Hálózatban fejleszthetik a kórházak az egészséget

Az egészségügy előtt álló kihívások megválaszolásában az egészségfejlesztő kórház koncepciója hatékony eszköz lehet. Képes csökkenteni az egészségügyi dolgozók kiégésének kockázatait, hozzájárul lelki és testi egészségük megőrzéséhez, miközben csökkentheti az egészségügyi munkaerő elvándorlásának esélyét is – derült ki az Egészségfejlesztő Kórházak alprojekt szakmai záró konferenciáját november 25-én Budapesten.

 
A rendezvényen dr. Koós Tamás, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 azonosítószámú, „Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása" elnevezésű kiemelt projektjének szakmai vezetője elmondta, hogy kilenc kórház partneri együttműködésére biztosított lehetőséget a modellprogram megvalósítása. Az Egészségfejlesztő Kórházak alprojektben megalkották a kilenc egészségügyi szolgáltató intézmény egészségtervét, előkészítették az egészségfejlesztő kórházak koncepció alapjait, valamint helyi modellekkel vizsgálták a kórházi környezetben megvalósuló egészségfejlesztési munka lehetőségeit. Kiemelt cél volt, hogy az egészségfejlesztést a kórházi minőségfejlesztési rendszer integráns részévé tegyék.

A projekt során megvalósított szakmai eredményekről Rauh Edit, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) elnökhelyettese, valamint az Egészségfejlesztő Kórházak alprojekt szakmai vezetője adott tájékoztatást. A programban részt vevő egészségügyi teamek felkészítő tréningen vettek részt, amely során szakmai-módszertani támogatást kaptak az Egészségfejlesztő kórházak projekt gyakorlati feladatainak megvalósításához, különösen pedig a kórházi egészségtervek elkészítéséhez. Ezután a részt vevő kórházak elkészítették saját egészségterveiket a kialakított szakmai kritériumrendszer alapján.

A helyi egészségterv megvalósítása során havonta szakmai workshopokat rendeztek, és a kórházak helyi tájékoztatóin az egészségállapot felmérésének és a betegelégedettségi vizsgálatoknak az eredményeit is bemutatták.

A projekt leglényegesebb eleme a kórházi személyzet saját egészségének fejlesztésével kapcsolatban végzett oktatása és képzése volt. A vizsgálat során összesen 5556 kérdőívet töltöttek ki.
A projekt megvalósítási szakaszában a kórházak életmódváltást támogató programokat biztosítottak az egészségügyi dolgozók, a betegek és hozzátartozóik számára. A munkatársak lelki egészségének megőrzését támogató tréningek célja pedig a kórház egészséges és biztonságos munkahely irányába történő fejlesztése volt. A kórházak számára felkínált tréningek differenciált, választható lehetőségeket tartalmaztak, többek között a burn-out megelőzés és kezelés, az együttműködő kommunikáció, az orvos-beteg kommunikáció és egészségügyi team kommunikáció vagy a konfliktuskezelés témáiban.