500 milliárd pluszforrással érhetnénk el a régiós versenytársak szintjét.
Leginkább a pénzügyi döntéshozóknál kell áttörést elérni, – fogalmazott Gaál Péter egyetemi docens, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, a kabinet tanácsadója az IME VII., térségi ellátásszervezéssel foglalkozó Regionális Egészségügyi Konferenciáján. Meglátása szerint kritikus a helyzet, kutya kemény év lesz 2012, az eddigi legnehezebb időszak. Érdemi béremelés nélkül nem oldható meg a hr-krízis, nem állítható meg az aggasztó méretű elvándorlás. Mindez nehéz kombinációs feladvány az idő szorításában.
A Semmelweis Terv egyik kidolgozója szerint egyszerre 20 évre szóló programot kellene most megvalósítani, beleértve a tulajdonosváltást, a szerkezetátalakítást, az országos közbeszerzések indítását, a betegútszervezést, az erre szolgáló intézményi háttér kiépítését és a népegészségügy újraszervezését.
Érdemi forrás azonban nem mutatkozik, így még a szinten tartás is kérdéses Gaál Péter szerint. A jelenlegi rendszer a hatékonysági tartalékok visszaforgatásával sem tartható fent. Míg optimális esetben 25-30 milliárd forint szabadítható fel, addig alapvetően 250 milliárd hiányzik az évek óta tartó forráskivonások miatt. Ráadásul, újabb 250-300 milliárd kellene ahhoz, hogy a régiós színvonalat elérjük, s ne szakadjunk le behozhatatlanul a csehektől, szlovákoktól, szlovénektől – mondta el a szakember a konferencián.
Ivády Vilmos: Stop az államosításnak!
A forráshiány gondolatkörénél maradt Ivády Vilmos, a SE gazdasági főigazgatója, mondván: „Az egészségügy nem azt a forrást kapja, amit megérdemel, hanem azt, amit magából kiprésel." Hogyan lehet forrásokat kinyerni akkor, amikor a mozgástér eltolódott az intézményeken kívüli irányba – tette fel a kérdést, s választ is adott: csak az ellátók együttműködésében, az ellátás térségi szervezésben van még mozgástér, a kórházon belüli lehetőségek már kimerültek.
A rohamos tulajdonosváltás kapcsán államosítási stop szükségességére hívta fel a figyelmet. Még az egyetem klinikáin sem oldható meg minden centralizációval, hozta fel példaként saját intézményét. A túlzott államosításnak több kára, mint haszna lehet, ezért javasolta, hogy a városi kórházak tulajdonosváltását tolja el a kormány egy évvel.
Arra is figyelmeztetett, hogy a közös beszerzések erőltetése megfontolandó, hiszen nem egyforma anyagi lehetőségekkel rendelkeznek az intézmények. Példaként említette, hogy a likvidebb ellátók drágábban jutnak például energiához, mert a szolgáltató a leggyengébb intézmény szerint árazza be termékét.
A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy – átmenetileg vagy tartósan – gazdálkodási szolidaritási alapot hozzanak létre az intézmények a lökésszerűen megugró kiadásaik áthidalására. A gazdálkodási kockázatközösség alapjába a bevételük meghatározott százalékában fizetnének be az ellátók, így a kockázati közösség nem utólag érvényesülne – mint eddig -, hanem előre meghatározott elvek szerint.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!