„Képzés helyett kihasználják a leendő intenzívterápiás orvosokat".
Többen halnak meg manapság szepszisben évente, mint emlő, és vastagbélrákban összesen. Mégis, nagyon keveset lehet tudni erről a betegségről. Épp ezért döntött egy hosszú távú együttműködésről, egy lehetőleg reprezentatív nemzetközi felmérés megszervezéséről az Európa számos országából összegyűlt 300 intenzívterápiás orvos a vasárnap véget ért szepszisről tartott háromnapos budapesti tanácskozáson. A kutatás leginkább arra keresi majd a választ, hogy mi lehet az oka a nagy különbségnek, ami a korábban vérmérgezésnek nevezett betegség ellátásában jelentkezi a kelet- és nyugat-európai országok között.
A szepszisről tartott konferencia fő szervezője, Dr. Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének igazgatója a Weborvosnak azt mondta, hogy nagyon kevés adatot ismernek erről a betegségről, de azt például tudják, hogy még Nyugat-Európában is óriási különbségek vannak az ellátásában, hiszen a túlélési arány 25 és 75 százalék között változik. Magyarországon egyébként 9 ezer szeptikus beteget kezelek évente, akik közül körülbelül 6 ezret tudnak megmenteni. Mindez azonban csak az intenzívterápiás orvosok szakmai tudásának, rutinjának köszönhető, ugyanis a körülmények, az eszközpark, a megfelelő létszám, a finanszírozás és még számos adottság híján vannak.
Molnár Zsolt szerint a 100-100 nyugat-, illetve kelet-euróapai egészségügyi intézmény tapasztalatait feldolgozó felmérés lehetőséget ad majd arra, hogy mindenki őszintén szembenézzen a hiányosságaival. Magyarországon az egyik bizonyosan a képzéssel kapcsolatos probléma lesz. Az intenzívterápiás szakvizsgáig előírt 5 év képzés, illetve gyakorlat alatt egy felmérés szerint a rezidensek valójában mindössze 11 hónapot töltenek intenzív osztályokon. A többi időben a létszámhiány miatt kihasználják őket más osztályokon, műtéteknél, tehát a napi rutin oltárán feláldozzák a szakképzésüket.
Pedig a szepszis olyan összetett betegség, amelynek kezelése valóban nagy szaktudást és tapasztalatot igényel. Eleve már szakmai kihívás a kór diagnosztizálása: azon betegek felismerése, akik valamilyen fertőzés okán olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy az életfontosságú szerveik működése (pl. keringés, légzés, veseműködés) elégtelenné válik. Tehát szepszisnél a fertőzés nem korlátozódik egy adott szervre, hanem az egész szervezet betegségévé válik. Az orvostudomány fejlődésével egyre több szepszises esetet fedeznek fel, de egyébként is nő e kór áldozatainak a száma, főleg az elöregedő társadalmak miatt.
Népegészségügyi jelentősége ellenére, a közvélemény sem a szepszisről, sem a kezelőorvosairól nem tud semmit, vagy alig valamit. Ezen akar változtatni egy nemzetközi mozgalom, amely Németországból indult el. A kezdeményezés neve „Állítsd meg a szepszist, ments életet!". Ezen kívül idén szeptember 13-án először rendezték meg az első szepszis világnapot. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Magyarország a nemzetközi, angol nyelvű kongresszus megszervezésével, melyen több mint 40 nemzetközi szaktekintély tartott előadást, s amelyen a rezidensek, PhD hallgatók, és gyakornokok ingyenesen vehettek részt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!