Hol állhat meg a koronavírus?

Hányan fognak megfertőződni? Hányan fognak meghalni? A járvány egyszer majd abbamarad, a vírus eltűnik a semmibe, vagy mostantól örökre velünk marad? Mennyire fog változni a vírus, és mennyire lesznek hatékonyak az esetleges oltóanyagok és gyógyszerek ellene? Mindenkit ezek a kérdések foglalkoztatnak, és természetesen mind a jövőre vonatkoznak. És ma már látjuk is ezt a jövőt - bizonyos valószínűséggel - az Index összefoglalója.

Hányan fognak meghalni?

Ezt nehéz megmondani. Valójában azt sem tudjuk, hogy az eddigi fertőzöttek hány százaléka halt meg, hiszen míg az elhunytak száma többé-kevésbé biztosnak tekinthető, a fertőzöttek száma korántsem (sok az enyhe tünetes beteg, akiket nem regisztrálnak). Most 2,2 százalékosnak tűnik a mortalitási arány, amely az optimista előrejelzések szerint csökkenni fog. Ahogy múlik az idő, valószínűleg egyre több kevésbé súlyos esetről is értesülünk, például a szűrés hatékonyabbá válásával.

Az már látszik, hogy ez a kórokozó nem annyira halálos, mint közeli rokona, a betegek 9,6 százalékát megölő SARS, és pláne nem olyan katasztrofális, mint az esetek harmadában végzetes MERS, a közel-keleti változat.

De természetesen a mostani járvány adatai bármelyik irányba változhatnak.

A Kínából kiindult koronavírus-járvány már az Egészségügyi Világszervezet szerint is jelentős veszélyt jelent az egész bolygó lakóira. Sokak szerint későn jött a döntés.

Ha kialakul a világjárvány, és marad a mostani 2-3 százalékos mortalitás, így is rengeteg ember halhat meg. Kulcskérdés, hogy a kínai egészségügyi ellátórendszer mennyire képes megfelelni a kihívásnak, és tudják-e biztosítani a rengeteg, intenzív ellátást igénylő betegnek a megfelelő kezelést.

A halálozást nagyban befolyásolja az oltás és/vagy gyógyszer elkészülése. A vuhani koronavírus ellen egyelőre nem létezik hatékony terápia, bár természetesen ezerrel folynak a kutatások. Van remény arra, hogy bizonyos HIV-ellenes hatóanyagok hathatnak ellene is, hiszen azt a fehérjét célozzák, amely a feltételezések szerint a koronavírus szaporodásához is szükséges.

Sokan attól tartanak, hogy vírus eljut Afrikába, illetve a világ legszegényebb területeire, ahol messze nincs annyi emberi, technikai és anyagi forrás a kezelésére, mint Kínában. A WHO igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb aggodalom most az, hogy a vírus a törékeny egészségügyi rendszerű területeken is megtelepszik. Ebben az esetben a világjárvány aligha lenne elkerülhető.

Érdemes tudni, hogy rengeteg koronavírus eddig is endemikus volt szerte a világban (endemikusnak nevezzük az egy közösségben folyamatosan jelen lévő kórokozókat). Sokuk náthaszerű tüneteket okoz, legtöbbjük viszonylag veszélytelen. Így nem lenne példa nélküli, ha az újabb koronavírus is tartósan megtelepedne az emberi populációban, és nem csupán egyszeri, levonuló járványt okozna.

A teljes cikk az Indexen olvasható.