Hasmenés járvány: nincs ellene csodaszer?

A több mint két hete tartó hasmenésjárványt okozó EHEC-bélbaktériumtörzs agresszivitása, illetve ennek kapcsán a járvány minden korábbinál gyorsabb ütemű terjedése meglepetést okozott a német szakértők számára.

A kórokozónak tekintett 0104:H4 baktériumtörzs kiváltotta fertőzés lappangási ideje 10-13 nap. A járvány tünetei a véres hasmenés, súlyosabb esetben pedig a vérszegénység, illetve a veseelégtelenség. Az utóbbi tüneteket az orvosok a hemolitikus urémiás szindróma (HUS) elnevezéssel foglalják össze.

Ez utóbbi esetekben többnyire dialízises kezelést alkalmaznak, a baktérium agresszivitására utal azonban, hogy az elmúlt napokban ez a kezelés is hatástalannak bizonyult. Néhány észak-németországi kórházban próbálkoznak egy úgynevezett antitest-terápiával, amely várakozások szerint lehetővé teszi a legsúlyosabb szövődmények kezelését. A szóban forgó antitest-terápia alkalmazásának első jelei kedvezőek, az orvosok azonban figyelmeztettek arra, hogy nincs szó "csodaszerről". A gyógymód hatékonysága a szakértők szerint ténylegesen 3-4 héten belül derül ki.

A 0104:H4 agresszív baktériumtörzs rendkívül ritkának számít, de egyszer már - 10 évvel ezelőtt - fellépett Németországban. Akkoriban Kölnben egy ikerpáron azonosították. A mostani a 10 évvel ezelőtti törzs mutációja abból a szempontból, hogy időközben a baktérium az antibiotikumokkal szemben teljes mértékben ellenállóvá vált.

A járvánnyal, illetve a baktériummal kapcsolatban sok a nyitott kérdés. Természetesen mindenekelőtt az, hogy mi terjeszti valójában a járványt. A szakértők a többi között nem tudnak választ adni arra sem, hogy a baktérium miért elsősorban nőket fertőz meg. A jelenlegi 15 áldozat közül 13 nő.

Több EHEC-baktériumtörzs található a sertések, a kecskék, illetve a marhák testében, anélkül, hogy megbetegítené őket. Éppen ezért a szakértők nem zárják ki, hogy a fertőzést a szóban forgó állatok terjesztik. Ugyanakkor változatlanul gyanúsak az élelmiszerek, mindenekelőtt a mosatlan zöldségfajták. Sőt a lehetséges forgatókönyvek közé tartozik az is, hogy a baktérium - illetve a fertőzés - emberről emberre terjed.

Mint arról a Weborvos már a múlt héten beszámolt, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal körlevélben értesítette az összes kórházat, hogy amennyiben a németországi járvánnyal összefüggésbe hozható megbetegedést észlelnek, azt haladéktalanul jelentsék az Országos Epidemiológiai Központnak. Lapunk információi szerint a nemzeti referencia laboratórum felkészült a kérdéses betegektől származó laboratóriumi minták speciális elemzésére és a napokban újabb körlevélben utasították a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek vezetőit és vezető epidemiológusait arról, milyen információkkal kell ellátniuk a működési területükhöz tartozó egészségügyi ellátókat, és mi a követendő szakmai menet a gyanús esetek felkutatásában és ellátásában.

A körlevélben felsorolt részletes teendők érintik a háziorvosokat, klinikusokat és a járványügyi szakembereket.

Eszerint például, a háziorvosi praxisokban, illetve a járó – és fekvőbeteg elátásban dolgozók a náluk jelentkező, általuk ellátott hasmenéses betegeknél, (a széklet tartalmazhat vért is), illetve hemolyticus uraemiás szindróma (HUS) / thrombocitus thrombocytopeniás purpura (TTP) gyanús betegeknél minden esetben kérdezzenek rá, járt-e az illető április utolsó hetétől kezdődően Németországban. Ha ilyen beteget találnak, arról haladéktalanul (telefonon) értesítsék az NSzSz kistérségi intézetét, az intézet pedig az OEK járványügyi Osztályát.

ÁNTSZ közlemény: Hazánk továbbra is fertőzésmentes

Tények és adatok: a Semmelweis Egyetem összeállítása

Lakossági tájékoztatók itthonról