Hamarosan zárul a BELLA projekt

November végén lezárul az az akkreditációs rendszer, amelyet orvos és gyógyszerész szakemberek fejlesztettek a betegellátás folyamatának biztonságosabbá tétele érdekében, nemzetközi példákat alapul véve.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet 950 000 000 Ft 100%-ban vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Uniótól a „Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban " című projektre. A projektet a GYEMSZI konzorciális konstrukcióban valósítja meg, konzorciumi partnerei a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Gyógyszerészi Gondozásért Közhasznú Nonprofit Kft.

A 24 hónap futamidejű BELLA (BetegELLátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért) fantázianevű TÁMOP 6.2.5/A-12/1-2012-0001. jelű kiemelt projekt 2012. december 1-jével indult el, és 2014 novemberében zárul - derült ki a program szakmai vezetésének összefoglalójából.

Miért van szükség a működést szabályozó rendszerre a betegellátás, így a betegek nagyobb biztonsága érdekében?
Sokszor megfeledkezünk arról, hogy az ellátórendszerben veszélyes feladatokat, veszélyes eszközökkel végeznek azok, akik nap mint nap a gyógyulásunkért tevékenykednek. Az ellátó rendszer folyamatai tehát önmagában véve veszélyeket hordoznak, ezért elég egy apró figyelmetlenség, ami akár végzetes következményekkel járhat. Ha megismerjük, miért fordulhat elő tévedés, tévesztés, tudjuk úgy szabályozni a napi feladatok végrehajtási módját, hogy ez ritkábban forduljon elő.

Éppen ezért gyakorló szakemberek olyan működési szabályokat – standardokat – dolgoztak ki a kórházakra, a szakorvosi rendelőintézetekre és a gyógyszertárakra szabva, amelyek amellett, hogy segítenek elkerülni a hibákat, az intézmények költséghatékony működését is elősegítik.

A BELLA akkreditációt megszerző intézményekben a dolgozók több figyelmet tudnak fordítani betegeikre, a betegek tájékoztatására, oktatására. Tudjuk, hogy az a beteg, akit pontosan tájékoztatnak az állapotáról, felírt gyógyszereiről, betartandó diétájáról, az sokkal együttműködőbb, ezért hamarabb épül fel betegségéből.

Nem is gondolnánk, hogy a kórházba kerülő betegek jelentős része a rosszul szedett vagy nem beszedett gyógyszerek miatt szorul ellátásra. Ezért a BELLA programban résztvevő gyógyszertárak az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítanak az ellátásukhoz tartozó, általuk gondozott betegekre. Ennek jelentősége az, hogy a betegek részletesebb tájékoztatása következtében elkerülhetőek pl. azok a kockázatok, amik az együtt szedett gyógyszerek, az ellenkező hatású készítmények vagy rosszul alkalmazott szerek következtében léphetnek fel.

A BELLA programban részt vevő, gyógyszertárakba betérve például a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők, a cukorbetegséggel élők vagy épp a kismamák kiemelten részletes tájékoztatást és információt kapnak, hiszen állapotuk ezt megköveteli és ők igénylik is az adott gyógyszertár ilyen szolgáltatását.

A jövőben tehát a kórházi vezetők, az orvosok, az ápolók, a gyógyszerészek munkáját egy egységes, működést megkönnyítő rendszer fogja segíteni, amennyiben ezt a segítséget az ellátó intézmények igénybe veszik. Ehhez szükséges, hogy az egészségügyben dolgozók felismerjék a folyamatszabályozásban rejlő lehetőségeket, hiszen a szabályok követésével munkájuk kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik.

A kidolgozott standardokat, azok értékelési módszerét és az akkreditációs folyamathoz kapcsolódó önértékelési eljárást a projekt keretében az éles bevezetés előtt 10 pilot intézmény teszteli. A rendszeres megbeszéléseken a szakmai vezetők visszajelzéseket kapnak a standardok értelmezhetőségéről és alkalmazhatóságáról. A standardok végleges tartalma a pilot intézményekből érkező vélemények alapján készül el.

