Hogyan lehet csökkenteni az orvos-beteg távolságot?

„A rendszerbe integrált alapellátás kapuőr szerepe nem különíthető el a napi betegellátásban betöltött szerepétől” – emelte ki a közelmúltban az egri kardiológiai szimpóziumon megtartott előadásában Dr. Szilágyi Attila, a Markhot Ferenc Kórház Kardiológiai Osztályának fiatal osztályvezető főorvosa.

A telemedicina a kardiológiai ellátásban is a modern egészségügy egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A technológia fejlődése és így a digitális kommunikációs eszközök teljes körű térhódítása elterjedése immár napi szinten teszi lehetővé a kardiológusok számára, hogy diagnosztikai, tanácsadói és terápiás telemedicina szolgáltatásokat nyújtsanak – természetesen rutinszerűen. Ez különösen fontos azokban a régiókban, ahol a szakorvosi ellátás korlátozottan elérhető, így a telemedicina nemcsak a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hanem a betegellátás minőségét is javítja.

Az egri példa alapján világos: tipikusan a magyar társadalmi-gazdasági környezetre szabott a telemedicina alkalmazása, amely kiemelten fontos lehet a kevésbé fejlett, vidéki területeken, ahol gyakran szembesülnek az orvosok és betegek a szakellátás hiányával. Ezekben a régiókban a telemedicina rendszerek bevezetése hozzájárulhat az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez, lehetővé téve, hogy a távoli településeken élő betegek is időben hozzájussanak szükséges szakorvosi vizsgálatokhoz, diagnosztikához és terápiás kezelésekhez. A digitális technológia így nem csupán az orvosi szolgáltatások minőségét képes javítani, hanem a betegutakat is rövidíti, az egészségügyi kiadásokat csökkenti, és az életminőséget javítja.

A megyei kórházak és egyetemi klinikák esetében a telemedicina lehetőséget nyújt arra, hogy csökkentsék a megyeközpontba történő utazások számát, ami különösen idős vagy krónikus betegséggel élő személyek számára jelent könnyebbséget. Emellett a rendszeres távmonitorozás és az online konzultációk révén a páciensek állapotát folyamatosan nyomon követhetik, így a kezelések hatékonysága növelhető, míg a komplikációk kockázata csökkenthető.

A telemedicina szerepe a kardiológiai ellátásban

A kardiológia területén a telemedicina alkalmazása többek között a távoli szívmonitorozást, az EKG elemzést és a kardiológiai konzultációkat foglalja magában. A technológia segítségével a betegek otthonukban vagy helyi egészségügyi központokban végezhetnek el szükséges vizsgálatokat, melyek eredményeit azután elektronikusan továbbítják a szakorvosoknak. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a gyors diagnózis felállítását és a kezelési terv azonnali módosítását, anélkül, hogy a betegnek utaznia kellene egy távoli klinikára vagy kórházba.

A telemedicina rendszerek lehetővé teszik a szívbetegségben szenvedő betegek számára, hogy rendszeresen kapcsolatban maradjanak kezelőorvosaikkal, ami létfontosságú a stabil állapot fenntartásához és a potenciális egészségügyi válságok azonnali kezeléséhez. Az otthoni monitorozó eszközök lehetővé teszik a betegek számára, hogy folyamatosan rögzítsék szívritmusukat és egyéb vitális jeleiket, melyeket automatikusan továbbítanak az adatfeldolgozó központok felé. Az orvosok így valós időben értesülhetnek a kritikus változásokról, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan reagáljanak – például gyógyszeradagok módosításával, vagy azonnali sürgősségi beavatkozásra küldéssel.

„Fontos a kétirányú kommunikáció az alapellátókkal. Ez olyan, mint két halmaz: a háziorvosi és a kardiológusi halmaz metszete. Ebbe mindkét irányból érkezhet igény, a vizsgálatokat kezdeményezheti a háziorvos, de a kardiológus is kérheti a háziorvost, hogy bizonyos vizsgálatokat végezzen el a betegnél” – emelte ki az osztályvezető főorvos.

Ez a fajta összefogás és proaktív megközelítés és különösen hasznos lehet azok számára, akik krónikus szívbetegségekkel élnek, mivel a körülmények gyors változása komoly egészségügyi következményekkel járhat. A telemedicina így nem csak kényelmi szempontból előnyös, hanem a betegek életminőségének javításában is kulcsszerepet játszik, csökkentve azokat a stressztényezőket, amelyek az orvosi rendelők gyakori látogatásaival járnak.

