• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ígérik: nemcsak szűrnek, gyógyítanak is

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Az intézmények megkapják a finanszírozást a vastagbélszűrésből szakellátásba kerültek után.

Három megyében indult és folytatódik idén is a háziorvosi vastagbélszűrési pilot program. A Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megyére kiterjedő, saját szűrési előirányzati forrásból megvalósuló programban 95 háziorvos közreműködésével hozzávetőlegesen húszezer 50 és 70 év közötti férfi és nő esik át a szűrésen.

Mint közismert, a vastag- és végbélrák a fejlett országokban a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganatos halálok. Magyarországon vastagbélrák megbetegedés miatt 2011. évben 2835 férfi és 2219 nő hunyt el és 5734 férfinél és 4929 nőnél diagnosztizáltak új vastagbélrákos megbetegedést, tájékoztatta lapunkat a szakállamtitkárság, megjegyezve, hogy a jól operálható daganatok jelentős hányadát már operálhatatlan állapotban ismerik fel, amelynek következménye a magas halálozás. Ez indokolja az igényt a korai felfedezésükre és korai kezelésükre. A legígéretesebb eszköz pedig a panasz- és tünetmentes 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján.

A vastagbélszűrésnél általában a páciensek hat-hét százaléka kerül a szakellátásba a szakirodalmi adatok szerint. Éppen ezért mindig felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a kiszűrt betegekkel, hol látják el őket, amikor egyébként is szűkre szabottak a betegellátási lehetőségek. Mint a szakállamtitkárságtól megtudtuk, a szűrést követően a nem negatív eseteknél szükséges szakellátásokat a miniszteri keret terhére finanszírozzák – hasonlóan a váratlan események kapcsán felmerülő kiadásokhoz –, hiszen a szűrés miatt megnövekvő ellátási igényre az intézményeknek jellemzően nincs forrásuk. A szolgáltatók többletteljesítményének elszámolását jogszabály rendezi (az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet).

Uniós forrásból (TÁMOP keretében) Csongrád megyében is indul háziorvosi vastagbélszűrő program: itt már nem önkéntes alapon csatlakozhatnak a háziorvosok, ugyanis valamennyi praxisra kiterjesztik az uniós támogatás projektet. Az ÁNTSZ-nél azt szeretnék, ha a Csongrád megyei programmal modellezni tudnák az országot, ugyanis ez alapozhatná meg egy későbbi, akár országos kiterjedésű szűrés megszervezését is.

A szakállamtitkárság számításai szerint a programokban kiszűrtek ellátására a három év alatt közel 150 millió forintot kell fordítani. Az érintett három megye járóbeteg-szakellátó, valamint az ország összes fekvőbeteg-szakellátó intézményvezetőjét a vastagbélszűréshez kapcsolódó többletfinanszírozási igény érvényesítéséről és elszámolhatóságáról Szócska Miklós államtitkár körlevélben tájékoztatta.