Három szakmai irányelvet adott ki az Emmi

Három egészségügyi szakmai irányelvet jelentetett meg az Emmi az MTI-OS-ben, mindhármat a tárca koordinálta az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozatával a közlemények szerint. 

1. A mentális beteg és az orvos közti kommunikációs akadályok leküzdése

Egészségügyi szakmai irányelv segíti a mentális beteg és az orvos közti kommunikációs akadályok leküzdését. "Telementális egészségügyi szolgáltatás nyújtása a gyermek- és ifjúságpszichiátriai és mentálhigiénés ellátásban" címmel a szaktárca koordinálásával készített egészségügyi szakmai irányelvet Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermek pszichiátria és addiktológia Tagozata.

A mentális zavarok világszerte jelentős egészségügyi problémává váltak, a COVID-19 járvány miatt pedig még nagyobb nehézséget jelent a személyes jelenlétet igénylő terápiák megvalósítása beteg és orvos között.

A pandémia okozta nehézségek leküzdése érdekében kiemelten fontos a mentálhigiénés ellátórendszer fejlesztése, a telementális egészségügyi szolgáltatás kialakítása, a kezelés minőségének javítása és a kezeléshez való hozzáférés biztosítása érdekében.

A telementális egészségügyi szolgáltatás során a beteg egészségi állapotának javítását célzó valós idejű, kétirányú, interaktív kommunikáció valósul meg a beteg és egy távoli helyen lévő orvos között. A video- és audio-elektronikus módszerek felhasználásával, interaktív televideo (ITV) útján megvalósuló egészségügyi ellátásra vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermek pszichiátria és addiktológia Tagozata által készített egészségügyi szakmai irányelv, amelynek célja, hogy szakmai keretet biztosítson egy újabb betegellátási lehetőséghez.

A megfelelő módon végzett telemedicinális ellátás a gyermek- és ifjúságpszichiátriában és a társuló szakmákban növeli az ellátáshoz való hozzáférést, és az esetleges akadályok (pl. járványügyi korlátozások vagy jelentős földrajzi távolság az ellátóhely és a páciens között) esetén is biztosíthatja az ellátás megkezdésének vagy folytonosságának lehetőségét. 

2. A rutin laboratóriumi vizsgálatok

"A rutin laboratóriumi vizsgálatok preanalitikai folyamatairól" címmel, a szaktárca koordinálásával készített egészségügyi szakmai irányelvet az Egészségügyi Szakmai Kollégium Orvosi laboratórium Tagozata.

A laboratóriumi vizsgálatok eredménye nagy hatással van a klinikai döntéshozatalra: a legfontosabb klinikai döntések 60–70%-a laboratóriumi vizsgálatok eredményén alapszik.

A preanalitikai fázis a megfelelő vizsgálat kiválasztását, a vizsgálatkérést, a beteg azonosítását és előkészítését, a mintavételt, a mintaszállítást, a mintaátvételt és azonosítást, a minta előkészítést, a minta minőségének ellenőrzését és a minta tárolását foglalja magába, a mérés kezdetéig tart, laboratóriumon kívüli és belüli szakaszokból áll. A preanalitikai folyamatok standardizációjával és harmonizációjával hosszú távon csökkenhet a preanalitikai fázisban bekövetkező hibák száma.

Jelen egészségügyi szakmai irányelv összhangban van a nemzetközi viszonylatban jól működő, egységesítési szándékkal létrehozott preanalitikai munkacsoport irodalomban elérhető ajánlásaival, ezáltal a preanalitikai folyamatok nemzetközi harmonizációját is szolgálja.

Az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak betartása mind a betegbiztonság, mind a minta feldolgozás előtti kezelésének biztonsága szempontjából irányadó, továbbá a megfelelő módon kezelt minta redukálja az új minta kéréséből vagy a minta visszautasításából adódó extra költségek jelentkezését.

Az egészségügyi szakmai irányelv célja egy egységes preanalitikai gyakorlat kialakítása, figyelembe véve a témában meghatározó jelentőségű nemzetközi szervezetek ajánlásait és az érvényben lévő hazai rendelkezéseket. 

3. A pajzsmirigybetegségek kezelése

"A pajzsmirigybetegségek radiojód kezeléséről" címmel a szaktárca koordinálásával készített egészségügyi szakmai irányelvet az Egészségügyi Szakmai Kollégium Nukleáris medicina Tagozata. Az egészségügyi szakmai irányelv külföldi irányelvek ajánlásainak magyar viszonylatba történő átültetése révén készült el.

A pajzsmirigybántalmak a leggyakoribb endokrin, vagyis belső elválasztású mirigyekkel kapcsolatos betegségek. A hazánkban is népegészségügyi jelentőségű betegségek 131-jód izotóppal végzett kezelése több, mint 70 éves múltra tekint vissza, eredményességét világszerte több millió sikeres terápia igazolja.

A jóindulatú pajzsmirigybetegségek radiojód kezelésének célja a pajzsmirigy túlműködés megszüntetése, a megnagyobbodott pajzsmirigy térfogatának csökkentése.

A differenciált pajzsmirigyrák radiojód terápiájának célkitűzése a műtét után visszamaradó, valamint a szabad szemmel nem látható pajzsmirigyszövet leválasztása, az áttétek elpusztítása, a daganat helyi kiújulásának, a távoli áttétek képződésének megakadályozása.

Az egészségügyi szakmai irányelv segítséget nyújt a radiojód kezelés indikációjának felállításában, továbbá sugárvédelmi előírásokat is meghatároz mind a beteg, mind az egészségügyi személyzet számára. Széleskörű alkalmazása jobb ellátási eredményt biztosít.

Legfontosabb célja, hogy segítséget nyújtson a radiojód kezelést végző és indikáló nukleáris medicina szakorvosok, radiojód kezelés indikálását végző endokrinológusok, onkológus szakorvosok, pajzsmirigy betegségekkel foglalkozó belgyógyászok, sebészek, háziorvosok számára, és a kezelésben közreműködő egészségügyi fizikusok, valamint a kezelésben részesülő betegek és családjaik, közvetlen környezetük számára.