Fórum az uniós egészségügyi fejlesztések hatásairól

Izgalmas kérdésekre kereste a választ az európai uniós forrásokból megvalósult egészségügyi fejlesztésekről szóló, csütörtökön megtartott Medicina Fórum. Az egészségügy kormányzati szereplői és vezető szakemberei többek között azt próbálták kideríteni, hogy a beruházásoknak köszönhetően javult-e a betegek ellátáshoz való hozzáférése, bekövetkezett-e minőségi javulás a gyógyításban, változott-e az egészségügy HR helyzete, mikor zárkózik föl a főváros egészségügyi ellátása a vidéki szintjére. Bár a csaknem tucat előadás az előző uniós ciklus fejlesztéseit elég részletesen taglalta, konkrétumok híján a jelenlegi, 2014-2020-as ciklus eredményeiről kevés szó esett.

A nyitóelőadásban, a fórum szervezője, Nógrádi-Tóth Erzsébet felvázolta azokat a célokat, amelyekhez az előző és a jelenlegi ciklusban hozzárendelték az uniós forrásokat. Köztudott, hogy 2007 és 2013 között még európai viszonylatban is hatalmas összeg, az önrésszel együtt összesen 560 milliárd forint jutott az egészségügyre, amelyből legtöbbet, 413,4 milliárdot a vidéki kórházak infrastruktúrájának megújítására költöttek. A mostani ciklusban a szervezők számításai szerint a korábbi forrásnál jóval kevesebbet, 157,1 milliárdot fordíthatnak az ágazat fejlesztésére. Ebből a legtöbbet például az egységes ápolási eszközpark kialakítására, a gyermek sürgősségi ellátás korszerűsítésére, az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére akarnak költeni.

"Ha a Kánaán még nem is jött el, az egészségügyi ellátás feltételei sokat javultak" - mondta a konferencián a helyettes egészségügyi államtitkár. Mészáros János az előző ciklus eredményei között felsorolta például, hogy a kórházi infrastruktúra megújítása mellett a központi régión kívül sikerült számos párhuzamos ellátást is megszüntetni, erősíteni tudták az alapellátás kapuőr szerepét, és a járóbeteg-szakellátást is arányán felül fejlesztették. Javult az alapellátás, és a diagnosztikai eszközpark, megújultak a mentőszolgálat állomásai, új népegészségügyi rendszer állt fel. Mint mondta, nemcsak vasra és betonra ment el a pénz, hanem az emberi erőforrás fejlesztésére is jutott. Uniós forrásból valósult meg több képzés, továbbképzés, foglalkoztatási támogatás és ösztöndíj. A helyettes államtitkár szerint a javuló ellátást igazolja az is, hogy csökkent a táppénzes napok száma.

Mészáros János a 2014-20-as ciklus fő céljai között említette, hogy szeretnék 2 évvel megnövelni a születéskor várható élettartamot, nőknél a jelenlegi 78 évet 80-ra, a férfiaknál a 70 évet 72-re. Ezzel egy időben el akarják érni, hogy a halálozás is 10 százalékkal csökkenjen. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy szeretnék, hogy a lakosság egyre egészségtudatosabbá váljon.

Nem lesz könnyű mindezt elérni, hiszen nagy bajok vannak az egészségüggyel, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Erről beszélt dr. Kosztolányi György MTA orvosi osztályának elnöke. Meglátása szerint a tudományos világnak is foglalkoznia kell olyan sokkoló jelenségekkel, mint például az a rohamos növekedés, ami az egy főre eső egészségügyi költéseknél tapasztalható. Az egyre nagyobb költségek mögött a szédületes gyorsasággal fejlődő egészségügyi technológia és többek között az is áll, hogy mind több egészséges ember is megjelenik az ellátórendszerekben, például a szűréseknél, génvizsgálatoknál.

A professzor szerint el kell gondolkodni, hogy hogyan lehet megfogni ezt az irdatlan költségigényt. Úgy véli, vissza kell szorítani a pazarlást, hiszen például felmérések igazolják, hogy a diagnosztikai vizsgálatok egyharmada felesleges, a genetikai tesztek közül soknak semmi értelme. Kosztolányi György azt mondta, mivel nem ismerjük a valós szükségletet, ezért nem lehet tudni, mi az, ami fontos és mi az, ami nem kell. Ezért is fontos szabályozni a gyógyszerfelhasználást és oktatással, egészségneveléssel azt is el kellene érni, hogy a lakosság ésszerű elvárásokat támasszon az egészségüggyel szemben.

Dr. Karádi István is az egészségtudatosság a megelőzés fontosságáról beszélt. A MOTESZ elnöke emlékeztetett arra, hogy több területen is javult a lakosság egészségi állapota, például húsz év alatt 50 százalékkal csökkent az infarktusban elhunytak száma. De még mindig a világon a harmadik legelhízottabb nemzet vagyunk, ráadásul a fiatalok körében nő a cigarettázók, alkoholfogyasztók aránya. Az elnök szerint ezért is lenne fontos minél előbb, akár már 8-9 éves kortól valamilyen formában elkezdeni az egészségnevelés, a felvilágosítást, amelyhez akár a közösségi médiát is fel kellene használni.

Messze van-e Kánaán? - tette fel a kérdést előadásában dr. Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnökségi főtanácsosa, aki felvázolta az első (2007-2013 ) uniós ciklus jelentős forrásai megszerzésének történetét, és azt is, hogy ebben a 7 évben lezajlott irány és kormányváltások - az egészségügy SZDSZ-es vezetése, majd a népszavazás utáni irányváltás - hogyan befolyásolták az uniós pénzek lehívását, elköltését.

Rácz Jenő azt szűrte le mindebből pozitív tapasztalatként: Ha van szakmai és politikai konszenzus, akkor a reménytelen környezeti feltételek mellett is lehet sikereket elérni. A rigidnek tűnő uniós szabályok sincsenek kőbe vésve. Az egészségügyi ágazat képes koherens szakmai fejlesztési projekteket kidolgozni, és azokat megvalósítani. Lehetséges paradigmaváltás az egészségügy gazdasági szerepének megítélésében. Az egészségügy a politika számára is lehet sikerterület.

A Kórházszövetség képviselője szerint negatív tapasztalatok is születtek: A politikai irányváltások veszélyeztették a nehezen megszerzett fejlesztési forrásokat és az ágazat működését. Az uniós források elosztása nem tükrözi sem a demográfiai, sem a morbiditási-mortalitási mutatókat. A nagyobb szolgáltatók nagyobbak és erősebbek lettek, a kicsik kisebbek és gyengébbek. A beruházások nem jelentettek költség megtakarítást. Az uniós források nem pótolják a kormányzat és a tulajdonosok eszközvisszapótlását és a karbantartási forrásokat.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ennél pozitívabban látja a helyzetet, bár elismerte vannak még problémák. Például egész Európában nálunk esik az egyik legtöbb orvos-beteg találkozás egy főre, némely mutatóban még Lengyelországhoz, Romániához és Szlovéniához képest is le vagyunk maradva. Az államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezeli az területet, amit az is jelez, hogy nőnek az egészségügyre fordított kiadások, és ahogy később egy kérdésre válaszolta: ma már az egészségügyi bérek megelőzik a társadalmi átlagot. Költői kérdésként azonban azt is hozzátette: Csak pénz kérdés-e, hogy megoldódjanak az egészségügy problémái, hogy a lakosság egészségesebb legyen?!