FAKOOSZ: ha nem a szakmai elhivatottság lenne a legerősebb motiváló erő, kik gyógyítanának?
Míg tegnap Orbán Viktor a bajai kórház átadásán arról beszélt többek között – az MTI híradása szerint –, hogy a kormánynak nem sikerült rendeznie a háziorvosok helyzetét, s a háziorvosok fizetése és megbecsülése messze elmarad attól, amit megérdemelnek, addig a múlt heti járóbeteg-szakellátási konferencián – amelyről az Elitmed portál számolt be helyszíni tudósításában – Beneda Attila helyettes államtitkár kritikusan fogalmazott a háziorvosi karral kapcsolatban.
Mert miként is lehetne másképp értelmezni a lap által közvetített mondandóját, miszerint az elöregedett háziorvosi kar nem kellően motivált a definitív ellátásban, és nem mindig tud élni az egyébként meglévő kompetenciáival. Beneda, aki eredendően maga is háziorvos, úgy látja, hogy a fiatalítás mellett az indikátorrendszer bővítésével lehetne ösztönözni a háziorvosokat a definitív ellátásra.
Hogy vélekedik minderről a háziorvosok egyik legnagyobb szövetsége, tettük fel a kérdést Selmeczi Kamillnak, a FAKOOSZ elnökének, aki így reagált:
– Örülünk, hogy miniszterelnök úr látja, milyen gondok mutatkoznak a háziorvoslásban, ugyanakkor milyen erőfeszítéseket viszünk véghez a napi munkánk során. Ez a ma kényszerűen aktív, de korosodó háziorvos generáció ugyanis a minőségi ellátás érdekében szakorvosi rangra emelte a háziorvoslást, orvosegyetemi tanszékeket, országos intézetet, szakorvosi képzést és folyamatos továbbképzést indított el és működtet azóta is. Hogy számokat is említsek: ötévenként szakorvosi képesítés megújításáról beszélhetünk.
Reflexióit folytatva költői kérdésként fogalmazza meg: vajon ha a nem a szakmai igényesség, elhivatottság lenne ma is a legerősebb motiváló erő a háziorvosok többségénél, akkor ma kik dolgoznának a praxisokban? Nem kell jóstehetség szerinte ahhoz, hogy belássuk, rég elhagyták volna már ezt a szakmát a presztízsvesztés, az anyagi ellehetetlenülés miatt és azért is, mert ők a leginkább magukra hagyott gyógyítók a rendszerben.
Selmeczi szerint a pálya nehézségét jelzi az is, hogy a kórházi szakorvosok inkább kritizálják a háziorvoslást, mintsem választják, hogy az alapellátásban dolgozzanak. Ebben látja egyébként a generációváltás egyik akadályát is.
A helyettes államtitkárral szemben véleménye szerint az évtizedes alulfinanszírozottságot nem fogja megoldani az indikátorrendszer.
OEP adatokat hoz fel annak bizonyítására, hogy igenis definitív ellátás folyik a háziorvosi praxisokban. Egyrészt: az orvos-beteg találkozások több mint hetven százaléka a háziorvosi rendelőkben zajlik. Másrészt a háziorvosok által az OEP-nek benyújtott B300-as jelentések számszerűen is igazolják, hogy a háziorvosi rendelők meghatározó többségében definitív ellátás folyik, s a kórházakba, sürgősségi ellátókhoz, szakrendelésekre az ellátást igénylők egészen kis százalékát küldik tovább.
A megoldás szerinte nem bonyolult: olyan politikai döntést kell hozni, amely elismeri anyagilag és erkölcsileg a háziorvos tevékenységét. Ehhez a FAKOOSZ elnökének számításai szerint a mostani finanszírozás legalább duplájára van szükség. Ez már valódi anyagi motivációt jelentene. Ebből ugyanis lehetne átlagot meghaladó életnívót biztosító praxisokat működtetni. Emellett szükség lenne, különösen vidéken, a praxis-teamek bővítésére, illetve elodázhatatlan a praxispiac megindítása, amely állami praxisalapból történhet.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!