Jusson minél több idő a gyógyításra!

A jövő az elektronikus egészségügyi szolgáltatásoké. A professzionális rendszerek elősegítik, hogy az elburjánzó adminisztrációt minél hatékonyabban lehessen megvalósítani, és minél több idő jusson a gyógyításra. Teljesen egyértelmű, hogy az integrált informatikai rendszerek megvalósulása elkerülhetetlen - mondta el a Béker-Soft Informatika Kft. 2012-es eredményei kapcsán Szőke N. István ügyvezető igazgató és Lucz Zoltán értékesítési igazgató a KÓRHÁZ szaklapnak.

Szőke N. István: Az államosított kórházi intézményeken látszik, hogy nehéz helyzetben vannak, ami fizetőképességükön is tetten érhető. A szakrendelők többé-kevésbé határidőre, pontosan fizetnek. Azokban az intézményekben, ahol uniós fejlesztés valósult meg, és nem voltak felkészülve megfelelő módon arra, hogy a korszerű rendszereket működtetni és karbantartani kell, szintén gondok vannak a fizetéssel. Ott, ahol három-négy szakrendelés helyett 25 lett, digitális röntgennel, digitális ultrahanggal, betegirányító rendszerrel, PACS-rendszerrel, ott a rendszerüzemeltetési feladatok is sokkal komplexebbek. Döntő többségüket szereti a lakosság, kitöltik a TVK-jukat. Engedni kellene őket megdolgozni a forrásokért, mert az emberek szeretik helyben igénybe venni a járóbeteg-szakrendelést. Ha olcsóbb egészségügyet szeretnénk, ezeket az intézményeket meg kellene erősíteni, a kiskórházakat pedig integrálni kellene a nagyokkal.

Milyen feladatok várnak az egészségügyi informatikára?

Lucz Zoltán: Továbbra is azt látjuk, el kellene érni, hogy legyen végre elektronikus TAJ-kártya. Számos fejlesztés gátja az a probléma, hogy a lakosságot nem lehet elektronikusan azonosítani. Ugyanígy az orvosoknak is szükségük lenne elektronikus azonosításra. Ezeket a fejlesztéseket gyorsan meg lehetne valósítani, és nagymértékben növelné az egészségügyi rendszerek hatékonyságát. Fontos feladat, hogy az intézményközi kommunikáció megvalósuljon, ez nagymértékben csökkentené a párhuzamos ellátást, és átláthatóvá tenné az egészségügyet. Ha ez a két rendszerszintű fejlesztés megvalósul, akkor lehet továbblépni a hatékonyság javításában.

Szőke N. István: Országszerte terjed az elektronikus aláírás, a közüzemi szolgáltatók is térnek át az elektronikusan aláírt számlákra, nem kevés költséget takarítva meg ezzel. Ha valaki összeadná, hogy mennyi papírt, nyomtatófestéket és nyomtatási időt használ az egészségügy, kiderülne, hogy az elektronikus hitelesítéssel nagyon sokat lehet spórolni. Semmilyen leletet nem kellene odaadni papíron a betegnek, és a kommunikáció olyan rendszerekkel, mint például a Hospitaly iKórlap megoldása, már rendelkezésre áll.

Szükség van-e egységes medikai informatikai rendszerre?
Lucz Zoltán: Intézményen belül van értelme az egységes rendszernek, intézmények között fenn kell tartani a piaci versenyt a medikai informatikai rendszerek terén. Kevés és stabil piaci szereplő van jelen a magyar piacon, ahol nemzetközi tekintetben is jelentős tudás halmozódott fel. Egyértelműen Közép-Európa meghatározó egészségügyi informatikai állama vagyunk, ezt is mutatja az, hogy két piaci szereplő már több rendszert adott el a környező országokba.

Befolyásolta tevékenységüket az intézmények vezetőinek pályáztatása?
Lucz Zoltán: Szerencsés a helyzetünk, mert széles partneri körünkben csak néhány intézményvezetői változásban voltunk érintettek. Számunkra az a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz az önálló szakrendelő partnereinkkel: maradnak-e önkormányzati tulajdonban, vagy az államhoz kerülnek. Jelenleg ugyanis nem tudjuk, kivel lehetne szerződni a jövő évre. A mostani vezetés már nem nagyon akar döntéseket hozni, új vezetés meg még azért nincs, mert nem lehet tudni, ki lesz a tulajdonos. A teljes interjú elolvasható itt