Font: A hamburgeradó egy gondolkodás része

A népegészségügyi termékadóból összességében 20 milliárd forint bevétele származhat a költségvetésnek, a bevételt az egészséges életmód ösztönzésére lehetne majd fordítani - mondta Font Sándor (Fidesz), a törvényjavaslat egyik előterjesztője a számvevőszéki és költségvetési bizottság hétfői ülésén. A javaslat része egy több lábon álló, a lakosság egészséges életmódra való ösztönzését szolgáló elképzeléscsomagnak. Jelezte, készül egy olyan jogszabálytervezet is, amely deklarálja majd a magyar élelmiszerek fogalmát. Kiemelte még: a javaslat célja, hogy a nemkívánatos termékeket gyártókat az egészségesebb termékek előállítására ösztönözzék.

Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára leszögezte: a kormány támogatja a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot, amelynek benyújtása előtt négy négy minisztérium konzultált a tervezetről.

Az új adónemet szeptember 1-jétől öt termékcsoportra vetnék ki.
A javaslat szerint a cukrozott, és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint lesz. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, ugyan csak kilogrammonként.

A bizottsági vitában a kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, tovább kell menni a most megkezdett úton, növelni kell az egészséges magyar élelmiszerek számát a boltok polcain.
Veres János (MSZP) szerint bár a javaslatot négy tárca készítette elő, mégis képviselők nyújtották be, hogy elkerüljék a szakmai szervezetekkel való konzultációt. Szerinte a javaslat "összetákolt", számos céget szorít ki a piacról, nem versenysemleges, abszurd, hogy a fogyasztókat adókivetéssel kívánják jobb belátásra bírni. Hozzátette: ezt a problémát komplexebb módon kell kezelni, a mostani javaslat ezt "primitív módon" teszi meg. Azt ajánlotta a kormányoldalnak, hogy vonja vissza a javaslatot.
Tukacs István (MSZP) is azt mondta, nem látni, hogy a törvényjavaslatnak az egészségmegőrzéshez mi köze van. Lenhardt Balázs (Jobbik) szintén úgy vélekedett, hogy a hazai piacra termelő cégeket sújtó extraadóval nem lehet elérni a kívánt hatást.

A kormány képviselője úgy reagált: nem egyes vállalatok, nem szakmai csoportok, hanem egyes termékek között kívánnak különbséget tenni. Font Sándor pedig arról beszélt, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint elérhető a kívánt eredmény, a javaslatot nem vonják vissza, fenntartják. Kiemelte: több termékcsoportot is vizsgáltak, ha kiderül, hogy működőképes a törvény, akkor bővülhet az adó alá vont termékkör.

A kormánypárti képviselők szavazatával a testület végül általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.

A bizottsági ülés után Font Sándor az MTI-nek elmondta: az adóból idén 3-5 milliárd forint folyhat be a szaktárca szerint. A népegészségügyi termékadó egy gondolkodás része - tette hozzá. A cél, hogy a természetes környezetben előállított, minél kevesebb nem odaillő anyagot tartalmazó élelmiszereket fogyasszák a fogyasztók, mert az "életükkel játszanak", ha erre nem figyelnek - mondta a fideszes képviselő.

MSZP: Nem a kormány új pénzbehajtó akciójára

Újabb javaslat:  januárra tolódna a hatályba lépés
Nógrádi Zoltán hétfőn azt indítványozta, hogy csak 2012. január 1-jén lépjen hatályba a termékadóról szóló törvény. Kezdeményezését több dologgal is indokolta, közte azzal, hogy az adótörvények jellemzően a naptári év első napján lépnek hatályba.
Indokként fogalmazta meg azt is, hogy a javaslat számos adminisztratív terhet is ró az érintett vállalkozásokra, amelyek ezeknek csak megfelelő előkészítést követően tudnak eleget tenni.
A fideszes képviselő szerint azért is lenne szükség a hatálybalépés kitolására, mert a magyar kereskedelem sajátja, hogy beszállítók éves megállapodások keretében értékesítik termékeiket a kiskereskedők részére. Az éves megállapodások, közte az áremelések végrehajtása, év közben csak rendkívül korlátozottan módosíthatók.

Szerinte a gyártók nem képesek a saját forrásaik terhére kigazdálkodni az egészségügyi termékadó összegét, így kénytelenek annak egy részét áraikba beépíteni. Ha ezt a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásaik módosításával nem képesek megtenni, egyéb forrást kell találniuk, mely adott esetben a foglalkoztatást is kedvezőtlenül érintheti - írja.

Nógrádi Zoltán azt is javasolja, hogy az ételízesítők helyett levesporokra vessék ki a termékadót. Mint írja, az ételízesítők megadóztatása gyakorlatilag az azokban levő konyhasó
megadóztatását jelenti - a céllal ellentétesen és versenyellenesen, hiszen konyhasó maga nem adóköteles. Egy másik indítványában pedig azt szorgalmazza, hogy az ételízesítőre kivett adó 125 forint legyen kilónként, hiszen társadalom széles körben használja az ételízesítőket, leveskockákat, az adó pedig drasztikusan megemelné e termék árát.