Van olyan intézmény, amely 2021-ben „csak” 13 százalékkal nőtt, de olyan is, amely megháromszorozta a betegforgalmát.
Robbanásszerűen nő a magánellátó intézmények száma, senki nem látja, hol van ennek a gyarapodásnak a vége. 2021-et tehát egyértelműen a magánegészségügy erősödése jellemezte, aminek egyik maghatározó oka a járvány miatt az állami ellátásból kiszoruló betegek megjelenése volt. Egy másik folyamat is elindult tavaly: egyes befektetők felvásárolják a kisebb magánellátókat, amely beruházás jelenleg legalábbis most úgy tűnik, igencsak megéri. A Weborvos számvetésre kért néhány magánintézményt, amelyek ügyvezetőitől többek között arra kerestük a választ, milyen eredménnyel zárták a tavalyi évet, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük, mire számítanak idén.
Dr. Rose Magánkórház
A tavalyi évben jelentősen nőtt a Dr. Rose Magánkórház forgalma. Elsősorban a fekvőbetegellátásban volt kiugró a növekedés, de a járóbetegellátás is szépen teljesített. 2020. forgalma a lezárások és a növekedés ellentétes hatásai miatt összességében hasonló volt a 2019. évihez. „A növekedés mértéke összességében 40 százalék körül volt és ezt nagy sikerként könyveljük el, hiszen egy 13 éve sikeresen működő kórházban eleve nagy bázisról indulunk, ritka az ilyen kiugrás. Ki kell emelni, hogy a növekedést nem új akvizíciókkal értük el és állami finanszírozást sem veszünk igénybe” – mondja dr. Papik Kornél, a magánkórház ügyvezető igazgatója.
Leginkább az ortopédsebészeti műtétszám emelkedett. „Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a területen is gyakorlatilag teljes körű ellátást nyújtunk, igen komplex műtéteket is végzünk a hagyományos arthroscopiák és protézis beültetés mellett” – mondja az ügyvezető. Az ortopédián kívül több szakterület is növekedett, egyre több sebészeti, nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti és urológiai műtétet végeztek az évente ezres esetszámot jóval meghaladó plasztikai sebészet mellett.
A szakember hiány egyre nagyobb kihívás a magánegészségügyben, így a Dr. Rose-ban is. Például azért, mert a versenytársak közül többen nagyon intenzíven bővülnek és ebben a fázisban akár erőn felül is felveszik és megfizetik a dolgozókat. Az egészségügyi dolgozókra az állami ellátásban is egyre nagyobb teher hárul, így összességében nagyon erős verseny van a munkatársakért. Az állami szférában zajló kiugró mértékű orvosi és a lassabb, de folyamatos szakdolgozói béremelés hatására a magánegészségügyben is folyamatosan emelni kell a béreket, míg a szolgáltatások árának hasonló mértékű emelését a piac nem tolerálja.
A nagy forgalom miatt a Dr. Rose-ban is van várólista, de mint dr. Papik Kornél mondja „nálunk mindig is várni kellett a legkeresettebb orvosokra, szolgáltatásokra. De véleményem szerint a magánegészségügyben nincs helye a hosszú várólistának. A szolgáltatóknak minden eszköze megvan arra, hogy bővítsék a kapacitásaikat és ledolgozzák a várólistákat. A dilemmát az okozza, hogy a jelenleg látott nagy kereslet növekedésről egyelőre nem tudjuk, hogy tartós marad-e. Ha a járvány után az állami kórházak ismét teljes kapacitással fognak dolgozni, a kereslet minden bizonnyal csökkenni fog és ekkor lehet majd megítélni, hogy a kapacitások bővítése okos döntés volt-e. A Dr. Rose Magánkórházban ezért inkább a stabilitásra, kiszámíthatóságra törekszünk, lassabban bővülünk, hogy a pácienseinknek időben, érdemi várakozás nélkül a megszokott magas színvonalú ellátást tudjuk biztosítani”.
