Imre László: logikus és maradandó a rendszer

A magyar egészségügy egyik legtapasztaltabb tanácsadójával, dr. Imre Lászlóval, a GYEMSZI főigazgató-helyettesével készült interjú jelent meg a Kórház szaklap márciusi számában. A GYEMSZI Egészségszervezési, Tervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetője szeretné elérni, hogy létrejöjjön egy valódi, professzionális módszertani központ. A Semmelweis Tervben ez a cél benne van, és stimulált az, hogy ezért dolgozhat. A Semmelweis Terv megvalósításához megfelelő módszertani támogatásra van szükség, hiszen alapelve, hogy a döntéshozatalnak bizonyítékokon kell alapulnia, fogalmaz az interjúban.

Hogy milyen módszertanokra van szükség? Szerinte például matematikai modellekre, amelyek evidenciákon alapuló ellátási paraméterek, normák együttes figyelembevételével segítenek az optimális rendszerszervezési megoldások kidolgozásában. Példaként hozza fel, hogy a közelmúltban kaptak egy beadványt szakértői véleményezésre, miszerint egy vidéki kórházban felmerült a szülészet létesítésének igénye. Mi alapján formáljanak véleményt? Rendelkezésre állnak a szükséges adatbázisok. Tudják, hogy a kérdéses intézményhez tartozó településeken az elmúlt évben 260 gyerek született. A szakmai irányelv szerint évente legalább 500 szülés mellett lehet szakmailag biztonságosnak nevezni egy osztályt. A lakosság hozzáférése a kérdéses területen a jelenlegi szülészeti osztályokról pedig kielégítő, hiszen mindenhonnan 45 percen belül elérhető egy osztály közúton. Így a felvetett igényre normatív alapon álló válasz adható. Ahogyan a terápiás területeken is egyre szélesebb körben terjed el az „evidence based" módszertan, ezt kiválóan lehet alkalmazni az egészségügyi rendszerek tervezésében, mintázatának kialakításában is.

Elsődleges feladatuk, hogy az egészségpolitikát kiszolgálják döntés-előkészítő anyagokkal, opciókkal, modellszámításokkal, amikor az a kérdés, hogy a rendszerben egy bizonyos változtatásnak a modellek és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével milyen hatásai várhatóak. De náluk található az irányelvfejlesztés is, amely az orvosi kezelések „evidence based" megalapozását szolgálja, valamint onnan szerveződnek a kórházi auditok, amelyek többek közt azt vizsgálják, hogy a kórházi protokollok a bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján valósulnak-e meg.

A főigazgatóság értékeli a rendszer teljesítményét, itt történik az irányelvfejlesztés, a minőségellenőrzés. Emellett fontos feladatuk, hogy a térségi igazgatóságokat módszertannal és informatikai eszközökkel, dashboardokkal lássák el, ilyeneket fejlesztenek és oktatnak a térségi igazgatóságok munkatársainak.
Van egy pár dolog az eddigi munkáik közül, amiket jelentős teljesítménynek tart. Az ágazati szintű feladatok megvalósítása mindenkor team munkában történt, az EMMI Egészségügyi Államtitkárság irányításával, az OEP és az OTH szakembereinek kollegiális támogatásával. Voltak nagy volumenű munkák, például 2012 nyarán nagyon rövid idő alatt végeztek az újonnan definiált progresszivitási szintek elemzésével, az intézmények között megvalósuló több ezer viszonyrendszer vizsgálatával, és ezzel nagymértékben hozzájárultak a térségek logikus kialakításához. Mivel megfelelő módszertannal dolgoztak, ezt azóta sem vitatja alapjaiban senki, hiszen logikus és maradandó eredmény jött létre, állítja a GYEMSZI főigazgató-helyettese. „Összességében viszont a legnagyobb büszkeségem, hogy közel két tucat nagyon jó szakember, juniorok és szeniorok találták meg egymást és kiváló csapatmunkában dolgozunk. Mint ahogy eddig, ezután is azon vagyunk, hogy releváns bizonyítékokon alapuljon a legtöbb egészségügyi döntés Magyarországon" – teszi hozzá.

Imre László belgyógyászként dolgozott a Kaposi Mór Kórházban, amikor jelentkezett 1993-ban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában szervezett, európai pályázati forrásból megvalósuló posztgraduális képzésre. 1993-at írtak ekkor. Ők voltak az első, kísérleti évfolyam, csoporttársa volt például Evetovits Tamás és Gaál Péter. Intenzív hazai felkészítést követően lehetőségük volt pár hónapig külföldön is tanulni. Imre László Hollandiában tanult egy egyetemi szemesztert, gyakorlati idejét a terepen dolgozó tanácsadók között, illetve kórházi menedzsmentek munkáját, szemléletét megismerve töltötte, és mint mondja, egészen más attitűddel jött haza.

– Szubjektív bizonyosságot szereztem a modern menedzsmentmódszerek egészségügyi környezetben való hasznosságáról. Azóta, 1994 óta dolgozom tanácsadóként. Elsősorban finanszírozással, kontrollinggal, szervezeti tanácsadással foglalkoztam, Magyarországon és a környező országokban: dolgoztam Romániában, Lengyelországban, Szerbiában és Bulgáriában. Azt hiszem elmondható, hogy tapasztalt konzultáns lettem az évek során. Aztán, amikor 2011-ben elindult a GYEMSZI, igény mutatkozott a szakértelmemre, hiszen nagy szükség volt a módszertani tanácsadói szaktudásra. Életemben nem gondoltam, hogy köztisztviselő leszek, de a hirtelen jött lehetőségre a kínálkozó szakmai kihívás miatt nem tudtam nemet mondani.