A kórházi beszállítók tűrőképességük határához érkeztek, elviselhetetlenül nagy a teher rajtuk.
Soha nem tapasztalt rekordmagasságra emelkedett a kórházak adóssága azon beszállítók felé, amelyek a gyógyításhoz szükséges eszközöket biztosítják az állami intézmények számára. Az évről évre ismétlődő, mára különösen égető problémává váló adóssághelyzetről tartott sajtótájékoztatót három nagy érdekképviseleti szervezet: az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ).
A kormányzattal folytatott hivatalos kommunikációnak eddig nem igazán mutatkozott hatása, ezért is fordultak a médiához az érintett szektor képviselői, mondta Rásky László, az OSZ főtitkára hozzátéve: „Idén sokkal nagyobb a baj.” Az év végére szokásosan összegyűlő 50-60 milliárd forintos lejárt állomány idén már májusban összejött, s szeptemberben meghaladta a 100 milliárdot, érzékeltette számokkal a negatív tendenciát.
Ráerősített minderre dr. Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója, mondván: vannak olyan vállalkozások, amelyeknek még tavaly nyárról is van kifizetetlen számlájuk, miközben annak áfa-tartalmát már réges-rég be kellett fizetniük az államkasszába. Tovább növeli a vállalkozások gondját, hogy a pénzügyi helyzetükben keletkező hiányt a korábbi, viszonylag kedvező banki kamatokkal már nem tudják finanszírozni, ugyanis azok jelentősen megemelkedtek. A százmilliárdos követelésállományon felül – ha csak a fizetési késedelem törvényben rögzített pénzügyi következményeit veszik alapul (késedelmi kamatok, behajtási költségátalány) – a kapcsolódó járulékos többletteher már önmagában tízmilliárd forint körüli összegre rúg.
Bár a nyári hónapokban már születtek kormányzati intézkedések a kórházi tartozások mértékének enyhítésére, ám ezek a pluszpénzek az orvostechnikai beszállítókhoz nem jutottak el, mondta Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára. Felmérést végeztek ugyanis közösen a hazai orvostechnikai beszállítók körében azt tudakolva, hogy változott-e a lejárt kinnlevőségük. A válaszadók 99 százaléka arról számolt be, hogy tovább növekedett a kifizetetlen számlaállományuk.
Saját cége kinnlevőségének aránya az árbevételhez képest hamarosan eléri a 66 százalékot, ami kezelhetetlen szint, és lassan már nem elég hat havi bért és áfát tartani biztonsági tartalékként a vállalkozói bankszámlán, mondta Király Gyula, a MediKlaszter társelnöke
Ilyen körülmények között nincs fejlesztés, nincs innováció, és ha a cégek bedőlnek, akkor előbb-utóbb ellátási hiány alakul ki, ami a betegellátást veszélyeztetheti, fogalmazták meg álláspontjukat a résztvevők. Éppen ezért azt várják a döntéshozóktól, hogy a kórházak gazdálkodási problémáit az állam ne terhelje a beszállítókra. A szállítók ugyanazt várják az államtól, amit tőlük elvárnak az állammal szemben fennálló vállalkozói kötelezettségek teljesítésekor.
Folyamatosan tárgyalnak az OKFŐ-vel, az egészségügyi államtitkárral, de egyelőre megnyugtató válasz nem született ezeken a megbeszéléseken, derült ki a sajtótájékoztatón, amellyel egyidőben az OKFŐ közleményt adott ki az ETOSZ-szal folytatott múlt heti tárgyalásáról.
Hogy a bizonytalan likviditási helyzet hány vállalkozást sújt, arra vonatkozóan is elhangzottak adatok: az orvostechnikai ágazatban 1.500 vállalkozás működik, döntő többségük (95 százalékuk) kis- és középvállalkozás, évente 500 milliárd forint-értéket állítanak elő, több mint 42.000 munkavállalót foglalkoztatnak és belföldön adóznak.