Beépítik a béremeléseket a finanszírozási formákba, pluszforrás és átcsoportosítás is lesz.
Nagyobb mozgásteret kap az intézményi menedzsment a humánerő gazdálkodásban, az egyes dolgozók – kötelezően kifizetendő – béren felüli juttatásainak megállapításában az augusztus elsejétől megváltozó finanszírozásnak köszönhetően, amely ráadásul szektorsemleges lesz. Augusztus elsejétől ugyanis 180 ezer forintra emelik a HBCs-finanszírozást, s ezzel ekvivalensen a német pont értékét, illetve a krónikus finanszírozást, jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy, a sajtó számára rendezett mai háttérbeszélgetésen.
Az emelés nem jelent többletforrást – csak nagyobb rugalmasságot biztosít – az ellátók számára, ugyanis beemelik a súlyszámba az eddigi, havonta külön soron érkező béremeléseket, mozgóbért, amelynek éves nagysága 66 milliárd forint
A finanszírozási formák új összegének meghatározásában fontos szerep jutott az OEP adatbázisának, a Pénztár által végzett modellszámításoknak, valamint az államtitkárság szakapparátusának, derült ki Mészáros János helyettes államtitkár – aki a HBCs-revízió kidolgozásáért is felelős – lapunk kérdésére adott válaszából.
Az emelés mellett további módosításokat, egészen pontosan belső átcsoportosításokat is végrehajtottak a súlyszámok esetében, hogy csökkentsék a menedzsmentek teljesítménykényszerét, folytatta a bejelentések sorát Ónodi-Szűcs. A nemzetgazdasági tárcával egyeztetve három csoportban vizsgálták a HBCs-ket: az alulreprezentáltaknak a kórházi ellátást nem igénylő súlyszámokból átcsoportosítottak, ahogy ezt korábban már ígérte az államtitkárság, a harmadik csoporthoz, a szintentartókhoz nem nyúltak.
Az alapelv az volt, hogy egyetlen intézmény se kapjon kevesebb pénzt, mint amennyit korábban a külön soron érkező béremelésekkel együtt utaltak számára. Ennek érdekében és a várható kisebb feszültségek kivédésére idén mintegy hárommilliárd, jövőre pedig tízmilliárd jut. Az idén az államtitkársági keretből, míg jövőre a költségvetésben erre a célra elkülönítetten kezelt keretből biztosítják a fedezetet.
Mindezekkel és a béremelés beemelésével együtt körülbelül 20 százalékkal tudták növelni a HBCs-t. Tehát, ha így nézzük, akkor szerényebb mértékű többletforrás is bekerül a finanszírozásba, bár a cél nem ez, hanem a működőképesség fenntartása volt, jegyezte meg az államtitkár.
A belső átcsoportosítással a műtétes, a nagy költségigényes szakmák kaptak prioritást, mutatott rá Mészáros János, ugyanakkor a kórházi ellátást nem igénylő beavatkozásoknál (példaként hozta fel a kéztöréssel bajlódó beteget vagy egynaposban ellátható betegeket) a kórházaknak nem fogja megérni, hogy befektessék a beteget. Magyarán az a cél, hogy csak az menjen kórházba, aki kórházi ellátásra szorul, a többieket járó betegként lássák el.
Az államtitkár minimális feszültségre számít, véleménye szerint a kórházaknak lesz idejük felkészülniük a változásokra, s a rendszer igazán szeptember elsejétől fog élesben működni, hiszen ekkor fejeződik be a szabadságolási időszak.
A kormánydöntés után egyeztetnek a Kórházszövetséggel
A kancellária rendszerről Ónodi-Szűcs elmondta, hogy a kormány - mint ahogyan az a csütörtöki Kormányinfón is elhangzott - támogatja a kancellária rendszert. Az államtitkárság által készített A, B, C változatot tartalmazó tervezet még nem volt a kormány előtt, de a közigazgatási egyeztetéseket már megjárta. Hozzátette: a Magyar Kórházszövetséggel csak akkor kell majd egyeztetnie, amikor a kormány eldönti, hogy melyik változatot támogatja, vagyis akkor, amikor jogszabályalkotásra kerül sor. Érthetőnek tartja a kórházi vezetők berzenkedését a hatáskörök elvonása miatt, mint mondta: „üléspontjuk határozza meg álláspontjukat".
Hangsúlyozta: a kancellária egy keretrendszer, magába foglalja az ellátások megszervezését, az ÁEEK-től részlegesen átvett fenntartói, középszintű működtetői feladatokat, valamint a háttér (back office) feladatokat – ez utóbbi váltja ki talán a legnagyobb aggodalmakat, tette hozzá.
A klinikákat senki nem akarja elvenni a Semmelweis Egyetemtől, mondta többek között Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos, aki az Egészséges Budapest Programról beszélt. Az egyetem feladata, hogy fejlessze az orvosképzést, amelynek persze lesz egészségügyi ellátással összefüggő része is, tette hozzá Cserháti.
Ismét elmondta, hogy a Péterfy megmarad, új ellátásokat kap, miközben a manuális szakmái a mostani OBSI-ba kerülnek, az OBSI pedig a Haller utcában építendő új kórházba költözik, amely a főváros dél-pesti centruma lesz.
Már idén elkezdik a krónikus ágyak átadását, 2016-ban 2200 ágy kerül át a szociális szférába. A betegeket ugyanolyan feltételekkel kell átvenniük a szociális intézményeknek, mint amilyen feltételek között jelenleg ápolják őket, szögezte le Ónodi-Szűcs Zoltán.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!