Járóbeteg-ellátás: 6 héten belül eldől, ki marad és kit vesz át az állam

Az alap- és járóbeteg-ellátás lesz a nyertese az egészségügy strukturális átalakításának – jelentette ki Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a járóbeteg-ellátás helyzetéről tartott balatonfüredi konferencián, csütörtökön. A kórházak államosítása után ráadásul olyan tapasztalatokat szereztek, hogy a még ezelőtt álló, kórházfüggetlen szakrendelőknek „kifejezett élvezet lesz jövőre, mivel leküzdötték már a gyermekbetegségeket" – mondta az államosítást levezénylő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója. Török Krisztina hozzátette: épp ezek miatt a tapasztalatok miatt is, mérlegelni fogják, hogy mely járóbeteg intézményeket vesznek át, mert lesznek olyanok, amelyeket nem államosítanak.

Török Krisztina elmondta, hogy valójában már tavaly óta gyűjtik az adatokat, amelyek alapján elkészül a járóbeteg-szakellátási koncepció, és amelyek alapján a következő 4-6 hétben eldől az az intézményi kör, amelyeknél a betegellátás szempontjából indokolt, hogy állami kézbe kerüljön. Olyan szempontokat vesznek figyelembe a döntésnél, mint például, hogy mekkora méretű, milyen formában működik az intézmény, kapcsolódik-e hozzá közvetlenül alapellátás. A GYEMSZI vezetője bevallotta, nincs benne hurráoptimizmus, hiszen a már államosított kórházak fenntartására nem kaptak pénzt. Ennek ellenére reméli, hogy jövőre ez a helyzet rendeződik, és bármennyi járóbeteg intézményt is vegyenek át, azok működtetésére már lesz forrás.

Szócska Miklós biztos abban, hogy a GYEMSZI a leghatékonyabban működő közintézmény lesz. Az államosítás sikerével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a január elsejével állami tulajdonba került fekvőbeteg-ellátó intézmények vannak jelenleg a legstabilabb helyzetben, a következők a sorban a május elsejével átvett intézmények. A járóbeteg-ellátó intézmények államosítása kapcsán kiemelte, hogy a kórházak átvételével valójában a járók 70-80 százaléka is már központi kézbe került, tehát valójában megmaradt kórházfüggetlenek sorsa kérdéses.

Az államtitkár nem tagadta vannak problémáik, most is "a bedőlt modellek mocskát takarítjuk". Mint mondta, jelenleg válságmenedzselést folytatnak, de ennek ellenére vannak sikereik is. Hiszen miközben fenntartották a működőképességet, 10 év után bért is emeltek. Hangsúlyozta ennek fenntartására és folytatására pluszforrás van a jövő évi költségvetésben.

A konferencián többen felvetették, így a Magyar Orvosi Kamara elnöke is, hogy bár valóban nem jelentéktelen az ágazatban végrehajtott bérrendezés, többen jogtalanul maradtak ki az emelésből, ezért Éger István. a MOK elnöke az ombudsmanhoz is fordult. Szócska Miklós válaszában azt hangsúlyozta, hogy a
korábbi adatokkal ellentétben nem 86 ezer, hanem 88 ezer 500 főt érintett az ágazatban a bérrendezés. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy történtek hibák, kimaradtak az emelésből olyan emberek, szakmák, például a sportorvosok, akiknél minél előbb visszamenőlegesen korrekcióra van szükség. Nem tette azonban kétségessé, hogy a vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltatók nem számíthatnak központi bérrendezésre.

Sinkó Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre 50-55 milliárd forint pluszforrás lesz az egészségügyi ágazatban, amelyet alapvetően a bérrendezésre szánnak. Az egészségügyi közgazdász szerint viszont az államtitkárságnak nem kell megkötni az intézményvezetők kezét, hogy a pluszforrást csak bérfejlesztésre fordíthassák. Javaslatot tehetnek, de "az intézményvezető tudja, hol szorít legjobban a cipő", ezért meg kell neki adni a lehetőséget, hogy maga gazdálkodjon a forrással, s ha kell az intézményfejlesztésére fordíthassa azt.

Az államosítással kapcsolatban az egészségügyi közgazdász azt hangsúlyozta, hogy ilyen fajta központosítás még a rendszerváltás előtt sem volt, tehát meg kell tanulni az új szerepeket. Azt mondta: egy pólusú rendszerek ritkán működnek hatékonyan, tehát még mielőtt kiépülne a bürokrácia, önmérsékletet érdemes tanúsítani, a GYEMSZI és a térségi menedzsment szükséges irányítása alatt, de az intézmények autonómiáját - amennyire lehet - vissza kell majd állítani.

Sinkó Eszter beszélt arról is, hogy újra kellene gondolni a finanszírozási rendszert, mivel azt tapasztalja, hogy a drágább eseteket tömegesen utasítják el. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy talán hiba volt az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűntetése, amelynek működése kapcsán, ha voltak is hibák, de legalább leheletnyivel csökkentette a betegek kiszolgáltatottságát. Minderre a konferencián később Szócska Miklós úgy reagált: nonszensznek tartja, hogy „egy 4 csillagos luxusépületben egy árnyékminisztérium működjön".

A minimumfeltételekről beszélt a konferencián Paller Judit. Az országos tiszti főorvos szerint, ha nem módosítják a minimumfeltételekről szóló jogszabályt, az ÁNTSZ novemberig tartó ellenőrzései során vissza kellene vonnia sok egészségügyi intézmény működési engedélyét. Ezért is tartja fontosnak, hogy „nyissák meg a jogszabályt", az ÁNTSZ pedig inkább közreműködik abban, hogy a szolgáltatókkal közösen javaslatokat dolgozzanak ki arról, milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek. Hozzátette: ezeknél az alapvető szempontnak, a betegbiztonságnak kell lennie.