Gyógyszer: a hatóanyag fontos, nem a név

Nem a név, hanem a hatóanyag „kötelez" – foglalhatjuk össze az átalakuló gyógyszertámogatási rendszer generikumokat érintő fejezetét. A szabadalom alatt álló originális készítmények védettsége után a „hasonmásként" megjelenő, olcsóbb generikumok térnyerését segíteni kívánja az OEP, amely ráadásul erős árversenyre készteti a gyártókat. Az alacsonyabb ár kedvez az alkalmazkodó betegnek, valamint megtakarítást eredményez az E. Alap számára. A generikus gyógyszereket érintő változások lényegéről egy sajtóbeszélgetésen számolt be dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója és Bidló Judit, a Pénztár Ártámogatási Főosztályának vezetője tegnap.

A generikus program része a gyógyszerkassza idei betartását szolgáló szigorú szabályozásnak: az erre az évre ütemezett intézkedéseit az a rendelettervezet tartalmazza, amelynek július elsején életbe kellett volna lépnie, ám egyeztetések miatt egyelőre késik az elfogadása. Az előterjesztés célja, hogy 26 milliárd forinttal csökkentsék az idei gyógyszerkiadásokat a kassza túlköltését megakadályozva. A generikus programtól az összeg mintegy felének előteremtését remélik az OEP-nél.

Preferált termék nagyobb támogatással, olcsóbban a betegnek
A rendelettervezetben új eszközként vezetik be a preferált referencia ársávot: az ide bejutó gyógyszerek „megkülönböztetett státuszt", vagyis nagyobb támogatást kapnak az E. Alapból, ezért a betegek kedvezőbb áron juthatnak hozzájuk. Mivel így nagyobb lesz a kereslet irántuk, a gyártóknak, forgalmazóknak érdekük lesz, hogy preferált termékké váljon gyógyszerük. Ebbe a sávba az a gyógyszer kerülhet, amely a referenciatermék árától (hatóanyag esetében) maximum öt százalékkal tér el.

Ehhez kapcsolódóan a fixesítés rendszerét is részben átalakítják. A gyártók, forgalmazók – nem kevés ellenérzést váltott ki a módszer körükben – vaklicit során versenyeznek egymással. Annyi engedményt kapnak, hogy a korábbi negyedév helyett „csak" félévente kell versengeniük. Azért jó a hosszabb fixesítési időszak az OEP szerint, mert nagyobb az ösztönző ereje, hiszen hosszabb időre megnyerhetik a piacot a győztesek. A betegeknek pedig nem kell negyedévente váltogatniuk gyógyszerüket. Ugyanakkor, ha a gyógyszer termelői ára harminc százalékkal meghaladja a referenciatermék árát, akkor delistázzák, vagyis törlik a támogatotti körből 90 napos határidővel.

Ha egy termék nem kerül be a „javasolt" sávba, de nem éri el a harmincszázalékos küszöböt, nem zárják ki a támogatásból (ez a lehetőség is felvetődött!). A korábbi gyakorlattal szemben azonban 15 százalékkal csökkentik támogatásának mértékét. Példával illusztrálva: egy ezer forintba kerülő, a sávban lévő gyógyszer esetében nyolcszáz forint a támogatás, így a betegnek 200 forintos betegtérítési díjat kell fizetnie a patikában. Ha viszont a gyógyszer gyártói ára 1250 forint, akkor a támogatás (-15 százalék) csak 680 forint, így a beteg 570 forintért juthat hozzá. Becslések szerint egy „átlagos" beteg gyógyszerkiadásai 10-15 százalékkal csökkenhetnek az intézkedésnek köszönhetően.

Azoknak a betegeknek, akik szeretnének minél olcsóbban hozzájutni a gyógyszerükhöz – vagyis a preferált ársávba tartozó szerekhez – esetleg/esetenként le kell mondaniuk a „márkahűségről", azaz el kell fogadniuk a hatóanyag szerint azonos, más nevű, ám olcsóbb terméket. Az új rendszerben akár félévente válthatnak gyógyszert. Ha ragaszkodnak a megszokott patikaszerükhöz, az is rendelkezésükre fog állni, ám elképzelhető hogy drágábban jutnak hozzá, mivel kisebb állami támogatás illeti meg a terméket. A betegek a kedvezőbb árú gyógyszerekről széles körben tájékozódhatnak: információt kérhetnek az orvosuktól, gyógyszerészüktől, továbbá az OEP lakossági főoldalán a „Gyógyszerkereső" ikonra kattintva maguk is utána nézhetnek gyógyszereiknek. Ha augusztustól életbe lép a rendelet, akkor a fixesítési eljárás eredményeként októbertől élhetnek az új árak.

A betegek nem árérzékenyek?
A beszélgetés során kiderült, hogy a generikumok felírásában nem igazán érdekeltek a szakorvosok, csak a háziorvosokat motiválja némileg az indikátorrendszer. Ezt a problémát leginkább a betegek felől lehetne megközelíteni, az ő felvilágosításukkal lehet eredményt elérni, vagyis azt, hogy kérjék az olcsóbb generikumokat. (Lehet, hogy a jövőben az orvoslátogatók mellett beteglátogatókra is szükség lesz?)

Ezt erősíti egy érdekes eredményt produkáló OEP-felmérés is, amely szerint a betegek inkább „márkahűek" és nem igazán árérzékenyek. Jóval magasabb arányban szednek ugyanis drágább, originális gyógyszereket, mint olcsóbb, generikus szereket – emiatt nagyobb a támogatáskiáramlás a kasszából: ezt a pénzt kiaknázatlan tartaléknak tekintik a szakemberek.

Szorongatott gyártók
Arra felvetésre, hogy a preferált referencia ársáv „intézménye" hatalmas erővel szoríthatja le az árakat, és így tönkre teheti a hazai gyártókat, az OEP szakemberei úgy reagáltak, hogy az iparpolitikai kérdéseket nem az E. Alap terhére a gyógyszertámogatásból kell megoldani, hanem más eszközökkel a gazdaság terepén.

A generikus gyógyszerek térnyerését a belépési korlát módosításával is segíteni kívánják: a támogatásba újonnan belépő generikus gyógyszernek a már forgalomban lévő, azonos hatóanyagú készítmény termelői árához képest 40, az utána következőnek ehhez képest 20, majd a továbbiaknak 10, illetve 5 százalékkal kell csökkentenie a termelői árát. A 7. belépőtől folytatva már nem határoznak meg százalékos arányt, az a lényeg, hogy a termék ára az utoljára befogadott gyógyszerhez képest alacsonyabb legyen.

Úton a Széll Kálmán Terv felé
A gyógyszergyártók különadóját, az orvoslátogatói díjat, a szankcionálás felső határát már megemelték július elsejétől. A nemzetközi referenciaárazás évek óta él (igaz, eddig kevés sikerrel), a kombinációk fixesítése pedig 2011 januárjában lépett életbe. Összesen tizenegy intézkedéssel – köztük a koleszterincsökkentők új elvű támogatásával – próbálják tartani az idei kasszát. Ezek az intézkedések pedig már előkészítik a Széll Kálmán Tervet, amellyel 120 milliárd forintot akarnak kivonni a gyógyszertámogatásból.