A projekt keretében kidolgozásra kerülnek az öngyógyszerelés szempontjából legfontosabb kórképekben alkalmazható gyógyszerészi gondozási irányelvek is, és a gyógyszerészi gondozás alapelvei. Az ezeken alapuló gyógyszerészi gondozási tevékenység hozzájárul a lakosság biztonságosabb gyógyszeralkalmazásához, valamint elősegíti a betegek időben történő orvoshoz irányítását, az ezt indokoló tünetek felismerésével.

A projektben több informatikai fejlesztés is zajlik. Az elkészült alkalmazások támogatják az akkreditáció ügyviteli folyamatát, illetve a standardok teljesítését.

A NEVES (Nem Várt ESemények) jelentő- és tanuló rendszer lehetővé teszi az intézmények számára az incidensekből történő tanulást a háttérben álló okok elemzésének megkönnyítésével. Az éles indulás óta eltelt hónapokban már több ezer egyedi jelentés került a rendszerbe. Ezeket a NEVES szoftver feldolgozza és az eredményeket megjeleníti az adatszolgáltató és az érdeklődő felhasználók számára. Ezek segítségével a kórházak saját elemzett eredményeiken túl az országos adatokról is képet kapnak, ami segíti az okok feltárását és a hasonló incidenseket megelőző intézkedések meghozatalát.

A BEGONIA fantázianevű szoftver a projekthez kapcsolódó gyógyszerészi gondozási program működését hivatott segíteni. A felület segítségével a programban résztvevő patikák és gyógyszerészek nyomon követhetik a gondozott betegeiket, valamint a gondozási eseményeket. Jelenleg ötven gyógyszertár kezdte meg a szoftver tesztelését, hogy az mindinkább igazodjon a felhasználói igényekhez és egyszerűen használható, a gondozási tevékenységet támogató eszköz legyen a gyógyszerészek kezében.

A még fejlesztés alatt álló BELLA szoftver az akkreditációs folyamat adminisztrációjának támogatását szolgálja. Az akkreditációhoz kapcsolódó lépések a szoftver segítségével kerülnek rögzítésre, így mind az intézmények, mind a felülvizsgálók naprakész információkkal rendelkeznek azokról a folyamatokról, amelyekben érintettek. Az alkalmazással lehetséges lesz a standardok és a kapcsolódó anyagok kezelése, valamint az akkreditáció eredményének automatikus előállítása.

A projekt hangsúlyos részét képezik az oktatások. Összesen 100 felülvizsgáló és 300 intézményi munkatárs képzése zajlik aktuálisan a BELLA projektben. A képzések keretében a leendő felülvizsgálók a fejlesztett rendszerhez kapcsolódó elméleti alapokat sajátíthatják el, majd hosszabb távon gyakorlati ismereteik bővítésére is lehetőség nyílik. A programhoz csatlakozott intézményekben a standardok bevezetését segítő belső koordinátorok képzése már a nyáron elindult és a projekt végéig folyamatosan indítjuk az újabb kurzusokat.

Az akkreditáció megvalósulásával összességében szolgáltatói és rendszer szinten is csökkenhet az elkerülhető költségek és a vesztett műhibaperek mértéke. A határon átnyúló ellátáshoz kapcsolódó EU irányelvnek az akkreditált intézmények megfelelnek, az egészségturizmus, külföldi betegek ellátása elérhetőbbé válik. A betegbiztonság javítására fókuszáló akkreditáció megvalósulásával Magyarország teljesíti az EU betegbiztonsági irányelvének (2009/C 151/01) több pontját, a határon átnyúló ellátásra vonatkozó direktíva elvárásait és a WHO ajánlásait. Javulhat a betegek, lakosság megítélése az egészségügyről, a dolgozók rendszerben maradására több az esély.