanis képessé válik az ellátórendszer a gyors reagálásra, így a betegek egyéni igényeire is. Például az új ügyeleti rendszer - amelyben a mentőszolgálat központi szerepet kapott - esetszámai napi pontossággal nyomon követhetőek, összehasonlíthatóak, elemezhetőek, mindezekből pedig levonhatóak a tanulságok a digitalizációnak köszönhetően.

Csató Gábor arról is beszélt, hogy a mentőszolgálat digitális fejlesztéseinek lendületet adott a 2020-21-es covid-időszak. Többek között ehhez az időszakhoz köthető az Elektromos Fedélzeti Terminál, a mintavételi rendszer informatikai fejlesztése, de az az SMS szerver is, amely egyedül képes volt több millió oltásbehívó üzenetet szétküldeni.

A legizgalmasabb technológia azonban valóban a mesterséges intelligencia, amellyel az sem zárható ki, hogy előre lehet majd jelezni: egy bizonyos időben, bizonyos körülmények között a jövőben hol történik olyan esemény, amelyhez a mentőszolgálatnak ki kell szállnia. Természetesen a véletlent nagyon nehéz behatárolni, ez nem egy szabványos feladat. Viszonylag kevés adat van és az sem egyértelmű, hogy az adatelemzéshez milyen modellt kell alkalmazni. De ha működik, az OMSZ úgy tud majd tervezni, hogy a megfelelő kapacitás a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen.

Legolvasottabb cikkeink