A szakemberek szerint számos veszélye lehet a magánszolgáltatások kiszorításának a közkórházakból.
Csaknem öt órán keresztül tárgyaltak az egészségügy jelenlegi és korábbi vezetői, meghatározó szakemberei az ágazat aktuális helyzetéről és várható kilátásairól a Figyelő pénteki Medicina XXIX., konferenciáján. Az egyik többek által is említett akut probléma a már 64 milliárd forintot is meghaladó adósságállomány, amelyet enyhíthet egy év végi kasszasöprés. Velkey György, a Kórházszövetség elnöke felszólalásában megemlítette, hogy háttérbeszélgetésekben, nem hivatalosan 30 milliárd szétosztható kasszamaradványt emlegetnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium konferencián jelenlévő helyettes államtitkára, dr. Adorján Richard csak annyit mondott: messze még az év vége, de véleménye szerint valamilyen kasszasöprés idén is lesz.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár alapvetően megismételte a korábban már felvázolt kormányzati elképzeléseket az egészségügy átalakításáról. Többek között beszélt arról, hogy a népegészségügyre, a prevencióra helyezik a hangsúlyt és az ágazat minden területén életpályamodellt kívánnak kialakítani. Az első lépésben a háziorvosok helyzetét rendeznék jogszabályi, szervezeti átalakítással, de egy másik csoport, a rezidensek, fiatal szakorvosok helyzetét is javítanák egyúttal: az ösztöndíjrendszerbe bevonják az összes rezidenst, és bevezetik a szakorvosi minimálbért.
A konferencián Velkey György a 2015-re tervezett egészségügyi költségvetést és az utóbbi napokban bejelentett, az ágazat alapjait érintő kormányzati elképzeléseket elemezte. A költségvetés kapcsán felsorolta a tervezett többletforrásokat, a 14,4 milliárd forinttal megemelt gyógyító-megelőző ellátások kasszáját, az adósságrendezésre szánt plusz 60 milliárdos céltartalékot, a háziorvosi rendszer megújítására felhasználható 10 milliárdot, a rezidensképzésre elkülönített 945 milliót, a népegészségügyi termékadóból plusz 6,3 milliárdot, amely feltételezhetően a béremelések forrása lenne, és a mentés költségvetését, amely 700 millió forinttal nő.
A Kórházszövetség elnöke szerint bár mindez örvendetes, de nem elegendő, hiszen a súlyszám-pontszám forintértékek, a dologi kiadások fedezetei nem bővültek, így elkerülhetetlen a kórházi adósság újratermelődése. Ráadásul a béremelésre szánt fedezet is bizonytalan és kevés. A jelenlegi helyzetben Velkey György szerint a legsürgetőbb teendő, a kórházak működőképességének fenntartása és a béremelésekre forrást biztosítani. Ennek érdekében az elnök szerint például az egészségügyre kell fordítani az elkülönített keretet, meg kell emelni a mozgóbéreket, és rendezni kell a gazdasági és műszaki dolgozók, a szakdolgozók bérét.
Az elnök értékelte az utóbbi időkben szintén nagy vitát kiváltó bejelentést, miszerint a kormányzat intézményi szinten szét kívánja választani a magán- és közszolgáltatásokat. Velkey György hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelentős a magán finanszírozott ellátás aránya, tehát először is tisztázni kellene, hogy pontosan mire gondol a kormányzat. Kiemelt VIP szolgáltatásokra? Műtők, kórtermek, ambulanciák bérbeadására? Külföldiek ellátására? Kiszervezett diagnosztikára vagy terápiára (radiológia, laboratórium, patológia, művese)? Az elnök egyébként úgy véli, bár a betegek számára tisztább helyzetet eredményezhet a szétválasztás, de számos veszélye is lehet annak, ha a kórházakban megszüntetik a magánfinanszírozott szolgáltatásokat. Jelentős forráskieséssel járhat, ami miatt a munkatársakat is nehezebb lesz itthon tartani. A kórházszövetség elnöke emellett arra számít, hogy így rögzülhet a paraszolvencia a rendszerben.
Összefoglalva, az elnök szerint az új intézkedéseknek lennének pozitív, de negatív következményei is. Így bár a kórházi adósságállomány átmenetileg csökken, de valószínűleg újratermelődik. Habár a rendszer megyei szinten integráltabb lesz, de a betegutak, a progresszivitási rendszer dezintegrálódhat. Igaz, az alapellátás javul, a mentőellátás biztonságosabbá válik, de a fekvő- és járóbeteg ellátás vesztes pozícióba kerül. Ha az orvosi utánpótlásképzés javul is, de a szakdolgozók, tapasztaltabb orvosok, gazdasági-műszaki szakemberek relatív hátránya fokozódik. És bár a centralizált adminisztrációs teher csökken, valószínűleg a megyei lobbisták túlzott befolyásra tehetnek szert. Velkey György végül úgy vélte, nincs nagyon más út, forrásbevonásra van szükség az ágazatban.
A magán és közfinanszírozott ellátás intézményi szétválasztása váltotta ki a legnagyobb vitát a Figyelő konferenciájának keretében megtartott III. egészségügyi miniszteri csúcstalálkozón is. Ezen egyébként Zombor Gábor jelenlegi államtitkáron kívül részt vett Réthelyi Miklós egykori nemzetierőforrás-miniszter, valamint Surján László, Gógl Árpád, Rácz Jenő, Horváth Ágnes és Székely Tamás ex-egészségügyi miniszterek. Az egykori tárcavezetők is egyetértettek abban, hogy a szétválasztás kapcsán először is tisztázni kell a fogalmakat. Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy ez az intézkedés nagy bevételkiesést okozna a kórházaknak, ráadásul akadályozná egy másik cél megvalósulását, a hálapénz háttérbeszorítását.
Zombor Gábor megismételte: a köz-, és magánellátás szétválasztásával az a cél, hogy beteg és beteg között ne lehessen különbséget tenni. Emlékeztetett arra, hogy a szolidaritáson és kockázatközösségen alapuló egészségügyi rendszernek ez a forrása. Az államtitkár egyúttal kijelentette: tisztázni fogják, hogy pontosan mi számít intézményen belüli magánszolgáltatásnak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!