HPV-oltás: rendszerbe állítanák a védekezést

Valóban tervezik a HPV elleni védőoltás bevételét az életkorhoz kötött, ingyenes, kötelező oltások rendjébe – erősítette meg Szócska Miklós a Weborvos ezt firtató kérdésére csütörtökön egy balatonkenesei tájékoztató után. Az egészségügyért felelős államtitkár azt is elmondta: jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy mindezt hogyan lehetne a leghamarabb megoldani.

Az IME-META június végén tartott kétnapos, VII. Országos Egészség-Gazdaságtani Konferenciáján szakemberek részletesen foglalkoztak a Human Papilloma vírus (HPV) okozta betegségekkel, a lehetséges megelőzéssel. A konferencián elhangzott: a HPV okozta méhnyakrák a 45 évesnél fiatalabb nőknél a második leggyakoribb daganatnak számít. Bár nincsenek pontos adatok, az azonban megállapítható, hogy nálunk kétszer-háromszor annyi a méhnyakrákos eset, mint például Skandináviában, ráadásul több százra tehető évente a kór halálos áldozatainak a száma.

Az OEP-hez beérkező információk alapján azt lehet megállapítani, hogy az elmúlt években, bár csökkenő tendenciával, évi 1000-2000-re tehető az új betegek száma. 2011-ben például 1436 méhnyakrákost tartottak nyilván, de mellettük még több mint 10 ezer pácienst jelentettek, akiknek szintén a HPV okozta a betegségét. A népegészségügyi problémát jól jelzi, hogy ebben az évben például az egy betegre (méhnyakrák) jutó relatív éves költség több mint 700 ezer forint volt. Összességében pedig a HPV okozta valamennyi betegségteher meghaladta az 1,74 milliárd forintot.

A HPV okozta betegségek védőoltással megelőzhetőek lennének. A konferencián egy nemzetközi gyógyszercég képviselőjének hozzászólásából kiderült, egy megadott korosztály (például a 13 évesek) teljes átoltása a vírus ellen körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne.

Bár a magyar oltási rend példaértékű egész Európában, nincs kőbe vésve, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) folyamatosan teszteli az antigén szinteket, és ehhez alakítja a rendet – mondta Csohán Ágnes, az OEK járványügyi főosztályvezetője a konferencián. Vannak fertőző betegségek, amiket most ki lehetett venni a kötelezők közül, ilyen a himlő, de nem kizárt, hogy újak is bekerüljenek. Ehhez persze pénz és politikai akarat is kell. Ócsai Lajos, az OTH járványügyi főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új vakcina bevezetésénél feltétlenül vizsgálni kell az ország teherbírását, hiszen a finanszírozásnak hosszú távon, folyamatosnak kell lennie, mert egy védőoltás hatásossága csak évekkel később jelentkezik.

Az Európai Unióban komoly vita zajlik arról, hogy bevezessék-e a kötelező HPV elleni védőoltást – mondta a konferencián Horváth Ildikó, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság egészségpolitikai főosztályvezetője. Az egyik alapproblémát az jelenti, hogy nagyon drágák a multicégek által biztosított vakcinák. Felmerült, hogy az unió létrehoz egy közös beszerző-készletező részleget, hogy a tagországok valamennyire függetleníteni tudják magukat a multiktól. Hozzátette: egy új oltás bevezetésénél ráadásul számos más körülményre is oda kell figyelni, leginkább a hatékonyságára. Hiszen például a pneumococcus baktériumnak több mint 90 típusa van, a védőoltás viszont csak 13 ellen véd. A HPV-vel ugyanez a helyzet.