Így fejlesztenék az egészségipart

Számos rendezvényen tartott előadást dr. Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa az ITM által készített egészségipari stratégiáról. A dokumentumból az alábbiakban szemelgettünk, s rögtön egy olyan tételmondattal találkoztunk, amely szerint az egészségipar más, mint a többi iparág, már csak azért is, mert az egészségügyet támogatja.

Különlegessége, hogy minden nemzetgazdasági prioritásnak megfelel: rendkívül innovatív és kutatásigényes területei vannak, magas hozzáadott értékkel bír, jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci lehetőségekkel, és magasan képzett, tovább bővíthető munkaerőbázissal rendelkezik. Fejlesztésének legfőbb célja a hazai hozzáadott érték növelése, a kkv-k fejlesztése, versenyképességük növelése, az innováció ösztönzése.

A legfontosabb területek: gyógyszeripar, orvostechnika

Az egészségipar a teljes hazai ipari termelés árbevételének három százalékát adja, s bár területei átfedést mutatnak, de a két legmeghatározóbb szegmens hagyományosan a gyógyszeripar és az orvostechnika. Az árbevétel legjelentősebb hányada, mintegy 80 százalék a gyógyszerkészítmények gyártásából származik, míg második helyen áll az orvosi eszközök gyártása közel 15 százalékkal – a gyógyszeralapanyag-gyártás 3,1, a gyógynövények termesztése 0,2 százalékkal részesedik.

Az egészségiparból származó árbevétel összege globális szinten 2025-re várhatóan eléri a 2 690 milliárd dollárt, ami körülbelül 786 000 milliárd forint. A szektor éves növekedési üteme 5,6 százalékosra tehető, fő hajtóereje a gyógyszeripar és biotechnológia. Az ágazat dinamikus növekedését igazolja, hogy a világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban az egészségipar a bruttó hozzáadott értéket tekintve a negyedik legjelentősebb ágazattá vált.

A dinamikusságra hazai példa: a gyógyszeripari szabadalmak vezető helyen állnak is, ugyanis a 2018-as adatok alapján a szabadalmi oltalmak 37 százaléka erre a szakterületre összpontosult.

Az ITM szerint a most kínálkozó kezdvező alkalmat kell megragadnia az országnak ahhoz, hogy aktív résztvevői és formálói legyünk a modern egészségiparnak, elsők között felismerve és elterjesztve a leghatékonyabb, versenyképes megoldásokat. Az egészségipar az általános gazdaságfejlesztési stratégiában a kiemelt négy ágazat egyike (az építésgazdaság, élelmiszeripar és a kreatív ipar mellett).

Csináljuk vagy sem?

A stratégia szerzői szerint a világ legtöbb országában az egészségipar a XXI. század leginnovatívabb területe, s fontos „lélektani pillanathoz” érkeztünk, azaz kérdés, hogy Magyarország részt vesz-e ebben a rendkívül izgalmas versenyben, vagy kívülállóként szemléljük mindezt. Jelenleg jellemző a szigetszerű működés, a koordináció, az együttműködés hiánya. Hiányzik a megfelelő összeköttetés a tudás létrehozása és a felhasználása között. Fokozódó technológiai kihívások között most lehetőség van növekvő pályára állítani az egészségipart, innovációs láncok indítását segíteni, a hazai gazdasági szereplők piacra jutását támogatni, mert nő a lakosság egészségtudatossága.

Ügynökséget akarnak az egészségiparnak is

Hogy a régió egészségipari kutatási, fejlesztési és innovációs centruma legyünk, ahhoz többek között elengedhetetlen – például a jól képzett munkaerő és a rugalmas, gyorsan reagáló szabályozás mellett – egy állami ösztönző szervezet megléte, amely az Egészségipari Innovációs Ügynökség lehet, szögezik le a stratégia készítői. Jelenleg ugyanis az egészségipar nem rendelkezik háttérintézménnyel, miközben az ipar részéről erre óriási igény mutatkozik. Példának hozzák fel, hogy más területeken az elmúlt időszakban a kormányzat több ügynökséget is létrehozott (pl. Magyar Turisztikai Ügynökség, Beruházási Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Kormányzati Ügynökség). A stratégia készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy érdemes a külföldi jó gyakorlatokból (Írország, Svédország, Lengyelország, USA) tanulni a hazai ügynökség létrehozásakor.

Az ügynökség legfontosabb feladata az egészségipari ágazati szintű koordináció és a jó, innovatív kezdeményezések felkarolása lenne, azzal együtt, hogy a jelenleg létező egészségügyi hatóságok, egészségügyi háttérintézmények feladatköre változatlan maradna.

A szervezet az ágazatra vonatkozó, egészségipari adatok gyűjtését is segítené, egyszerűsítené és rendszerezné, illetve feldolgozná azokat. Már korábban is javasolták az EESZT adataira épülő Digitális Egészségügyi Módszertani és Adatstratégiai Központ létrehozását is.

A stratégia tervezetének közigazgatási endélyeztetése folyik, s elfogadásával az Emmi-től az ITM-hez kerülnének a gyógyszeres klinikai kutatások.