Hiába minden, a rák arat a magyarok között

A rák ma már nem jelenti az ember azonnali halálos ítéletét: korai felismeréssel, műtétekkel, modern gyógyszerekkel a betegség részben gyógyítható vagy kordában tartható. Miért van mégis az, hogy az elmúlt 25 évben Magyarországon csak 15 százalékkal sikerült csökkenteni a daganatos betegségek miatti halálozást, míg például Csehországban 30 százalékos a csökkenés?- teszi fel a kérdést az index.hu.

A szűrőprogramjaink nem voltak sikeresek, a több ezer élet megmentésére alkalmas vastagbélszűrések 25 (!) év elteltével csak most indultak el. Nem lehet persze mindig mindent az egészségügyre fogni: mi, magyarok sokat dohányzunk és iszunk, rosszul táplálkozunk, keveset mozgunk, és nem megyünk el a szűrésekre. Ezen nekünk kell változtatni.

Az Egyesült Államokban 25 év alatt 27 százalékkal sikerült csökkenteni a rák miatt halálozást, tette közzé nemrég az Amerikai Rák Társaság. A társaság az 1991 és 2016 közötti adatok alapján azt írja: ez az eredmény nagyrészt a dohányzás visszaszorításának, a szűrések bevezetésének és az orvosi kezelések fejlődésének köszönhető. Az eredményben különösen figyelemre méltó, hogy nemcsak a halálozások csökkentek, hanem az újonnan diagnosztizált rákbetegségek száma is: 2006 és 2015 között évente kb. 2 százalékkal kevesebb daganatos megbetegedést regisztráltak.

A rák elleni harc sikere vagy kudarca nemcsak az egészségügy, hanem az egész társadalom sikere is, ami elválaszthatatlan a politikától. A betegség ellen számos ponton, szervezetten és koncentráltan kell felvenni a küzdelmet. Ebben az összeállításban azt nézzük meg, milyen eredményeket ért el ebben a küzdelemben Magyarország az elmúlt 25 évben.

A csehek sokat javítottak

Bár Magyarországon még mindig a rákot látjuk a legfenyegetőbbnek, ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a legtöbb áldozatot nálunk sem a daganatos betegségek szedik: Magyarországon egy évben 100 haláleset közül több mint 50-et valamilyen szív- és érrendszeri betegség (szívinfarktus, sztrók, magas vérnyomás) okoz. A daganatos megbetegedések 25-öt. Magyarországon évente körülbelül 32-33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt. Míg a szív- és érrendszeri betegségek inkább idősebb korban szedik áldozataikat, addig a rák jellemzően az 50-60 éves korosztályban arat, emiatt sokszor drámaibbnak érezzük a veszteséget. 

...

Több ország az USA-nál is jobb eredményeket tudhat magáénak a daganatos betegségek elleni harcban. 30 százalék körüli arányban sikerült csökkenteni a rákhalálozást Costa Ricában és Svájcban, de egy hozzánk hasonló posztkommunista országban, Csehországban is. Szintén jelentős javulást tud felmutatni Belgium, Luxemburg, Mexikó és Ausztria. 

Csehországban jelentős részben annak köszönhető az eredmény, hogy ott nagyon komolyan vették a szűrőprogramokat. Már a 2000-es évek elejétől a háziorvosokra bízták a vastagbélrákszűrések szervezését. Ettől függetlenül még ott is viszonylag magasnak számít a rák miatti halálozás.

Magyarországon 1991-hez képest 15 százalékkal sikerült csökkenteni a rák miatti halálesetek számát. Több ország nálunk rosszabbul teljesített a halálozás mérséklésében. Észtországban, Litvániában vagy Görögországban alig-alig tudtak javítani az eredményeken, sőt vannak olyan országok is, ahol 25 év alatt még romlottak is a rákhalálozási arányok, mint Dél-Koreában, a szomszédos Szlovákiában vagy Brazíliában.

Magyarországon továbbra is évről évre emelkedik az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a szűrések és a felvilágosító programok nem vezettek eredményre, másrészt bármilyen furcsán hangzik, pozitív fejleményt is jelez: a magyar egészségügy az egyre fejlettebb diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően ma már jobban ki tudja szűrni a daganatos elváltozásokat, és a statisztikák is pontosabbak azáltal, hogy javult a kórházak jelentési fegyelme.

A magyar onkológia eredményei talán abban az összefüggésben tekinthetők pozitívnak, hogy miközben egyre több daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, a halálesetek száma ehhez képest mégsem emelkedik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a magyar népesség létszáma folyamatosan csökken, így a daganatok miatti halálozás aránya emiatt sem javul jelentősen.  

Csak néhány rákfajtánál tapasztalható javulás

Magyarországon abban komoly előrelépés történt, hogy egyre pontosabb adatokkal rendelkezzünk a daganatos megbetegedésekről. Erre hozták létre a Nemzeti Rákregisztert, amelynek megfelelő karbantartására azonban nincs elég pénz. Pedig a teljes képhez fontos lenne folyamatosan tisztítani és pontosítani a kórházi vizsgálatok során készült adatokat, hogy a diagnózisokat a megfelelő kategóriákba sorolhassák. 

A rákregiszter 2015-ös adatai szerint mindkét nemnél a bőrrák előfordulása a leggyakoribb. Ezt azonban más országok sem szokták feltüntetni az összefoglaló statisztikákban. A bőrrák láthatóságánál fogva általában könnyebben észrevehető és kezelhető – nem mintha ez a betegség ne igényelne ugyanúgy szűrést, és ne lennének súlyos kockázatai.

Vajon milyen különbségek vannak a férfiak és a nők között, mennyire sújtja őket ez a betegség? A rákregiszter adatai szerint 2015-ben több nőnél (51 254 eset) diagnosztizáltak rákot, mint férfinál (48 378 eset). A nőknél a három leggyakoribb diagnózis az emlőrák, a tüdőrák és a vastagbélrák volt. A férfiaknál a tüdőrák, a prosztatarák és a vastagbélrák áll az első három helyen.

Hiába diagnosztizáltak több daganatot nőknél, továbbra is több férfi hal meg rákban. Mint ezen a diagramon látható, a vezető halálok mindkét nemnél a tüdőrák, amely erősebben sújtja a férfiakat. A magyar férfiak 65 éves koruk előtt 2,5-szer nagyobb arányban halnak meg tüdőrákban, a magyar nők méhnyakrák okozta korai halálozása pedig 3,5-szer magasabb az EU átlagnál.

Tobábbi részletek a cikkben.