Háromszor hullott pénzeső az egészségügyre

Összességében csaknem 4 milliárd forráshoz jutott számos kórház és járóbeteg-ellátó intézmény. A jelen állás szerint van még pénz a kasszában – például az egészségbiztosítási alap is körülbelül 30 milliárdos pluszban zárhat – tehát indokoltak a további egyeztetések a szolgáltatók helyzetének javításáért.

Drága műtétek, így például vese, májátültetések elvégzésére, valamint nagy értékű műszerek beszerzésére lehet költeni azt az 1,7 milliárd forintot, amely pluszforrást elsőként jelentett be az egészségügyért felelős államtitkárság. Cserháti Péter helyettes államtitkár a Weborvosnak elmondta: 2,7 milliárd forinttal egészítették ki tavaly a kórházak költségvetését, hogy több csípő-, és térdprotézis beültetést, valamint nyitott és zárt szívműtétet végezzenek.

Az ösztönzésnek köszönhetően az első félévben elfogyott valamennyi eszköz, ezért a mostani 1,7 milliárd forintból a műtétekhez szükséges eszközhiányt lehet pótolni. Ezeken az eszközökön kívül például ebből az összegből beszerezhető az az úgynevezett cochlearis implantátum is, amely a veleszületetten siket gyerekek hallását javítja. A szülők már régóta hiányolták ezt a lehetőséget.

A helyettes államtitkár azt is közölte, hogy az 1,7 milliárd forint plusz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sikere, mivel olyan eredményesen tárgyalt a gyógyszergyártókkal a támogatásokról, hogy ezt a pénzt meg lehetett spórolni.

A két nappal később bejelentett második, 660 millió forintos támogatást az a 40 kórház kaphatja, amely valamilyen új vagy speciális eljárást, illetve fejlesztést kíván bevezetni, és amelyeket a pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumi tagozatok is támogattak.

Cserháti Péter elmondta: például azok az intézmények pályázhattak, amelyek már minden műszert, eszközt beszereztek speciális műtétekhez, de mindezidáig nem volt szükséges szakorvos az operációk elvégzéséhez. Miután valamennyi körülmény adottá vált, jelentkezhettek és nyerhettek. Ebből a pénzből kezdhet el működni a kecskeméti PET/CT is, amely már régóta üzemelt, csak OEP finanszírozásban nem részesült.

A helyettes államtitkár szerint mindez a fejlesztés annak köszönhető, hogy tavaly az idei költségvetésbe beterveztek 5,5 milliárd forintot uniós forrásból felépített egészségügyi beruházások működtetésére. Mivel több beruházás elhúzódott, marad ebből a pénzből, amelyet egy kormányrendeletnek köszönhetően a fenti célokra is el lehet költeni.

Újabb 1,5 milliárd forint, felhasználható pluszforrást jelentett be az államtitkárság a múlt héten. Ezt a miniszteri keretből kaphatják a járóbeteg szakrendelők. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy ezt a keretet a miniszter rendkívüli eseményekre használhatja fel, mint amilyen például a H1N1-es influenza világjárvány volt.

Várhatóan az idén nem kell tartani hasonló nagyságrendű rendkívüli eseménytől, ezért a miniszter felszabadította a járóbeteg-ellátásra félretett 1,5 milliárdos keretet. Ennek az összegnek a legnagyobb részét azok a szakrendelők kapják, amelyek rendszeresen túlteljesítettek. Ebből a pénzből igyekeznek elsimítani azokat az aránytalanságokat is, mint amilyen a nógrádi ellátóknál van, akiknek a többi területhez képest aránytalanul alacsony a tvk-juk.

Egyre hosszabbak az előjegyzési listák a diagnosztika, a CT az MR területén is. A fenti pluszforrás ezen a problémán is enyhíteni próbál. Nyolc olyan szakrendelő is kap a pénzből, amelyiknek azért lett kisebb a tvk-ja, mert például 2010-ben hosszabb felújítást végeztek, így kisebb volt a betegforgalmuk is.