Nincs nap, hogy ne érkezne vészjelzés az egészségügyben uralkodó állapotokról.
Egy budapesti szakmai konferencián az érdekképviseleti szervek elnökei kétségbeesetten vázolták fel – nem először – a drámát, amit az orvosok, a rezidensek és a szakdolgozók naponta átélni kénytelenek. Meg természetesen a betegek, akik a folyamatosan létrejött áldatlan állapotban nem érezhetik magukat biztonságban, ha egészségügyi ellátás igénybevételére kényszerülnek.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke megjegyezte, a betegnek óriási szerencséje van, ha a jelen körülmények között gond nélkül felgyógyul. „Az egészségügy helyzete alulnézetből. Az orvosok (meg)mentőre várva." című előadásában hangsúlyozta, hogy az egészségüggyel kapcsolatban máig mellébeszélés folyik. Jövőképet alkotni nem nagyon lehet. Aki nem messzebb vállal munkát, az Kelet-Magyországról Nyugat-Magyarországra költözik, onnan jár át Ausztriába dolgozni. A „tenni vagy nem lenni" átírt Shakespeare-gondolat nagyon is élő problémát takar. Ha ugyanis érdemi változás nem történik az egészségügyben, akkor akik korábban nem akartak ország-elhagyók lenni, azok már a Munka Törvénykönyvének tervezetében szereplő "rémségek" hallatán kérvényezték a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt. Ez annál is nagyobb baj, mivel az ágazatban enélkül is kényszerű divattá lett a határátlépés.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke szintén figyelmeztetett. Mint mondotta, becsléseik szerint csak 2011-ben minimum 1.200 orvos távozik külföldre, miközben a rezidensképzésbe új belépő csupán 400 fiatal diplomás lesz. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezen idő alatt a nyugdíjas orvosok száma 800 szakemberrel gyarapodik. Amennyiben az egészségügyben dolgozók anyagi és munkakörülményei nem javulnak, a magyar ellátórendszer "spontán" kiürül, s életbe lép az „akkor is megyek, ha amúgy nagyon maradni akarnék" mechanizmus - mondta Papp Magor. Az MRSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal orvosok kifejezett érdeke – a felmondólevelek letétbe helyezése ellenére –, hogy az érintettek egymással megegyezzenek, pedig „egyszerűbb lenne csendben felállnunk és lemennünk".
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is a tömeges munkaerő elvándorlás víziójáról beszélt. Arról, hogy ha kormányszinten nem tesznek mindenekelőtt a bérek rendezésével az egészségügyi dolgozók elvándorlása ellen, akkor 2012-ben kórházbezárások és "karcsúsítások" történnek, ugyanis nem lesz munkaerő az egészségügyi intézményekben. A shakespeare-i kérdés a szakdolgozók körében is állandóan kering, nevezetesen, hogy „menni vagy maradni?".
Kamarájuk 2004-től figyelmeztette a döntéshozókat, hogy az alulfinanszírozás és a presztízshiány miatt baj lesz a szakdolgozók körében. A 32 esztendős diplomás szakápoló 500 forintos órabérért dolgozik, a cafetéria eltörlését követően nettó 20 ezer forinttal kevesebb kerül havonta a borítékjába. A szakdolgozók összbruttó jövedelme ugyan lényegesen nem változott, de a pluszjuttatásaik minimálisra csökkentek. "Ha nem hallják meg a zokszavunk, olyan balkáni szintre jutunk", amikor a családtagoknak kell ápolniuk hozzátartozójukat a kórházakban.
Bár markánsan még nem látszik, attól igaz, hogy az ápolók között is drámaian nő a hiány. Míg az orvosoknak hivatalosan „kikérőt" kell kérniük, ha külföldön helyezkednek el, ilyen kényszer az ápolóknál nincs, munkavállalásuk egyszerűbb. Arról nem szólva, hogy többségük a határainkon túl feketén dolgozik. Sokuk ezidőre betegszabadságra megy. Ilyenkor egyetlen hónap után 3-4 havi jövedelemmel gazdagabban térnek vissza.
Az áldatlan, munkaerőhiányos helyzetet érzékeltetve a MESZK elnöke elmondta, 2006-tól 6-7 ezer szakdolgozóval lettek kevesebben. Ennyien távoztak a betegellátásból. Nagy az egyenlőtlenség, Kelet-Magyarországon nagyobb a hiány, mint nyugaton. A fekvőbeteg intézetekben érezhetőbb a szakképzett munkavállalók hiánya. Az állást vállalók nagyon nagy lelki és fizikai terhet viselnek, hamarabb „amortizálódnak", mint az elviselhető lenne. És a maradók még így sem tudnak normálisan megélni.
Mit kérnek, hogy ne kelljen „vándorbotot" venniük? Munkájuknak megfelelő jövedelmet, életpályamodellt és presztízst, amiből szinte semmi sincs.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!