Hatékonyabb forrásfelhasználás a rendszerben

A rugalmasabb egészségügyi ellátórendszer létrejöttét kívánja elősegíteni a Semmelweis Terv – egyebek mellett erről is beszélt Dr. Szócska Miklós az EMMI egészségügyért felelős államtitkára, a napokban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában megrendezett szakmai műhelytalálkozón, melynek témája az EU strukturális alapok közintézmények kapacitásainak megerősítését célzó felhasználása volt.

Az Európai Bizottság által finanszírozott „Egészség Nyereség" (Health Gain.eu) projekt értekezletére az Egyesült Királyságból, Romániából, Bulgáriából, Szerbiából, Litvániából és Magyarországról érkeztek résztvevők, hogy megvizsgálják annak lehetőségeit, miképpen lehet hatékonyabban felhasználni a Strukturális Alapokat.

Szócska Miklós vitaindító előadásában utalt Magyarország koordinációs szerepére a Strukturális Alapok egészségügyi célú hatékonyabb felhasználását célzó folyamatban, és hangsúlyozta ezen források fontosságát a rendszer fenntarthatósága szempontjából. Mint mondta: „Az új EU tagállamok számára ez képezi az egyetlen előrelátható forrást az egészségügyi ellátórendszerek reformjához szükséges tőkebefektetésekhez, a társadalom demográfiai változásai és a krónikus betegségek miatti növekvő ellátási igények közepette."

Az államtitkár vázolta a nemzetközi szakértők számára az egészségügy megújítását célul tűző Semmelweis Terv főbb elemeit. Szavaiból kiderült, hogy a terv – az európai gondolkodásmódot tükrözve - kevésbé összpontosul a költséges kórházi ellátásra, ugyanakkor megerősíti a közösségre épülő ellátást, és hangsúlyozza a felelősségvállalást a saját egészségünk menedzselésében.

Dr. Lidia Georgeva a szófiai Orvostudományi Egyetemről röviden ismertette kormánya társadalmi felelősségvállalásának projektjét ('Government Social Responsibility'), melynek célja a jó kormányzás elveinek gyakorlatba történő átültetése az ISO minőségügyi közigazgatásra vonatkozó kritériumai alapján. Prof. Mark McCarthy a londoni Egyetemről bemutatta a STEPS projektet, amely azt vizsgálja, milyen módon használták fel a kelet-közép-európai országok az EU Strukturális Alapok kutatási forrásait, és milyen módon voltak képesek ezek alapján levonni következtetéseket a jobb egészségügyi szakpolitikák érdekében. Dr. Ben Cave, az Egészség Nyereség projekt témavezetője, a „DPSEEA" modellt mutatta be, az egészségügyi kérdések összetettségének megértéséhez vezető egyik útként jellemezve azt.

Moskovits Ákos az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének munkatársa elmondta: 7 olyan ország van, beleértve Magyarországot is, amely a Strukturális Alapokból kapott támogatások egy látszólag kicsi, ugyanakkor mégis jelentős részét - 2 százalékát - az egészségügyi infrastruktúra és az ellátó intézmények fejlesztésére és korszerűsítésére használhatja fel.