Hiába volt befogadás, maradt az egyedi méltányosság?

Több mint kétéves előkészítést követően több terápiás területen összesen 29 új, az adott betegség kezelésében leghatékonyabb innovatív gyógyszer, illetve ezek indikációjának támogatásba történő befogadásáról döntött az egészségügyi kormányzat tavaly (Magyar Közlöny 2018. október 12-i száma). Nagy volt az öröm az AIPM háza táján is, ám tegnap egy, az innovatívok által szervezett sajtóbeszélgetésen kiderült, hogy a tételes elszámolásba sorolt terápiákra még ki sem írta a NEAK a közbeszerzést. Emiatt ezekhez a szerekhez – amelyek a befogadott terápiák nagyobb részét adják nyolc terápiás területen – ma is egyedi méltányossági kérelemmel juthatnak hozzá a betegek. Az egyedi kérelem azontúl, hogy sok adminisztrációt jelent az orvosnak, a gyógyszerkasszát is labilisabbá teszi. (Ezzel kapcsolatos kérdésünket elküldtük a NEAK-nak, a válasz megérkezésével azonnal frissítjük cikkünket.)

 

Az Innovatív Gyógyszergyártók (AIPM) adatai szerint jelenleg mintegy hétezer új gyógyszerkészítményt fejlesztenek, ugyanakkor az EU-ban törzskönyvezett szerek mintegy hatvan százaléka soha nem jut el hazánkba. A befogadási gyakorlatunk nehézkes, lassú, túlságosan bonyolult, ezért érdemi lépésekre lenne szükség a változtatáshoz, s a struktúra módosításán túl plusz forrásokat is igényel a gyógyszerkassza. Jelenleg hetven terápia vár befogadásra. Bár nincsenek kifejezetten arra vonatkozó vizsgálatok, hogy az innovatív terápiák hiánya miként hat sok már tényező mellett a születéskor várható élettartamra, korai halálozásra, az viszont tény, hogy hazánk a V4-ek között is rosszul áll ezekkel a mutatókkal, derült ki többek között Vereckei Péter, az AIPM elnökének és Holchacker Péter, az AIPM igazgatójának tájékoztatójából.

Ha valóban versenyképességi tényező a magyar emberek egészsége, ahogy az MNB meghirdette programjában, és a magyar betegek számára is elérhetővé akarják tenni a gyógyszeripari innováció eredményeit, akkor az AIPM ajánlja három pontból álló javaslatcsomagját – olyan elemekkel, amelyeket akár már az őszi salátatörvénybe is be lehet építeni.

1. A gyógyszer-közkiadások strukturális reformja: a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos (a V4-ek átlagától ennyivel maradunk el) megerősítése és fenntarthatóságának biztosítása.

2. A befogadások bürokratikus elemeinek lebontása: nem csak transzparens és egyszerűbb legyen a döntés az új gyógyszerek befogadásáról, de mindez történjen meg egy éven belül.

3. A gyógyszeripart sújtó különadók strukturális átalakítását is javasolják azért, hogy a lassan százmilliárd forintos nagyságrendű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgálják hatékonyságjavító intézkedésekkel: például betegségregiszterek létrehozására, gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programokra fordítsák. Azt is szorgalmazzák, hogy a klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepünket megvédendő konkrét lépések történjenek, beleértve a klinikai vizsgálatok költségeinek kutatás-fejlesztési ráfordításként történő elismerését, és azok egy részének különadóból történő leírhatóságát.