Éger István szerint már szeptember elsejétől meg lehetne emelni a szakorvosok bérét 151 ezer forinttal.
A makrogazdaság javuló tendenciája lehetőséget ad jövőre az egészségügyi kiadások növelésére is, így csaknem 167 milliárd forint többlettel számolhat az ágazat, sőt más fejezetek egészségügyi kiadásait is ideszámítva ez a növekmény csaknem 200 milliárd - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára a Figyelő XXXIII. Medicina konferenciáján.
Banai Péter Benő a részleteket is bemutatta, eszerint, bár még nem véglegesek a számok, a költségvetés tervezete a plusz forrásokból a béremelés fedezetére körülbelül 80,6 milliárd forintot szán. Az államtitkár kivetített adataiból az is látszik, hogy plusz forrásokat szánnak például a gyógyszertámogatásra (7,9 milliárd), és a gyógyító-megelőző ellátásra (57,4 milliárd) is.
Az államtitkár szerint az ágazat finanszírozásában, ha vannak is gondok, valójában nemzetközi összehasonlításban a magyarországi tendenciák nem is olyan rosszak. Például mint mondta, az ágazat közfinanszírozott kiadása a GDP arányában 5 százalék körüli, míg Lengyelországé 4,6 százalék. De a dél-európai országokkal, Portugáliával, Spanyolországgal, Görögországgal összehasonlítva sem rosszak a magyar adatok.
Banai Péter Benő a jövő év kihívásai között említette a HBCs revízió elkezdését, a finanszírozás belső aránytalanságainak fokozatos felszámolását, az alapellátás további erősítését, a humánerőforrás problémáinak kezelését. A jelenleg is folyó bértárgyalásokkal kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: olyan megállapodást szeretnének az érintett szervezetekkel, amely 2017. után is rendezi a helyzetet.
Egy magyar szakorvos bruttó átlagbére 300 ezer forint a közfinanszírozott ellátásban - mondta előadása kezdetén Éger István. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ezt az összeget hasonlította össze a környező országok orvosainak keresetével, amely Csehországban például 1450 euró, Szlovákiában 1973 euró, Horvátországban 1444 euró és a szlovéneknél 2,7- 3 ezer euró. A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyar bérek, hanem az egész ágazat finanszírozása is a GDP-hez mérten legalább 2 százalékkal elmarad a Visegrádi 4-ek egészségügyi kiadásaitól.
Éger István szerint az alacsony bérek mellett számos más probléma is nyomasztja az orvostársadalmat. Így például a nem csökkenő migráció, az orvosok idősödése, a túlterheltség, a kiégés, ami a felmérések szerint meglepő módon inkább a fiatal orvosokat érinti. Az elnök beszélt a fiatal orvosoknak juttatott ösztöndíjak és bérkiegészítés kettős hatásáról is, mert ezek ugyan itthon és a pályán tartják őket egy ideig, de egyre elviselhetetlenebbé teszik a bérfeszültséget az idősebb és fiatalabb orvosok között, ami tovább rontja a fiatal generáció képzési esélyeit.
A kamarai elnök szerint a bérrendezés első lépcsőjeként azonnal, még az idén emelni kell 151 ezer forinttal a nem pályakezdő szakorvosok bérét a továbbiakban pedig 2017-ben 10 százalékos, 2018-ban pedig 20 százalékos béremelést kellene biztosítani. Éger István hangsúlyozta, az idei béremelésre igenis van pénz, tehát legkésőbb szeptember 1-től várják az megemelt fizetést. A MOK elnöke elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy a jövőben a dologi kiadásokat értéken finanszírozza az állam, mert - mint mondta - csak így lehet megelőzni az intézmények folyamatos eladósodását.
Erős fenntartói struktúra kialakítására van szükség - mondta Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. Szerinte jelenleg az ellátórendszer nehezen átlátható, nincs mindig összhang a szakellátási terület, a kapacitás és finanszírozás között. Bizonyos területek alulfinanszírozottak, mások túlfinanszírozottak, számos helyen pedig előfordul, hogy egy lakos akár 15 kórházhoz tartozik. Például van olyan budapesti kerület, ahol a belgyógyászati és a sebészeti ellátás két külön kórházban működik, az idegsebészet, a neurológia és a stroke ellátás pedig három különböző intézményben vehető igénybe. Az államtitkár szavaira ráerősítve a főigazgató is elmondta: sok az érthetetlen ellátási egyenlőtlenség az országban, "mi az igazság, ezt kell megtalálnunk" - húzta alá.
Ebben is segíthet a kancellária rendszer, amelyről a főigazgató azt mondta: nincs még végleges megállapodás róla, de az alapelveket már lefektették. Területi alapon fog működni, lépcsőzetesen és fokozatosan vezetik be, és felhasználják a felsőoktatásban már működő kancellári rendszer tapasztalatait. Azt is hangsúlyozta:a kancellár nem a kórházvezetés ellensége lesz, hanem segítője.
