Kásler elmondta, mi a legfontosabb cél

Az emberi erőforrások minisztere szerint az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet, de amikor ők voltak kormányon, tapasztalatból tudja, hogy az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem. Az Origónak adott interjúban beszélt arról is, hogy milyen átalakítások várhatóak a kórházak finanszírozása terén, valamint arra kért mindenkit, hogy menjenek el a szűrőprogramokra, mert a korai felismerés életet menthet.

Mennyiben változik a kórházfinanszírozási rendszer július 1-től? Ez mekkora megtakarítást, vagy éppen többletkiadást jelent majd a tárcának?

A finanszírozási rendszer átalakítása jelenleg is napirenden van. Nagyon sokféle irányból kell közelíteni ehhez a problémához. Úgy kell meghatároznunk a finanszírozás rendszerét, hogy a kórházak közben el tudják látni az alapvető feladataikat, és növelni tudjuk a betegellátás színvonalát. Ehhez annyit tennék hozzá, hogya teljesítményarányú finanszírozás a kilencvenes évek első felében indult el Magyarországon, és az azóta eltelt időben folyamatosan voltak korrekciók, de olyan mértékben és olyan tempóban változott meg az orvostudomány – új technológiák, új gyógyszerek, új eszközök kerültek a rendszerbe, sőt, maga az orvosi tevékenység is alapvetően változott –, hogy ezt nem követte a finanszírozás. Ezért most nem korrekcióról beszélünk, hanem átalakításról, ami nem történhet egyetlen lépésben, mert ahogy átszervezzük az egészségügyi ellátórendszert, abban a tempóban kell bevezetni a finanszírozás új módszertanát is.

Van-e határidő?

Ez nagyon alapos, körültekintő munkát igényel. Az egészségügyi ellátórendszer alapjaiban fog átalakulni. Ennek a keretei már megjelentek: az alapellátás és a sürgősségi ellátás szervezésének átalakítása, az öt nemzeti egészségügyi program, és még sorolhatnám a pozitív változásokat, amelyeket az orvostársadalom lát. Mindez persze rendkívül komoly érdeksérelmekkel is jár, ami miatt az ellenzék egyes lobbikörök és saját politikai céljaik érdekében folyamatosan megpróbálnak hangulatot kelteni, az embereket tudatosan félrevezetni. A másik oldalon azonban ott vannak a betegek, akiktől nagyon sok visszajelzést kap a minisztérium, és akik már érzékelik az átalakulás pozitív eredményeit. Ez számunkra bizalmat és erőt jelent.

 A kórházfinanszírozás átalakításával kapcsolatban is vészharangot kongat már az ellenzék.

Az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet, de amikor ők voltak kormányon, tapasztalatból tudom, hogy az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem. Az alapelvem az, hogy bármilyen átszervezés, átalakítás történik az egészségügyben, a betegek ellátásának zavartalannak kell lenni. Az előfordulhat, hogy orvosok az egyik kórházból átmennek a másikba, és átmenetileg fellép létszámhiány, ez a világon mindenütt így van, ebből azonban egyetlen betegnek sem származott még semmiféle kára. Példának említeném, hogy az érsebészeten belül voltak mozgások, egyik kórházból a másik intézménybe kerültek az orvosok, de ez nem azt jelentette, hogy kevesebb érsebész látta volna el a betegeket, hanem nagyon praktikusan koncentrálódott a gyógyítás emberi háttere, koncentrálódott a szakembergárda, ami azt jelenti, hogy lényegesen effektívebben lehet dolgozni. Évtizedekig küzdöttem az egészségügy koncentrációjáért, és ezt az onkológiában meg is valósítottam.

Lát-e esélyt arra, hogy az előbb említett orvoselvándorlások koncentráltan történjenek?

Az orvostudományban, ami a döntések megszületése után szinte katonai fegyelmet követel, kötelező a feladatok megbeszélése, a következő lépések végigtárgyalása, az optimális megoldás keresése, de ha megszületett a döntés, akkor azt végre kell hajtani. Tehát a koncentráció, csakúgy, mint a hadseregben, a betegségek legyőzésében is hihetetlenül fontos. Ez azt jelenti, hogy egy helyen biztosítani kell a megfelelő számú beteghez megfelelő számú és megfelelő számú eszközt, amit optimálisan ki kell használni, továbbá a megfelelő számú és képzettségű orvost, valamint nővért, akik megfelelő gyakorlattal rendelkeznek és megfelelő szellemi színvonalon tudnak dolgozni.

Tehát a koncentrálódás kimondottan célja a mostani egészségügyi kormányzásnak. Ezt szolgálja az Országos Intézetek megerősítése, a nagy centrumkórházak fejlesztése, és általában mindenhol, ahol ez szükséges, ebbe az irányba haladunk.Az alapellátásban ez az elv megjelenik a csoportpraxisokban, ahol nem nyolc orvos dolgozik nyolc orvosként, hanem a nyolc orvos tevékenységének az összessége, így együtt egy minőségileg és mennyiségileg más eredményességet ér el. 

A jegybank megfontolásra javasolja az egészségügyi szektorban a piaci alapú bérezési rendszer kialakítását – mit gondol erről a minisztérium? Hogyan folytatódhat a bérfejlesztés?

Az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsüléséért jelentős lépések történtek, és még fognak is. Nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma.A Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33.943 volt, ez 2017-ben 39.132 volt. Ez rendkívül nagy javulás, ötezerrel több orvost jelent a magyar egészségügyi rendszerben. Ez idő alatt az orvosok fizetése 2,5-szeresére emelkedett. Az ápolónők esetében is jelentős emelések voltak és lesznek. Bejelentettük: a következő időszakban, négy év alatt további 72 százalék lesz a béremelés mértéke, de ez vonatkozik a védőnőkre is, vonatkozik a felsőfokú végzettségű, egészségügyben dolgozó emberekre. Úgy is fogalmazhatnék, hogy 2017 és 2022 között az egészségügyi szakdolgozók, ápolók bére is 2,5-szeresére emelkedik.

Még maradva a Magyar Nemzeti Bank programjánál...

Igen, nem akartam kikerülni a kérdést. A Magyar Nemzeti Bank által leírtakkal nagyon egyetértek. Annál is inkább, mert tulajdonképpen azt fogalmazták meg, amit mi már elindítottunk, és amelyik irányban már konkrét intézkedések, törvények, miniszteri rendeletek és támogatások születtek. Tehát ebbe az irányba szeretnénk menni tovább. Az ápolók bére idén júliusban, majd a következő három évben is tovább nő.

Valóban igaz-e, hogy az egészségbiztosító megbünteti azokat a kórházakat, akik nem a legkorábbi műtéti időpontot adják a betegeknek a várólistán?

Azzal kezdeném, hogy ebben az esetben sem büntet a biztosító. Arról van szó, hogy minden beteg teljesen egyforma, illetve a különbséget a betegség súlyossága határozza meg. Tehát nyilvánvalóan van értelme a várólistának, de a várólistát is szabályozott körülmények között kell vezetni, és a műtéteket is eszerint kell elvégezni.Az a cél, hogy a betegek a lehető legkorábbi elérhető időpontot megkapják a beavatkozásra.

A teljes interjú itt olvasható