A bérköltségek jelentős növekedése, az orvos- és szakdolgozói hiány, az ellátási díjak kényszerű emelése kihívást jelent a privát szektorban.
Nem lesz könnyű éve jövőre a magánegészségügy szereplőinek sem, hiszen ahogy mindenkit, őket is sújtja a magas rezsi, az elszálló infláció, a romló árfolyam, az adószabályok változása (Kata!). Igaz, „nekik” legalább van honnan csökkenni, hiszen egyes becslések szerint a privát ellátás éves bevétele már megközelíti a 350-500 milliárd forintot. Mindez a Portfolio szerdai konferenciáján a Private Health Forumon hangzott el, ahol az előadók arra is keresték a választ, hogy ez a megtorpanás tartós lesz-e, hogy a profitnövekedés elmaradását milyen mértékben lehet ráterhelni a páciensekre, hogy egy állandóan változó, kiszámíthatatlan környezetben milyen jövőképet látnak a magánellátás szolgáltatói.
Hatalmas növekedés után óvatos fejlődés?
Az utóbbi időkben feltartóztathatatlanul nőtt a magánellátás térnyerése az egészségügyben, évente 20-30 százalékkal bővült. A Covid-járvány miatt az állami ellátás beszűkülése, az emiatt kialakuló növekvő várólisták, a szolgálati jogviszony bevezetése, a hálapénz kivezetése tovább erősítette a magánszektort, ami egy év alatt 2021-ben rekordbővülést ért el: másfélszeresére nőtt. Erről Haraszti Péter, az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a TritonLife alapító, vezérigazgatója beszélt.
A hét kórházat, hat járóbetegellátót, egy labort üzemeltető cég vezetője szerint a mostani folyamatok nem kedveznek a további növekedésnek. A külső tényezőkön kívül – infláció, magas energiaárak, romló árfolyam – egyre nagyobb belső problémák is feszítik az ágazatot, elsősorban hr-problémák: a hatalmas fejlesztések hatalmas munkaerőigénnyel járnak. Annyi orvosra, szakdolgozóra lenne szükség, hogy már nemcsak az állami szektorból próbálnak elcsábítani szakembereket, hanem egymástól is.
Haraszti Péter szerint mindez azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az áremelés, ami miatt csökkenhet a fizetőképes kereslet. A folyamat vesztesei a kisebb szolgáltatók lehetnek, akik közül néhány nem fogja bírni a versenyt. Az így szolgáltató nélkül maradt páciensek megjelenhetnek a nagy ellátóknál, „akik” akár nőhetnek is – mondta a vezérigazgató és hozzátette: szerinte ez a folyamat odavezet, hogy jobb minőségű, jobban szervezett, tőkeerős magánellátók jönnek létre.
Saját közelmúltbeli, jelenlegi és várható jövőbeli helyzetüket értékelték a konferencia kerekasztal-beszélgetésén részt vevő nagy magánszolgáltatók képviselői.
Dr. Rose Magánkórház
Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója elmondta: az utóbbi években speciális helyzetben voltak, hiszen közvetlen a Covid előtt váltottak tulajdonost és a nagy átalakítások, fejlesztések együtt zajlottak a járvánnyal illetve az ágazatban bekövetkező változásokkal. A feszült évek után ez volt az első nyugodtabb esztendő, amíg a már említett negatív körülmények nem gyűrűztek be.
A jövőben is folyamatosan fejlesztik az informatikai rendszereiket, ezzel is csökkenthetik az adminisztrációs terheket. Optimalizálják a kapacitás-kihasználtságot, és alapos kontrolling számítások alapján határozzák meg, hogy milyen szolgáltatásokból mennyit végeznek. Azért, hogy a minőséget tovább növeljék, fontos, hogy a Dr. Rose-ban dolgozók összetartsanak, csapatként működjenek, hosszú távon is a kórházban dolgozzanak.
Az állami szektorral szerinte is együtt kell működni, de tudomásul kell venni a magánszolgáltatóknak, hogy ennek feltételei vannak. Az egyik a transzparens működés, a másik, hogy a magánszolgáltató jobban és hatékonyabban tudjon ellátni, mint az állami intézmények. Mindezek mellett azt is figyelembe kell venniük, hogy egyre nehezebben fizetik ki a nem felső réteghez tartozók a szolgáltatás díját.
Swiss Medical Services
Kirschner András, a Swiss Medical Services ügyvezetője többek között arról is beszélt, hogy az idei évben egyelőre nem érzékeltek visszaesést, de szerint 2023. lesz a legrosszabb év, mert akkorra várható a sokkal magasabb energiaár, és gyengébb forint kedvezőtlen hatásainak begyűrűzésére.
Számításai szerint muszáj lesz emelni az ellátás díjait, úgy becsüli, hogy a mostani vizitenként átlag 20-25 ezer forint helyett a páciensek 30 ezret fognak fizetni. Közölte azt is, engednek a profitelvárásaikból, mert a biztonságos ellátás fontosabb, mint a bővülés és azt is megjegyezte, hogy a pandémia során szerzett bevételeiket visszaforgatják.
TritonLife Holding Zrt.
Fábián Lajos, a TritonLife Holding Zrt. elnöke, alapító részvényese szerint nagyon rizikós ez a mostani időszak, ő 36 éve figyeli az eseményeket, de nem tudja, merre megyünk. „Ha ezt túléljük, erősebek leszünk” – mondta az elnök.
Fábián úgy véli a betegnek mindig szüksége lesz rájuk, ugyanakkor a makrokörnyezetre reagálniuk kell. Szerinte az orvos-beteg találkozó 60-70 százaléka felesleges. Az új digitális megoldások erre is választ nyújthatnak.
A konferencia szünetében - Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató (középen)
Doktor24
Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport tulajdonos-vezérigazgatója, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesület elnöke elmondta, hogy a járvány idején és azóta is egyre nagyobb a bővítés iránti igény. A bővítés viszont együtt jár a bérköltségek jelentős növekedésével, ami kihívást okoz a szektorban.
A vezérigazgató szerint egyre fajsúlyosabb a biztosítás szerepe. Korábban ezt a multik biztosították a dolgozóiknak, azonban most már kisebb cégek is adják a munkaerő megtartása érdekében.
Emineo
Börzsei-Knoll Veronika, az Emineo Magánkórház ügyvezető igazgatója, tulajdonosa szerint az, hogy ők a kisebb ellátók közé tartoznak lehetővé tette, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a koronavírus-járvány teremtette lehetőségekre. Amit tudnak, azt próbálnak automatizálni, azonban az egészségügyi ellátás nagyon hr-központú, így például a műtős létszámon se lehet változtatni, amely pedig magas bérköltségekkel jár. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy az egészségükre költeniük kell. Az ügyvezető biztos benne, hogy a szektor lendületes növekedése lassulni fog, de a magánbiztosítások bővítésével kiegyenlítődhet a piac.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!