• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Jól kérdezni, értőn hallgatni, alaposan megvizsgálni

Hírek Forrás: Orvosok Lapja Szerző:

Ezen hármas elv alapján állítja fel a diagnózist dr. Székely Annamária háziorvos.

Tősgyökeres felső-barcikainak vallja magát, aki azt is tudja szűkebb pátriájáról, hogy már az 1200-as évektől szerepel a történetírásokban. A kálvinista értékrendet, az erős erkölcsi alapokat és a munka megbecsülését hozta magával a szülői házból, állítja dr. Székely Annamária miskolci háziorvos. A felmenői földművesek voltak, de édesapja már gépészmérnöknek tanulhatott – derül ki az Orvosok Lapja január-februári számában olvasható cikkből.

Igazi tanáregyéniségek terelgették az orvosi pálya felé a szorgalmas, jó eszű diáklányt. Szeretettel említi, osztályfőnökét, Sztermen Gusztávné Vera nénit, Vaszkun János anatómia tanárát és dr. Lázár Erika szülész-nőgyógyászt, aki óraadó tanárként tanította.

A diploma megszerzése után a barcikai kórház belgyógyászatára vezetett az útja. Nem kis meglepetésére, a barcikai kórház igazgatója 1986-ban közölte vele, hogy a következő héttől körzetbe kell mennie, méghozzá úgynevezett üzemkörzetbe, amelyhez nemcsak a BorsodChem dolgozói, hanem a körzetben élő lakók is tartoztak. Nem érte teljesen felkészületlenül a feladat, hiszen dolgozott már üzemkörzetben, igaz, nem orvosként, hanem nővérként, ami – mint utóbb kiderült – rengeteg előnnyel járt később is az orvosi pályáján. Mint mondja: „Nővérként „megtanultunk a beteggel beszélni, megtanultuk, hogyan kell kikérdezni, hogyan kell a beteghez hozzányúlni, hogy mit kell rajta megnézni első körben." Ma is fontosnak tartja, hogy orvosként „jól kérdezze a beteget, értőn meghallgassa, majd utána megvizsgálja", s ezután kialakítson egy képet, ami alapján el tud indulni a kezeléssel, gyógyítással.

Az üzemkörzetben 1999-ig dolgozott, közben 1990-ben általános orvostanból, majd 1998-ban üzemorvostanból szakvizsgázott, aztán Megyaszóra került, ahol újabb megpróbáltatásként vegyes praxisban gyógyított. 2006 óta Miskolcon a komlóstetői körzetben dolgozik, átlagosan 1760 betege van.

Szívesen tanít: négy rezidense volt, ma már mindegyik családorvos saját praxisában, sőt, van, akivel egy épületben, egy emeleten rendel, ráadásul mindegyikük további sorsát is ismeri.

A mindennapokra térve gondként említi az irdatlan mennyiségű papírmunkát: „nagyon szigorú a dokumentációs fegyelem, mert amit nem írtál le, az nem történt meg", összegzi lakonikusan. Emellett rengeteg igazolást kell kiállítani nap, mint nap, például még a szociális étkeztetéshez is. Mindez hihetetlenül sok energiát köt le, és elveszi az időt a betegellátásból. Többször kell kiadni például beutalót, mert a szakellátás nem tudja egy hónapon belül fogadni a beteget, s közben a beutaló érvénytelenné válik. Nagy gond ma az ellátásban több területen a hosszú várakozás. „Szerencsére, nagyon jó kollegiális kapcsolatban vagyunk itt egymással Miskolcon, de olykor a személyes kapcsolat is kevés, mert a tvk korlátozza az orvosok lehetőségét. Az EESZT bevezetése is nagy terhet rótt a praxisokra", sorolja, mivel kell megbirkóznia.

A négy-öt órás rendelés alatt 60-80 beteg is megfordul, és hiába, hogy esetleg csak receptért jön valaki, őt is megkérdezi, hogy van, volt-e valami probléma, mindenképpen pár szót vált vele, hiszen a csak receptért jövővel is törődni kell. A betegei elfogadták a rendelési szisztémáját, ami neki nagyon bevált. Eszerint az első két órában az akut eseteket látja el, míg a második részben az időpont-egyeztetéssel érkezőket. Aki hozzá bejelentkezik, maximum tíz percig kell várnia. Ha közben is érkezik sürgős eset, akkor idő függvényében őket is folyamatosan behívja. Abból viszont nem enged, hogy akár aktív, akár nyugdíjas egészségügyi dolgozó kerül hozzá, azt soron kívül ellássa. Olyankor maga megy ki, hogy behívja a beteget. Ennyi megbecsülés jár a kollégáknak, nem hagyom, hogy nálam várjanak, teszi hozzá.

„Sok a beteg, nagy a terhelés rajtunk, de nem véletlenül, hiszen az emberek stresszesen élnek, ami kihat az egészségükre. Sok probléma nálunk csapódik le, sok mindenbe akaratlanul is belefolyunk, hiszen ismerjük a családokat, az anyagi helyzetüket is látjuk" – érzékelteti az állapotokat. Éppen ezért azt is megbeszéli betegeivel, hogy ki tudják-e váltani a gyógyszert, mert előfordul, hogy nem, és akkor keres olcsóbb szert. Nagyon sokat segít, és fontos szerepe van a praxisban a mellette dolgozó Knizner Ágnes nővérnek, teszi hozzá.

„Jönnek a népegészségügyi programok, egyetértek lelkileg vele, de mondja meg valaki, hogy hová illesszük be, hiszen ezt a plusz feladatot, akárcsak a törzskarton adatfelvételét nem tudom rendesen megcsinálni ennyi idő alatt", avat be a dilemmáiba.

Hibának tartja, hogy az üzemegészségügyet leírta a magyar egészségügy. Nincs állami finanszírozás, csak a cégek adnak megbízást az orvosoknak, holott az üzemegészségügy lehetne a legjobb lehetőség a prevencióra, hiszen a dolgozóknak évente meg kell jelenniük alkalmassági vizsgálaton. Itt lehetne a szűrővizsgálatok kiterjesztésével komoly eredményeket elérni. 2005 óta nincs semmilyen beutalási lehetősége a foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak, a háziorvos kollégákat kell megkérnie arra, hogy a dolgozó munkaképességének meghatározásához szükséges vizsgálatokra a pácienseket beutalják (pl. labor, ultrahang). „Ellentmondásosnak érzem, hogy éppen a munkaképes korosztály, amely a társadalombiztosítási járulékot fizeti, kerül hátrányba az egészségügyi ellátások során", jegyzi meg.

A kezdetektől fogva tevékenyen részt vesz a Magyar Orvosi Kamra munkájában, a „szíve csücske", mert a közösségért mindig tenni kell. Négy évig volt a Hegyalja Orvosi Kamara elnöke, majd 2006 óta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezet titkára. 2009-től a nyugdíjas orvoskollégáknak találkozási lehetőségeket szervez, hiszen az életkor előre haladtával sokan maradnak egyedül, és egy idő után a kollegiális kapcsolataik is megszűnnek, ezért örömmel vesznek részt ezen programokon, derül ki dr. Székely Annamária szavaiból, akinek a munkáját tavaly „Az év praxisa a Kárpát-medencében" 3. helyezéssel díjazták, s a Magyar Orvosi Kamara Hippokratész díjjal ismerte el.

Képünk a Medic-art, avagy gyógyítók a művészetben kiállítás megnyitóján 2016 szeptemberében készült: dr. Cziáky Tamás elnök társaságában, tőle jobbra dr. Székely Annamária - a miskolci Művészetek Házában.

Legolvasottabb cikkeink