A COVID-19 járvánnyal kapcsolatban a magánintézményben a legnagyobb kihívást az jelentette és jelenti, hogy munkatársaikat és a pácienseket meg tudják védeni. Ezt folyamatos teszteléssel, védőeszközökkel és a kötelező oltásokkal tudják elérni. Mindezek jelentősen növelik a költségeket, ahogy a fertőzések miatt lemondott előjegyzések és a munkatársak kiesése okozta kiszámíthatatlanság is nagy veszteséget okoz.
A mostani tulajdonosi csapat három éve vette át a Dr. Rose Magánkórházat, azóta jól meghatározott stratégia mentén működik. Mint az ügyvezető elmondta: „Alapvető változásokat nem tervezünk idén, de a kapacitásainkat fejlesztjük, tovább javítjuk a minőséget, sok új technológiát is bevezetünk, amelyekkel az ügyfeleink kiszolgálását kényelmesebbé tudjuk tenni”.
Doktor24
2021 jelentős növekedést hozó, markáns év volt a Doktor24 történetében, Három zöldmezős beruházást is megvalósítottak: megnyitották a Doktor24 Multiklinikát Dél-Budán, a 13. kerületi MOVE rehabilitációs és regenerációs központot, valamint a paksi járóbetegcentrumot.
Budapest mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap a vidéki ellátás is, tavaly a Doktor24 és az UNION Biztosító közös portfóliójába került a Közép-Dunántúl régió legjelentősebb szolgáltatója, a székesfehérvári LIFE Egészségcentrum. Az év végén pedig felvásárolták a pécsi Da Vinci Magánklinikát, amely a hazai magánegészségügyi piac történetének legnagyobb tranzakciója volt.
„Mindezeknek köszönhetően tudatos építkezéssel elértük, hogy immár a fél ország, mintegy másfél millió család számára biztosítunk 1 órán belül elérhető, széles körű és megfizethető privát egészségügyi szolgáltatásokat” – mondja dr. Lancz Róbert vezérigazgató, aki hozzáteszi: „Akvizíciókkal és célzott beruházásokkal a Doktor24 idén is folytatja az országos szolgáltatási hálózat kiépítését.
Az iparág jövőjét illetően úgy látjuk, hogy növekedési potenciál a fekvőbeteg-ellátásban van, hiszen a páciensek számára nem csupán az elérhetőség, az országos lefedettség fontos, hanem az is, hogy a szolgáltatásokat egy helyen tudják igénybe venni”.
Swiss Clinic
„Erősre sikerült a 2021-es év” – mondja a Swiss Clinic társtulajdonos-ügyvezető igazgatója dr. Kirschner András. A legtöbb pluszbevételt a Covid-tesztelés hozta. De „szépen teljesített” a tavaly elindított két új ellátás is, az egynapos sebészet és a kolonoszkópia.
Sok más magánellátó intézményhez hasonlóan a Swiss Clinicnél is a munkaerő pótlása volt tavaly a legnagyobb gond.
Az ügyvezető szerint az omikron vírusvariáns okozta 5. hullám a magánintézményeket is nagyon megterheli majd. De az igazi terhet, a Covid ellátás 99 százalékát az állami ellátás viseli. Dr. Kirschner András szerint „Az ott dolgozó ápolók es orvosok a legnagyobb hálát es tiszteletet érdemlik!”
Waberer Madical Center
A 2019-ben nyitott Waberer Madical Center (WMC) mára megharmincszorozta bevételét, a három évvel ezelőtti 100 millió forinthoz képest tavaly már 3,1 milliárd folyt be a kasszába. A 2020-as teljes évhez képest a betegforgalom is háromszor több, 60 ezer lett 2021-ben. A legtöbb páciens az ortopédiai, diagnosztikai ellátást vette igénybe, de nagyon sok beteg fordult meg a WMC kardiológiai osztályán is. Ez utóbbi népszerűsége nem véletlen, hiszen ahogy dr. Mári Róbert a WMC ügyvezető igazgatója fogalmaz „komplex szolgáltatásaival a WMC kardiológiája fényévekre van a konkurenciától”.
