Az egyetemi klinikák és fővárosi kórházak állami felügyelet alá kerülnek, a vidéki kórházakról a helyhatóságok döntenek.
A vártnál kissé haloványabb, de mindenképpen zöld jelzést kapott a Semmelweis Terv (ST) a tegnapi kormányülésen, így megkezdődhet az egészségügyi ellátás szerkezeti átalakítása. Mindezt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár jelentette be ma délelőtt Nagy Anna kormányszóvivő, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Beneda Attila kabinetfőnök társaságában.
A kormány felhatalmazásával
Nagyformátumú munka kezdődik a terv elfogadásával, amellyel a kormány meghatározta az átalakítás elvi kereteit, s felhatalmazást adott a végrehajtásához szükséges intézkedések előkészítésére, az egészségügyi ágazat hatékonysági tartalékainak feltárására – vette át a szót az államtitkár. A népegészségügyi programokat felülvizsgálják és teljesen újjászervezik, megvalósul a betegútszervezés (a módszertant a GYEMSZI dolgozza ki), új elvek szerint osztják el a forrásokat, kidolgozzák az egészségügyi dolgozók számára (homogén csoportok szerint) az életpályamodell(csoportokat)t, létrehozzák a betegjogokat hatékonyan védő állami intézményrendszert (Betegjogi és Dokumentációs Központ).
Az ellátórendszer ötszintű lesz (országos, nagytérségi, megyei, városi, alap), 1-1,6 millió lakos ellátásáért lesz felelős a „nagy" jelzőtől megfosztott immár „csak" térségi rendszer, amely a korábbi kilenc helyett nyolc lesz.
Budapestet három részre osztják: három sürgősségi centrum jön létre a fővárosban, amelynek állami kézbe kerülő, jelenleg önkormányzati kórházai három térséghez fognak tartozni. A kórházak „államosítását" még idén szeretnék lebonyolítani. Felügyeletüket a már „embrionális formában" (Szócska Miklós) működő GYEMSZI-intézmény, az Állami Egészségszervezési Központ fogja ellátni, s ugyancsak idekerülnek a négy orvosegyetem klinikai centrumai ellátási szempontból.
A főváros tulajdonában álló, korábban egészségügyi célt szolgáló és az átalakítások során felszabaduló egészségügyi ingatlanok hasznosításából, esetleges értékesítéséből származó bevétel kizárólag az egészségügyben lehet felhasználni a kormány döntése értelmében. Mint ismeretes, a központi régió nem részesül az uniós támogatásokból, így a struktúra átalakítását ezekből a forrásokból tudják megoldani.
A fővároson kívüli önkormányzati kórházak esetében nem elvárás az állami kézbe adás, ez megmarad opcionális önkormányzati jogosítványnak, ugyanis, mint Szócska hangsúlyozta: az önkormányzati politikát a kormány határozza meg.
Ígérik, a megtakarítást a bérekre fordítják
Az ellátórendszerben a funkcionális, gazdasági integráció révén 10-20 milliárd forintos megtakarítást remélnek, amit a hiányterületekre, de leginkább az egészségügyi dolgozók bérrendezésére fordítják, hangsúlyozta Szócska hozzátéve, hogy a népegészségügyi termékdíj tervezett bevezetéséből származó bevételt is az egészségügyiek bérrendezésére fordítanák.
Új finanszírozási módszertant dolgoznak ki, amelyről az államtitkár egyelőre nem kívánt részleteket elárulni, csak annyit mondott, hogy biztosan teljesítményt elismerő lesz, s 2011. január elsején fog életbe lépni.
Az időzítésről: nyáron kiírják a struktúra átalakítását segítő pályázatokat, s a pályázati fázissal egyidőben kezdődik majd a nagytérségi ellátásszervezés megvalósítása, így 2012 elején létrejön a nagytérségi betegútszervezés. Maguk a nagytérségi egészségszervezési igazgatóságok tíz fő körüliek lesznek és a GYEMSZI-hez tartozó Állami Egészségszervezési Központ alá fognak tartozni. Nem lesz nagy bürokratikus szervezet, nem visz el forrást az egészségkasszából, mert már meglévő szakemberek fognak itt dolgozni. Az új struktúra kialakítására 120-130 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, s nem szabad elfelejteni, hogy százmilliárdos nagyságrendben már most folynak struktúraátalakítást célzó (TIOP) beruházások az országszerte.
Funkciót válthatnak a „kórházszerű" intézmények
A betegek számára érzékelhető módon jövő nyárra alakulhat ki az új rendszer. Nagyobb esélyegyenlőséget, jobb ellátást kíván az új rendszer biztosítani számukra. Lesznek olyan, magasabb szintű ellátások, amiért többet kell majd utazniuk, ugyanis a „kórházszerű" intézmények eredeti formában való fennmaradását nem támogatja az államtitkárság (funkcióváltással akár gyógyturisztikai feladatot kapnak). Ám minden felmérés azt erősíti, hogy a betegek hajlandóak az utazás terhét vállalni a jobb ellátás reményében.
Sokan várják, támogatják a ST-et hangsúlyozta Nagy Anna, emlékeztetve arra, hogy a legnagyobb forráskivonást ez a terület szenvedte el korábban. Következményként kialakultak a hosszú várólisták, nőttek a betegterhek. Mára gyökeres átalakulásra érett meg a rendszer a fenntarthatóság érdekében, s ezt a célt szolgálja a ST, amely kiszámítható működést, szükséglet alapú kapacitástervezést, meghatározott ellátási szinteket, rendezett, átlátható viszonyokat nyújt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!