Keményebb büntetés az egészségügyiek bántalmazóinak

A Kormány és a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága is elfogadhatatlannak tartja, hogy közfeladatot ellátó egészségügyi dolgozókat bármilyen atrocitás érjen - áll a szakállamtitkárság ma kiadott közleményében.

Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több olyan eset is történt, amikor az egészségügyben dolgozókat fizikailag bántalmazták, miközben emberek életéért küzdöttek. A magyar egészségügyben dolgozók a nehéz anyagi körülmények ellenére is lelkiismeretesen, sok esetben erejükön felül, mély hivatástudattal teljesítik munkájukat. Éppen ezért az Államtitkárság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy 2011. január 1. óta valamennyi egészségügyi dolgozó a munkavégzése során közfeladatot ellátó személynek minősül -írják.

Az Egészségügyért felelős Államtitkárság kezdeményezésére, az egészségügyről szóló törvény módosítása a tavalyi év végén rendezte ezt az évek óta húzódó, rendezetlen problémát.

A Btk. 230. paragrafusa külön tényállásként tartalmazza a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak tilalmát. Ez a tényállás a fentiek értelmében az egészségügyi dolgozókat is kiemelten védi, így például aki a mentőautón szolgálatot teljesítőt a jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmaz, az bűntettet követ el, és alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos vagy fegyveres elkövetés esetén azonban a büntetési tétel felső határa ennél magasabb, akár nyolcévi szabadságvesztés büntetés is kiszabható.

Emellett a Btk. alapján egyes bűncselekmények súlyosabbnak minősülnek, ha azokat közfeladatot ellátó személy ellen követik el. Így például a rablás büntetési tétele az alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés helyett öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, ha azt közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el - áll a közleményben.