Mári Róbert szerint a figyelemre méltó bővülés jelentette a legnagyobb kihívást is tavaly. Ugyanis nem volt egyszerű ugyanabban az ütemben a folyamatokat hozzáigazítani a betegforgalomhoz, ahogy az növekedett. „Értem ez alatt a humánerőforrást, az informatikát, a szervezést.” Az ügyvezető szerint szerencsére sikerült megoldani a problémákat, így az extrém növekedés ellenére nem alakultak ki várólisták: egy-két járóbeteg szakmánál fordult csak elő, hogy két hetet kellett várni a rendelésre, de a műtéteknél is csak az optimális felkészülési idővel kellett számolni.
A pandémia kapcsán sokan keresték a WMC postCovid szolgáltatásait is. Ezt az ellátást egészíti ki hamarosan az a CT-hez kapcsolható szoftver, amely pontosan mérni tudja a tüdőkapacitást, és amely az ügyvezető szerint a magánellátásban egyedül csak itt érhető el.
Duna Medical Center
Nincsenek még végleges adatok, de 2021-ben a Duna Medical Center (DMC) teljesítménye arányaiban több mint 70 százalékkal nőtt a 2020-as eredményekhez képest, és legalább 30 százalékkal a 2019-es árbevételhez képest. Ez jelentős javulás, figyelembe véve, hogy fekvőbeteg-ellátás tavaly csak 11 hónapig működött. Jelentős volt tehát a 2021-es év a DMC életében, hiszen „megdupláztuk az ágyak számát, a műtők számát, és új szolgáltatási területeket indítottunk, mint például a szülészet” – mondja az intézmény marketing-és kommunikációs igazgatója, Bognár Bertalan.
A legkeresettebb szakmák között továbbra is a nőgyógyászati műtétek vezetnek, ezt követi az általános sebészet, az ortopédia, a szemészet és a fül-orr-gégészet.
A legnagyobb kihívás tavaly azt volt, hogy a világjárvány közepette, folyamatosan változó környezetben kellet megvalósítani a szolgáltatások bővítését, a fejlesztéseket, az új működési modell bevezetését. A járvány egyébként is rendkívüli alkalmazkodóképességet követelt, de szükség esetén órákon belül át tudták szervezni az ellátást. „Mindez rengeteg munkát igényelt a munkatársaink részéről, de sikerült ezt kiválóan megoldanunk” – jelentette ki az igazgató.
A betegforgalom növekedése ellenére nem volt, és jelenleg sincs várólista. Egy átlagos műtét esetén 2-3 hét az átlagos "átfutási idő", de ez az időtartam a páciensek alapos kivizsgálásához szükséges. Ha sürgős esetről van szó, akkor ez néhány napra is lerövidíthető - de a betegbiztonságot nem kockáztatják, az előzetes vizsgálatok elvégzése az ő esetükben is elengedhetetlen.
Prima Medica Egészséghálózat
13 százalékkal nőtt a Prima Medica Egészségközpontok betegforgalma 2021-ben. Ez dr. Babai László ügyvezető szerint azért is jelentős növekedés, mert meg kellett oldaniuk azt a problémát, hogy a járvány miatt több 65-70 feletti munkatársuk abbahagyta a munkát. Szerencsére nemcsak pótolni tudták a kiesett orvosokat, hanem a létszám bővült is. Ennek ellenére van némi várakozási idő, különösen akkor, ha a páciensek ragaszkodnak a Prima Medica egy-egy kiváló orvosához.
Azok a szakmák, amelyekkel a Prima Medica története 2004-ben kezdődött, tehát az allergológia, a fül-orr-gégészet és a tüdőgyógyászat tavaly is nagyon keresett volt. Főleg a legutóbbi, a tüdőgyógyászat, amely betegforgalma a járvány miatt látványosan megnőtt, a korábbi évekhez képest. Alapvetően postCovid tünetek miatt nőtt meg az igény erre az ellátásra, amelynek kielégítéséhez a Prima Medica a legkorszerűbb eszközöket szerezte be.
A magánellátó intézmény nem készül idén hatalmas akvizíciókra, viszont ahogy dr. Babai László fogalmaz: „A cél az, hogy az eddigi legmagasabb szintű járóbeteg-szakellátást, ha lehet, még jobb minőségben nyújtsák”.