Éger István a főigazgató előadásához hozzászólva "közbotránynak" nevezte, hogy még mindig vannak területek, ahol egyik intézményben készítik a stroke ellátáshoz nélkülözhetetlen diagnosztikát, és másikban végzik az intervenciót. Az elnök szerint furcsa, hogy már sokadik egészségügyi vezető hivatkozik arra, azért nem tudnak lépni, mert nincsenek valid adatok, és most a főigazgató előadásából is az derült ki, hogy még mindig hiányoznak ezek. Szerinte hiba a háttérintézmények megszüntetése, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervezett bezárása is, mert annak éppen az lenne a feladata, hogy elvégezze az egészségügyi ellátás pénzügyi háttérszámításait, amelyek alapján hatékonyabbá lehetne tenni a rendszert.
A vis major kereten keresztül idén csaknem 4 milliárd forinttal járultak hozzá az egészségügy működéséhez - mondta Pozsgay Csilla az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója. Az intézet eredményeit sorolva a főigazgató az egyik legfontosabbként azt emelte ki, hogy a gyógyszerellátásban olyan zárt rendszert sikerült létrehozni, amelybe hamis készítmény nem került be. Ezt többek között a gyártóhelyek, az ellátólánc, a gyógyszer-nagykereskedők, a patikák szisztematikus ellenőrzésével érték el. Ez utóbbi kapcsán az intézet vezetője hangsúlyozta a 4040 patika háromnegyedénél minden rendben volt, csupán alig több mint 10 százaléknál találtak a normától való eltérést.
A gyógyszerek klinikai vizsgálata kapcsán a főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy ez a terület, amely pénzt termel az egészségügyi költségvetésnek és az orvosoknak is hasznot hoz, 2018-tól közös uniós szabályozás alá kerül, tehát ettől az évtől kieséssel kell számolni.
Nemcsak az orvosok bére, hanem az egészségügyi szakdolgozóké is jelentősen elmarad a környező országokban dolgozó kollégáik bérétől. Többek között erről beszélt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) képviselője. Üveges Péterné előadásából kiderült, hogy "katasztrofális" a szakdolgozói létszámhelyzet szinte minden területen a diagnosztikától, a műtéti asszisztenciáig mindenütt. A képzési, a migrációs, a pályaelhagyási és a nyugdíjba-vonulási statisztikákat alapul véve a számok azt mutatják, hogy tíz év múlva a mostani alacsony létszám is a felére zsugorodik.
Sürgős cselekvésre van ezért szükség. A MESZK képviselője szerint tehát mihamarabb elengedhetetlen az utánpótlás kezelés, a kompetencia bővítés, az ideális családbarát munkahelyek megteremtése és a bérrendezés. Mint aláhúzta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a következő négy évben az uniós szakdolgozói bérek legalább 70 százalékát elérjék.
Több olyan lehetséges bevételi forrást is megjelölt előadásában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, amelyek segíthetnék többek között a kórházi adósság kompenzálását. Például a cigaretta, az alkohol, az egészségügyi turizmus megadóztatásával, az üzemanyagban lévő baleseti járulék emelésével, az orvosválasztásért kérhető pénz beszedésével, az összes magánellátókhoz bevezetett online kasszával, a területi ellátáson kívüli ellátás megfizettetésével. Összességében az elnökhelyettes szerint 310 milliárd forint forrást lehetne így teremteni.
A kórházi szakember szerint nagy bevételi forrást jelenthetne az is, ha nem magánbiztosítókon keresztül, hanem az állami ellátáson belül lenne lehetőség kiegészítő biztosítás kötésére. Ez számításai szerint havi 20 ezer forintos biztosítási díjjal számolva, akár 240 milliárd forint plusz forrást jelentene az egészségügyi kasszának.
A humánerőforrás helyzet javításához a kórházi szakember szerint életpálya modellre, folyamatos képzés biztosítására, előmeneteli lehetőségekre, biztonságot nyújtó fizetésre, a munkahelyi körülmények javítására, és a szakmai és emberi megítélés javítására van szükség. Ficzere Andrea beszélt arról is, hogy mennyire fontos a betegbiztonság fejlesztése, amely nem egyenlő a kézmosással, hanem sokkal bonyolultabb feladat.
Az elnökhelyettes ismét szót emelt az állami kórházakban végzett térítéses ellátás mellett. Az előnyök között említette többek között az ellenőrizhető színvonalat, a munkaerő megtartását, a kórháznak jutó többletforrást, a paraszolvencia szerepének csökkentését, transzparens jövedelmeket, a rövidebb várólistát.
A kórházszövetség legfontosabb teendői között is megemlítette a betegközpontú ellátás támogatását, és azt is vissza kell szerezni a betegek bizalmát.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!