Jövőre 15,8 milliárd forint jut bérrendezésre

A jövő évi költségvetésben 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók béremelésére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten. Balog Zoltán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt elmondta, a béremelés - amelyről szerdai ülésén döntött a kormány - 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost érint.

A miniszter közölte azt is, hogy a kormány 2,5 milliárd forintot szán a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására.
A tárcavezető úgy fogalmazott, 2010 és 2014 között 95 ezer egészségügyi dolgozót érintett bérkiegészítés vagy béremelés, és mostantól ez a bérkiegészítés része lesz az alapbérüknek.

Balog Zoltán elmondta még, hogy szintén a jövő évi költségvetésben tízmilliárd forint jut az alapellátás további fejlesztésére, illetve ötmilliárd forint a többletkapacitások befogadására.

Az alapellátási törvénnyel kapcsolatban közölte, a dokumentum tervezetéről a jövő héten kezdődik egyeztetés. Egy fontos elemet azonban abból a miniszter kiemelt: az önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy eltekintsenek az iparűzési adó beszedésétől a háziorvosi praxisok esetében.

Az új budapesti kórház beruházásának megkezdésére egymilliárd forint áll rendelkezésre - mondta a miniszter -, és beszámolt arról is, hogy a kórházi adóssággal kapcsolatban Zombor Gábor államtitkár megkezdte az egyeztetést, és jövő hét elején megindulnak a kifizetések. A miniszter jelezte továbbá, hogy a következő évben is rendelkezésre áll a szükséges forrás az adósságkezelésre, ennek csökkentése kiemelt kormányzati cél.

Balog Zoltán bizottsági meghallgatásán beszámolt a kormányzat eddig megtett intézkedéseiről is. Kiemelte, az elmúlt négy év legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány a magyarországi népesedési helyzetben fordulatot tudjon elérni, illetve az, hogy mérsékeljék a fejlett és a leszakadó országrészek között különbségeket mind a gazdaság, mind a közszolgáltatások szintjén, ami komplex intézkedési tervet igényel, ugyanúgy, mint a romák felzárkóztatásának ügye.

A miniszter úgy vélte, a demográfiai helyzetet nézve - a különböző családokat segítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - vannak pozitív eredmények. Elmondta, hogy a családi adókedvezmény rendszerének bevezetésével 2010 óta 200 milliárd forint maradt a családoknál, a július 1-jétől bevezetendő családi otthonteremtési kedvezmény (csok) évente 12 ezer családnak tud segíteni használt lakás vásárlásához, vagy lakásfelújításhoz, -bővítéshez.

A szociális üdültetés révén 130 ezer gyermek nyaralhatott eddig, és a miniszter jelezte, hogy az idén ezt az üdültetési programot kiterjesztik a kárpátaljai gyerekekre is, így további 3-8 ezer gyermek üdülhet kedvezményesen.

A tárcavezető beszélt a gyed extra "intézményéről" is, azt mondta, ez a lehetőséget 2014-től 47 300 család vette igénybe. Az óvodai és bölcsődei helyekről szólva elmondta, 28 milliárd forintból hatezer bölcsődei férőhelyet hoztak létre és 4900 meglévőt korszerűsítettek.
A nyugdíjakkal kapcsolatban Balog Zoltán kifejtette, a nyugdíjasok ügye mindig fontos politikai és erkölcsi kérdés. Úgy vélte, az energiaárak csökkenése, a rezsicsökkentés és a jó inflációs adatok összességében kitesznek egy 13. havi nyugdíjat.

A meghallgatáson a miniszter elmondta azt is, hogy a segély helyett munkát programmal 23 éves csúcson van a foglalkoztatás Magyarországon, hiszen a rendszerváltozás óta több mint négymillióan dolgoznak.

A gyermekétkeztetésről szólva Balog Zoltán beszámolt arról, már az idén ősztől bevezetik az ingyenes étkezést az arra rászorulók esetében, illetve - a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően - kiterjesztik a jogosultságot, így már összesen 320 ezer gyermeknek jár majd az ingyenes étkezés.

A bizottsági ülésen több képviselő is a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről és a szociális életpályamodellről kérdezte a minisztert, utalva arra, hogy az ebben a munkakörben foglalkoztatottak (beleértve az óvodai, bölcsődei dolgozókat) bére néhol nem éri el a létminimum összegét.

Balog Zoltán a szociális életpályamodell kapcsán úgy fogalmazott, "csapataink harcban állnak". Jelezte, a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekeznek a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.

Az orvoskamara üdvözli a jövő évi béremelést, de átfogó intézkedést sürget
A csütörtökön bejelentett béremelés Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem beépíthető a jelenleg a 2011-es szinten befagyasztott alapbérekbe. A kamarai elnök az MTI megkeresésére azt mondta, üdvözlik a Balog Zoltán miniszter által csütörtökön bejelentett béremelést, de véleménye szerint a mozgóbéreket, tehát a túlórapótlékot, az ügyeleti díjakat nem lehet "alapbéresíteni", hiszen az attól függ, hogy ki mennyi ügyeletet vállal.

Éger István későinek ítélte a jövő évi béremelést, mivel három éve várat magára az átfogó béremelés folytatása, továbbá ígéret sincs egyéb ágazati béremelésre. Ezt át kellene gondolni, idő még van rá. Jövőre mindenképpen egy átfogó, jelentős béremelést kell végrehajtani - hangsúlyozta a MOK elnöke.

Az alapellátási törvény tervezetéről a köztestület elnöke azt mondta, örvendetes a háziorvosi ellátást megerősítő kormányzati szándék, de azt semmiképpen sem tudják elfogadni, hogy a dokumentumtervezet az önkormányzatokra bízná, kiszabják-e a praxisokat terhelő iparűzési adót. Ez nem jó megközelítés, már a filozófia is hamis, hiszen közpénzt adóztatnak meg - fogalmazott.

Éger István szerint nem lehetőségként kellene az iparűzési adó elengedését rögzíteni a tervezetben, hanem egyértelműsíteni kell, hogy az önkormányzat nem szabhatja ki ezt az adónemet a praxisokra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített tervezet eredetileg még a praxisok iparűzési adójának eltörlésére tett javaslatot - tette hozzá.

A szakdolgozók teljes körének járjon a béremelés
A MESZK üdvözli a jövő évi béremelést, de sürgeti az életpályamodell kidolgozását. Balogh Zoltán nyilatkozata