Könnyebb hozzáférés

De hogyan segíti a telemedicina az orvos és beteg közötti távolság csökkentését? Például azzal, hogy a telemedicina lehetővé teszi, hogy a kevésbé fejlett egészségügyi infrastruktúrával rendelkező területeken élő betegek is hozzáférjenek a szükséges kardiológiai szakellátáshoz. Ez különösen jelentős a ritkán lakott, nehezen megközelíthető területeken, ahol a szakorvosi ellátás hiánya komoly kihívást jelent.

Az egyik vezető piaci szereplő a TSO Medical Kft., mely aktívan részt vesz a telemedicina fejlesztésében, Uliczki Soma, a cég vezérigazgatója így nyilatkozott: „A telemedicina által nyújtott lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen a XXI. százai sikeres és hatékony egészségügyi ellátáshoz. Mi elkötelezettek vagyunk az innovatív megoldásokat biztosítása mellett, amelyek segítenek áthidalni a térbeli és időbeli távolságokat orvos és beteg között, így biztosítva a minőségi ellátást mindenki számára, függetlenül földrajzi helyzetüktől.”

Folyamatos kapcsolattartás

A digitális eszközök révén a betegek és orvosok közötti kommunikáció nem csak folyamatos lehet, hanem sokkal strukturáltabbá és dokumentálhatóbbá is válik, ami kulcsfontosságú a bizalmi viszony megerősítésében és a kezelési terv hatékonyságának növelésében. A technológia lehetővé teszi az orvosok számára, hogy valós időben hozzáférjenek a betegek egészségügyi adataihoz, így az állapotváltozásokat azonnal észlelhetik és gyorsan reagálhatnak rájuk. Ezenfelül, az online platformokon keresztül történő interakciók révén a betegek könnyebben tehetnek fel kérdéseket, oszthatják meg aggodalmaikat, és kaphatnak visszajelzést kezelőorvosaiktól, ami növeli az együttműködésüket és az orvosi utasítások betartását.

„A BTL rendszereket, mivel nagyon széles az eszközpaletta, évek óta használjuk osztályunkon, az egyszerű EKG-tól a Holter-EKG-n át a terheléses berendezésekig. A keretprogram tökéletesen lehetővé teszi a különféle EKG-adatok betegenkénti elemzését, sőt ugyanez a rendszer jelenik meg a háziorvos rendelőjében lévő számítógépen is, és a rendszeren keresztül pofonegyszerű a konzultációs együttműködés” – avatott be a részletekbe előadásában a Markot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa. 

A rendszeres online konzultációk és az állapotfelmérések lehetővé teszik az orvosok számára, hogy részletesen nyomon kövessék a beteg állapotának alakulását, ami különösen fontos krónikus betegségek esetén. Az ilyen típusú betegségek, mint például a magas vérnyomás vagy a szívritmuszavarok, folyamatos monitorozást igényelnek, amit a digitális eszközök segítségével otthonról, a beteg kényelmét szem előtt tartva is el lehet végezni. Az adatokat automatikusan rögzíti és továbbítja az eszköz, így az orvos időben beavatkozhat, ha szükséges.

A telemedicina gyakorlati előnyeiről megkérdeztünk egy fiatal kardiológus rezidens, PhD-hallgató kollégát, dr. Orbán Gábort is, aki úgy vélte „a telemedicina úgy képes növelni a betegellátás hatékonyságát, hogy közben a beteg-orvos közti távolságot is optimalizálja: alkalmazásával lehetőség nyílik a beavatkozást aktuálisan nem igénylő betegek egy részének informált kiszűrésére, így pedig jóval több idő marad a tényleges ellátást igénylő betegekre. Ezáltal az egészséges, panaszmentes betegeknek nem kell feleslegesen befáradniuk a rendelőkbe, míg a tünetes, személyesen ellátandó páciensek hamarabb bejutnak orvosukhoz.”

Bár a telemedicina számos vitathatatlan előnnyel bír, a rendszer hatékony működéséhez szükséges technológiai infrastruktúra hiánya, az adatvédelmi aggályok, valamint a szabályozói környezet bizonytalanságai továbbra is kihívást jelentenek. Emellett a betegek és az egészségügyi személyzet digitális eszközök használatának képzése és a technológiai adaptáció is kulcsfontosságú tényezők. 

További információ háziorvosoknak