Infarktus: mit mutatnak a kórházi adatok?

Évente körülbelül 16 500 beteg kerül kórházba szívinfarktus miatt. A kezelésükről és a túlélési esélyeikről azonban eddig nem jelent meg átfogó hazai közlemény. Dr. Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának kutatója hiánypótlónak is nevezhető vizsgálatot végzett - tallózott a Semmelweis Figyelő az Orvosi Hetilapban megjelent tanlmányából. 

A myocardialis infarctus (AMI) a szívizom vérellátási zavara következtében kialakul a szívizomelhalás. A károsodás annál súlyosabb, minél tovább tart a vérellátási zavar, ezért a beteg gyors ellátása kritikus lehet. Mégis a kórházban kezelt betegek ellátásáról, korai és késői prognózisáról eddig nem jelent meg átfogó hazai közlemény, vagyis olyan pontos statisztika, ami széles körű képet adna a hazai kezelések hatékonyságáról.

Dr. Belicza Éva és kollégái hat év (2004–2009) finanszírozási adatbázisának elemzésével vizsgálták át a kórházban kezelt infarktusos betegek számát, valamint a kezelés során elvégzett katéteres érmegnyitás gyakoriságát továbbá a betegek 30- és 365 napos halálozását. „Az adminisztratív adatokra támaszkodó elemzések kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyire teljes az adatbázis, illetve kell-e számolni kódolási manipulációkkal. Vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy ezek az aggályok nem megalapozottak. A finanszírozási adatbázis jól követi az ellátás változásának főbb mutatóit, adatokat szolgáltat az ellátásszervezési döntések meghozatalához, a mélyebb elemzést igénylő területek feltárásához" – áll a tanulmányban.

Csökken az infarktusok száma?
Az eredményekből kiderült, hogy a vizsgált időszakban a kórházban kezelt infarktusos betegek száma lényegében nem változott (körülbelül 16 500 beteg/év), a páciensek nagyobbik fele - 55,5–57,5 százalék - férfi. Ez a különbség azonban a kor előrehaladtával csökken, de a kórházi esetek alapján számított gyakoriság a férfiak esetén minden korcsoportban magasabb, mint a nőknél.

Érdekes módon emellett a megfigyelési idő alatt a statisztika szerint a 30- és a 365 napos elhalálozás 1,8 százalékkal mérséklődött (18,9% vs. 17,1%, illetve 29,9% vs. 28,1%). „Az esetszámok összességében évente minimális ingadozást mutatnak. Jelentősebb változás 2007-ben volt, amikor mindkét nemben 5%-kal volt alacsonyabb az AMI-esetek száma a megelőző évhez képest. 2008-tól ismét növekedtek az esetszámok és 2009-re megközelítették a vizsgált időszak első évében talált értékeket" - olvasható a tanulmányban.

Hasonló csökkenő adatokat mutattak ki más hazai és nemzetközi kutatások is. Ennek oka a szakértők szerint az lehet, hogy az országos halálozási statisztikáknak csak az egyik összetevője a kórházban kezelt infarktusos betegek halálozása, másrészt az adatok a halottvizsgálati bizonyítványok alapbetegségeire vonatkoznak, és nem veszik figyelembe a közvetlen halálokot és a kísérő betegségekre vonatkozó adatokat. „Ha a halálok szerinti statisztikákat nézzük, láthatjuk, hogy az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás növekszik." – írják a szakértők.

Gyakoribb kezeléssé vált a katéteres érmegnyitás
A vizsgált időszakban az infarktus kezelése során végzett katéteres érmegnyitások lényegesen gyakoribbá váltak (18,2% vs. 49,8%). „A finanszírozási adatbázisban használt betegségek nemzetközi osztályozása egységesen kezeli a myocardialis infarctus különböző formáit, ezért a katéteres érmegnyitás életkilátásokra kifejtett hatása – kórformák szerint – nem vizsgálható. Az időszak első évében az infarktusos betegek kevesebb, mint ötöde részesült szívkatéteres érmegnyitásban, 2008-ban és 2009-ben már minden második" - írja Dr. Belicza.

A katéteres kezelések eredményességének megítéléséhez azonban nem állt a kutatók rendelkezésére elegendő adat, így ezért csak a túlélési statisztikákra hagyatkozhattak a végső következtetéskor. Dr. Belicza és kollégái szerint ezért részletesebb elemzésekre is szükség lenne. „A finanszírozási adatbázis alkalmas az ellátás alapvető adatainak vizsgálatára, ellátásszervezési döntések támogatására, ugyanakkor az ellátás megfelelőségének, az egyes beavatkozások eredményességének mérése prospektív, a speciális szempontokat kielégítő adatbázisok működtetésével lehetséges, amelyek a részleteket is feltáró elemzéseket tesznek lehetővé" - olvasható a tanulmány összegzésében.

(Az eredeti közlemény itt olvasható: Belicza Éva, Jánosi András:A heveny szívinfarktus előfordulásának es ellátásának vizsgálata a finanszirozási adatbázis elemzésével: 2004–2009. Orvosi Hetilap 2012 ■ 153. évfolyam, 3. szám ■ 102–112.)