A hálapénzt rendkívül káros dolognak tartom, ugyanakkor jó néhány egészségügyi dolgozónak a megélhetést jelenti.
„Úgy gondolom, hogy folyamatos béremelésekkel el lehet érni azt a színvonalat, amely olyan jövedelemhez juttatja az egészségügyben dolgozókat, hogy a hálapénzt ki lehet iktatni. Bízom abban, hogy a következő négy évben ezt el tudjuk érni” – ezt mondta az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós az Origónak adott interjújában.
Az ellenzék által leginkább támadott terület az egészségügy és az oktatás. Ön szerint melyek azok a legsürgősebb feladatok, amelyeket ezen a két területen minél hamarabb el kell végezni?
Nézze, az egészségügy sehol a világon nem kelti azt a benyomást a társadalomban, hogy minden rendben van az ágazatban. A világ vezető országaiban a lakosság jelentős részének még társadalombiztosítása sincs. A medicina is rendkívül gyorsan fejlődik, amellyel természetesen lépést kellene tartani, de ezt még az Egyesült Államok sem tudja megtenni, és lényegében egyetlen ország sem a világon.Ha a műszerezettséget, kórházakat, felújításokat nézzük, Magyarország az európai középmezőnybe tartozik.A magyar ellátórendszer pedig jobb színvonalon működik – ilyen anyagi viszonyok között is –, mint több nyugati országban. Aki támadja az egészségügyet, általában statisztikákra hivatkozik. De ezek a statisztikák sem pontosak mindig. Itt is mondok egy példát az onkológia területéről. Aki támadni akarja Magyarországon ezt a rendszert, mindig az Eurostat statisztikáira hivatkozik. Csak azt nem teszi hozzá, hogy a magyar morbiditási és mortalitási statisztika rendkívül pontos, ugyanakkor az európai populáció 78%-a mögött nincs pontos nemzeti rákregiszter. Tehát egyáltalán nem pontos adatokkal dolgoznak. Vagy különböző statisztikai módszereket használnak, vagy becsléssel állapítják meg az adataikat. Ezek nem is hasonlíthatók össze a pontos magyar adatbázissal.
Épp a napokban jelent meg a hír, hogy több mint 300 háziorvosi praxis évek óta betöltetlen. Hogyan próbálják ezt a problémát megoldani?
Sok oka lehet annak, hogy ennyi praxis betöltetlen: például a pénz vagy a szociális helyzet. Itt is vannak lehetőségek, például erősíteni szeretnénk a csoportpraxist, lebontanánk a tevékenységet szorító korlátokat, gépeket, műszereket juttatnánk el hozzájuk, alkalmaznánk az elektronikus felhőt, és átrendeznénk a háziorvosok és a sürgősségi rendszer viszonyát is. Nagyon kevés a háziorvos, akinek csak ez az egy szakvizsgája van. Általában kardiológus vagy belgyógyász szakvizsgával is rendelkeznek a családorvosok. Ha átdolgozzuk a törvényi hátteret, akkor a háziorvos foglalkozhat a társszakmájával is, természetesen, amilyen szakvizsgája van. Így nyilvánvalóan lényegesen több beteget helyben el tudna látni, és tehermentesíthetné a sürgősségi központokat vagy a szakrendeléseket.
Ami viszont nem nagyon változott a rendszerváltás óta az egészségügyben, az a hálapénz. Mit gondol, eljöhet az az idő, amikor már teljesen eltűnhet a paraszolvencia?
A hálapénzt rendkívül káros dolognak tartom, ugyanakkor jó néhány egészségügyi dolgozónak a megélhetést jelenti.Úgy gondolom, hogy folyamatos béremelésekkel el lehet érni azt a színvonalat, amely olyan jövedelemhez juttatja az egészségügyben dolgozókat, hogy a hálapénzt ki lehet iktatni. Bízom abban, hogy a következő négy évben ezt el tudjuk érni. A teljes interjú itt olvasható